Dr. Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. agrár- és uniós kapcsolatokért felelős területvezetője a VG.hu-nak adott interjújában kifejtette, hogy Magyarország egyik nagyon fontos előnye a kiemelkedő minőségű termőtalaj és az éghajlat. Bár víznagyhatalom is vagyunk, ez mégis egy igen nagy mértékben kihasználatlan potenciál. Humánerőforrás-oldalról az adottságainkhoz hozzátartozik a tudásbázis és az innovatív képesség, ami a mai magyar gazdatársadalomban megvan.

Az idei évben az ország sok területén kevesebb mint 150 milliméter csapadék esett augusztus végéig, miközben 200 milliméter éves csapadékösszeg alatt már sivatagi éghajlatról beszélünk – mondja a szakember. Már önmagában kritikus szerinte, hogy a kiterjedt területeken ennyire kevés eső esett a növényi tenyészidőszak nagy részében. Ám ez nemcsak a szántóföldi növénytermesztésre volt nagy hatással, de az állattenyésztésre is, hiszen a legtöbb szemestakarmányból jelentős hiány várható. A legelők drasztikusan lecsökkent hozama megnövelte a költségeket a külterjes állattartás számára is, hiszen a legeltetés helyett takarmányozni kellett az állatokat, ami többletköltséget okozott a gazdák számára.

Dr. Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. agrár- és uniós kapcsolatokért felelős területvezetője.
Fotó: MKB Bank

Ezért dr. Mezei Dávid szerint azzal teheti a legtöbbet a magyar fogyasztó a hazai mezőgazdaság érdekében, ha hazai terméket vásárol. Ezzel nemcsak a magyar gazdákat segíti, hanem védi a környezetet is. A hazai termékben nincs benne az a szállítási és logisztikai többletköltség, valamint az ezekhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás, amelyet a termékek nagy távolságokról, határokon átnyúló szállítása okoz. A szakember szerint a fogyasztói tudatosság a kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően Magyarországon már elindult a jó irányba, de a mezőgazdasági ágazat felelőssége is a megfelelő tájékoztatás és szemléletformálás. A következő lépés lehet a szélesebb körű vásárlói ismereteket és tudatosságot feltételező, csökkentett szén-dioxid-lábnyomot vagy más fenntarthatósági követelményeket elismerő védjegyek bevezetése. Először azonban az első lépést tegyük meg: erősítsük meg a vásárló elköteleződését a hazai termékek irányába.

A hatvanas években elindult az első zöldforradalom a világ mezőgazdaságában, a modern vetőmagok, a növényvédő szerek és a műtrágya intenzív használatával. A világ nagy részén megnőttek a termésátlagok, és ennek köszönhetően ez a technológiai forradalom a következő években lehetővé tette, hogy a világon az éhínség aránya hosszú távon is folyamatosan csökkenjen, és a világ növekedő népességét egyáltalán élelmezni lehessen. A probléma dr. Mezei Dávid szerint az, hogy ma már látjuk, ez nem egy fenntartható forradalom. A szakember szerint világszinten szükség van egy olyan új, valódi zöldforradalomra, amely úgy biztosítaná a világ élelmezését, hogy közben fenntarthatóvá teszi a mezőgazdasági gyakorlatokat. Ebben pedig a termelők mellett felelősségük van a szabályozóknak, a finanszírozóknak és a vásárló embereknek is.

A fenntarthatóság területén fontos közös feladat az élelmiszer-pazarlás csökkentése. A fejlett társadalmakban, így az országaiban is, a megtermelt élelmiszer nagyjából 40 százaléka végzi a szemétben. Ezen a területen nemcsak szabályozói feladatok vannak – például az élelmiszerek fogyaszthatósági idejének egyértelműbb jelölése –, hanem a vendéglátó ágazatot és a végső fogyasztókat is – például a jó gyakorlatok terjesztésével – ösztönözni kellene az élelmiszerrel való felelősebb bánásmódra.

(X)

A cikk megjelenését a Magyar Bankholding tagbankjai, az MKB Bank és a Takarékbank, támogatták.