Vasárnap lép életbe az újabb brüsszeli szankció, amelynek értelmében orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek (például benzin, dízel) behozatala és reexportja a jövőben nem engedélyezett a kontinensen. Magyarországon a kormány által kiharcolt mentességen túl is több forrás erősíti az ellátás biztonságát – közölte az Energiaügyi Minisztérium.

Flag,Of,Europe,Union,And,Russia,Painted,On,A,Concrete
Fotó: Shutterstock / Tomas Ragina


 

A közlemény szerint az újabb szankció európai piacon várható következményei hosszabb távon Magyarországra is hathatnak.


Kiemelték, változatlanul azon az állásponton vannak, hogy a brüsszeli szankciók károsak, nem vetettek véget a háborúnak, és nagy kárt okoznak Európának. Brüsszelnek nem újabb szankciók életbeléptetésével kellene foglalkoznia, inkább a béketeremtésen kéne dolgoznia.
 

A kormány továbbra is a magyarok érdekét és véleményét képviseli: a magyarok 97 százaléka nemet mond a szankciókra, itt az ideje, hogy ezt Brüsszelben is meghallják – olvasható a tárca közleményében.
Az 2022 nyarán, a hatodik szankciós csomagban döntött az orosz kőolaj importjának korlátozásáról, amely két ütemben lép életbe.

A nyersolaj esetén december elején lépett hatályba a behozatali tilalom, ezt követi február 5-én a feldolgozott kőolajtermékek importját és a tagállamok közötti reexportot tiltó rendelkezés.


Mint ismert, a kormány Magyarország számára átmeneti mentességet vívott ki a csővezetéken érkező olajszállításokra, így továbbra is lesz mód az orosz eredetű termékek feldolgozására és belföldi forgalmazására, ám a más országokkal való csak nem orosz eredetű termékekkel lehetséges. A szigorúbb szankció élesítésével részleges korlátozás alá esnek a pozsonyi finomítóban feldolgozott kőolajtermékek. A létesítmény döntő részben a környező országokba – így Magyarországra – szállít, ezt a jövőben csak nem orosz eredetű termékekkel teheti meg. 

Hazánk ellátásbiztonságát a Barátság-vezeték mellett a hazai kitermelés, az egyéb és a horvátországi Adria-vezeték is szavatolja.


A most életbe lépő szankciós korlátozás következményei hosszabb távon Magyarországra is hathatnak. A fenntartható hazai üzemanyag-ellátásához ugyanis szükség van importra, ezért a szankció miatt emelkedő európai üzemanyagárak Magyarországra is begyűrűzhetnek. Európában dízelhiány és az olajtermékek drágulása is várható, hiszen az unió gázolajszükségletének a felét eddig orosz források biztosították. A szankciók következtében Európa most más, távolabbi régiók forrásaira – például indiai, közel-keleti és kínai termékek behozatalára – kényszerül, vagyis jóval messzebbről és drágábban tudja beszerezni az olajtermékeket, ami ellátási bizonytalanságot okozhat.
 

Uniós szinten időközben a teljes körű energiaszankció is napirendre kerül, többek között az atomenergia és a gázbehozatal szankciója. A magyar kormány határozottan ellenzi az energiahordozókra kivetett retorziók további bővítését. A tilalmak távolról sem vetettek véget a háborúnak, miközben az európai fogyasztók drasztikus áremelkedéssel, energiaválsággal és ellátási zavarokkal szembesültek. A kudarcos szankciós politika Európát válságba taszítja, nehezen kigazdálkodható többletterheket ró az országokra, a vállalkozásokra és az európai családokra – olvasható a minisztérium közleményében.