Vágólapra másolva!
A tíz évvel ezelőtt a Kancsendzöngán meghalt Erőss Zsolt expedíciójának vezetője, Kollár Lajos már Suhajda Szilárd eltűnése napján tudta, fel kell készülni a rossz hírekre.

Nem találta meg Suhajda Szilárdot a Mount Everesten a hegymászó keresésére pénteken reggel indult mentőcsapat, ezért befejezték a keresést. Suhajda Szilárd legutóbb szerda délelőtt adott magáról életjelet műholdas telefonon, nagyjából 8700 méteres magasságból: akkor azt mondta, három-négy óra múlva elérheti a csúcsot. A Hillary-lépcső magasságában érkezett utoljára jel a nyomkövetőjéről, ez volt az utolsó lokáció, ahonnan a pozíciója még érzékelhető volt.

"A lényeg az, hogy Szilárdnak szerdán, nepáli idő szerint délben vissza kellett volna fordulnia. Ugyanakkor megértem őt, mert

Szilárd nem tette meg, s onnantól versenyt futott az idővel, mert a halálzónában nincs az a hihetetlen emberi állóképesség, amivel ennyi időt túl lehet élni. Nem rajongtam az ötletért, hogy oxigénpalack nélkül, egyedül nekiinduljon Szilárd. Meg is mondtam neki októberben, hozzátéve, hogy bár ő egy felkészült hegymászó, jó állóképességgel,

az Everest extra magassága, a rengeteg mászó jelenléte és a lassúság „megeszi az embert".

A halálzónában nem lehet még egy kicsit menni előre. Ha idő van, vissza kell fordulni" – mondta a heol.hu-nak adott interjújában Kollár Lajos hegymászó, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciójának alapítója.

Befejezték a Mount Everesten eltűnt Suhajda Szilárd keresését Forrás: facebook.com/Suhajda Szilárd

"A keresők elindítását meg kell tenni, én is megtettem volna, noha reális esély már akkor sem nagyon volt, hogy élve megtalálják. A Mount Everest nem olyan, mintha az Astorián lenne rosszul valaki és hívna egy mentőt. Oda, ahol neki nyoma veszett, nem könnyű, de legalábbis hosszadalmas feljutni. A serpák ismerik a hegyet, tudják, hogy a saját életüket is menteniük kell ilyenkor.

Amikor hallottam, hogy Szilárd szerdán délben - nepáli idő szerint -, sőt még fél kettőkor sem indult el lefelé, sajnos tudtam, hogy nagy baj van.

Amikor az idő lejár, vissza kell fordulni és pont – tette hozzá.

Csaknem napra pontosan 10 évvel ezelőtt Kollár Lajos átélt már ilyen tragédiát. Két barátját, Erőss Zsoltot és Kiss Pétert veszítette el a Kancsendzöngán, ami a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa.

"Az Everesten extra hideg időjárás volt ebben az évben, voltak csúcsmászások, de tizenvalahány haláleset is volt. Még egyszer mondom, megértem Szilárdot, mert elképesztő munkát tett bele, hogy elérje a célját, nem tudott visszafordulni. Mit lehet mondani most? Semmit – zárta szomorúan Kollár Lajos.