Ingyenes programdömping a Pesti Vigadóban

Molnár Ottó-Koncertfotó
Vágólapra másolva!
Április 2-ig az Essentia Artis koncerttel, népmesével és filmvetítéssel is várja az érdeklődőket.
Vágólapra másolva!

Az Essentia Artis az MMA 2022-ben végzett művészeti ösztöndíjasainak programsorozattal kísért kortárs zárókiállítása, amelynek keretében 9 művészeti ágból (építőművészet, film- és fotóművészet, képzőművészet, ipar- és tervezőművészet, irodalom, népművészet, színházművészet, művészetelmélet és zeneművészet) mutatkoznak be az alkotók.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet

Március 22-én Zarándy Ákos zeneszerző mini hangversennyel egybekötött interaktív előadással készül, amelynek keretében 15 tagú vonószenekar fogja megszólaltatni a D-dúr skála-fantázia című darabot, Mozart Kis éji zenéjének 1–2 tételét, és emellett A Mikrokozmosz nyomában címmel szervezett, a zene szeretetét népszerűsítő programjáról is mesél. Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész négykezes zongorakoncerttel ismerteti meg a gyermekekkel a klasszikus zenét, és kiderül, mit üzennek a zeneszerzők, de zenei társasjátékkal is készül. Navratil Andrea Liszt Ferenc-díjas énekes a madarak segítségével szárnyra kel és elindul a népdalok útján, hogy a közönséggel minél több állatpajtást megénekeljen. A Déryné Társulat előadásában látható a legendás költőről, Petőfi Sándorról szóló darab, amelyet eddig hatszáz alkalommal játszottak világszerte. A délutáni kerekasztal-beszélgetések Hamvas Béla március 23-i születésnapja jegyében telnek Jász Attila, Győrffy Ákos és Weiner Sennyey Tibor írókkal.

Forrás:Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet

Március 29-énA tudós agyával, a festő szívével – Kepes György és a médiaművészet születése című programban a dokumentumfilm arra a kérdésre keresi a választ, hogy az 1960-as évek második felében a művészeti és technológiai mozgalom kibontakozását hogyan befolyásolta a Bauhaus amerikai recepciója. Más szóval a Bauhaus programja, oktatási modellje és eredeti célkitűzéseinek az öröksége, ami a művészet társadalmi átalakulásra való képességébe vetett hitre, valamint a művészet és az élet közötti határok felszámolására épült, milyen mértékben hatott a művészet és a tudomány közötti interakciót szorgalmazó tengerentúli kezdeményezésekre. A világ egyik legismertebb műszaki egyetemén, az MIT-n 1967-ben Center for Advanced Visual Studies (CAVS) névvel egy sajátos művészeti laboratóriumot alapító Kepes György festő, fotográfus, formatervező, elméleti szakember és egyetemi professzor pályafutását esettanulmányként használva a dokumentumfilm a második világháború utáni első olyan központok és csoportok történetét mutatja be, amelyek az új médiumokkal folytattak kísérleteket, és a csúcstechnológiát arra használták fel, hogy megidézzék „a természet elveszett pompáját". A médiaművészet egy-egy jelentős úttörőjét megszólaltató, archív felvételekben gazdag film legfőbb konklúziója annak felismerése, hogy a Kepes György központjában folytatott interdiszciplináris vizuális kutatások nemcsak a legkorszerűbb, máig ható művészeti formákat (pl. videó, holográfia, sky art, fénykinetikus épületvetítések stb.) honosították meg a világban, de a hidegháború ellentmondásokkal terhes időszakában környezettudatos gondolkodásra is neveltek, és egy szigorúan esztétikai alapokra helyezett, a művész és a tudós termékeny együttműködésének az utópiájára épülő társadalmi szerepvállalásban is érdekeltek voltak.

A filmvetítést követő kerekasztal-beszélgetés az optikai kommunikáció egyik leglenyűgözőbb formáját úgy állítja történeti kontextusba, hogy a médium jövőjét illető kérdésekre próbál választ adni. A fénnyel való alakítás önálló művészeti területté válásának története elválaszthatatlan a magyar származású alkotók (Moholy-Nagy László, Kepes György, Schöffer Miklós stb.) jelenlététől. A médium megjelenése egy új típusú gondolkodással járt együtt, ami megkövetelte a művészet és a tudomány egyben látását, és a különböző területek közötti együttműködést. A kortárs művészetben a fény alapú alkotások jellemzően a tudományos kutatásokra épülnek és az elektromágneses sugárzás természetét, fizikai-optikai törvényszerűségeit esztétikailag hasznosító elképzeléseknek adnak formát. Kepes György intézetében, a cambridge-i MIT-n 1967-ben alapított Center for Advanced Visual Studies (CAVS) ösztöndíjasaként dolgozott Csáji Attila, aki 1977-ben Kroó Norbert fizikussal „szuperpozíciós módszer" néven dolgozta ki azt az első művészeti aspektussal bíró szabadalmat és kutatási programot Magyarországon, ami a képi minták megalkotásához egy akkoriban felfedezett új fényforrást, a lézert kezdte el használni. A lézerinterferenciák átértékeléséből születő figuratív-emblematikus képek lehetővé tették, hogy végtelenített, organikus struktúrákból álló lézershow-kat lehessen tervezni. A művészet és az élet minden területét behálózó fény napjainkban már nemcsak látványos tűzijátékok formájában változtatja ünneppé a szürke hétköznapokat, vagy teremti meg otthonainkban egy formatervezett tárgy esztétikai értékét, hanem alig találunk olyan játékot vagy szórakozási formát, amihez ne igényelnénk a jelenlétét. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Sebestyén Tamás, Csáji Attila festőművész, az MMA rendes tagja, Orosz Márton művészettörténész, a beszélgetés moderátora pedig Wesselényi-Garay Andor, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet

Március 29-én, az esti koncerten a Bán Miklós által tervezett Viola de Fusione hangszert Bach műveivel Szászvárosi Sándor szólaltatja meg, utána Rohmann Ditta és Krulik Eszter hegedűművésszel közösen adják elő Ravel Szonátáját. Az est második felében Cantate Domino címmel a Szent Korona Kórus énekel, amelyet Kecskés D. Balázs szerzői koncertje követ. Komm című oratóriumában filozófiai és szakrális szövegek kerülnek egymás mellé, miközben egy kultúra szétesésének a képe is felsejlik. Bagatellek című zongoradarabja Beethovennel, a zongoraverseny pedig Mozarttal folytat párbeszédet.

Április 1-jén Bátor Anna Daniela az OpeRandi gyermekeknek szóló programjában Ránki György Pomádé király új ruhája című operája által lehet megismerkedni az opera műfajával. Lehet-e a pincében énekelni? No és a padláson? Milyen messziről lehet az énekes hangját hallani? ...És vajon milyen messziről lehet Pomádé király ruháját látni? Lehet-e valódi csodakelmét készíteni? Ezeknek jár utána az interaktív, gyerekeknek szóló program.

A 2023. március 2.–április 2. között zajló ESSENTIA ARTIS programjai ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.

További programok és regisztráció
Programfüzet

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet