Itt az őrült ukrán terv, ami kirobbantaná az atomháborút

Horizontal orosz-ukrán háború
Ukrán tüzérek Bahmut közelében
Vágólapra másolva!
A Krím ukrán visszafoglalásának kérdése újra és újra előkerül ukrán és nyugati politikusok, vezetők részéről. Egy hónapja maga az ukrán elnök is arról beszélt, hogy ez a céljuk, és időnként úgy tűnik, több nyugati ország is támogatná őket ebben. Ugyanakkor Oroszország álláspontja egyértelmű: a Krím Oroszországhoz tartozik, és annak „nukleáris védőernyője" alá, vagyis a visszafoglalására tett kísérletek atomháborúhoz vezetnének.
Vágólapra másolva!

Washington támogatja az ukrán támadásokat a Krím-félszigeten lévő katonai célpontok ellen, jelentette ki február közepén az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese. Victoria Nuland azt is kijelentette, Ukrajna nem lesz biztonságban, amíg a Krím-félsziget nem lesz legalább demilitarizálva - vagyis, az ő értelmezésében ez azt jelenti, hogy addig, amíg ki nem vonulnak az oroszok. Hozzátette, Oroszországnak számos katonai létesítménye van Krímben, amelyek kulcsfontosságúak a konfliktus szempontjából, ezért

Oroszország szerint azonban ez csak a háború további eszkalálódása felé viszi.

- mondta Nuland nyilatkozatára reagálva Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. Megjegyezte, hogy egyes amerikai tisztviselők, mint egy őrült, úgy álmodoznak Oroszország legyőzéséről.

Volodimir Zelenszkij egy hónapja a Krím visszafoglalásáról beszélt Forrás: Ukrán Elnöki Iroda

A Krím visszafoglalásáról maga az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is beszélt egy hónapja.

- fogalmazott Zelenszkij (a Krím 1954-től volt Ukrajna része, előtte Oroszországhoz tartozott).

Ekkor Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője egy sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy az ukrán hadsereg tavaszra készen áll majd az ellentámadás megindítására, és az egyik stratégiai célja az lesz, hogy "éket verjenek a déli orosz frontba, a Krím és az orosz szárazföld között".

Oroszország álláspontja azonban világos: Krímet orosz területnek tekintik, így a félsziget Oroszország „nukleáris védőernyője” alá tartozik.

Erről Maria Zaharova többször is beszélt.

Az ukrán hadsereg az elmúlt hetekben egyébként több támadást is végrehajtott Krímben, amelyeknek két célja van: zavarni az orosz fekete-tengeri flottát és a létfontosságú orosz utánpótlási vonalakat.

Az ukrán hadsereg Krímet is támadja, hogy elzárja a létfontosságú orosz utánpótlási vonalakat Forrás: AFP/Aris Messinis

Dimitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnöke Krímmel kapcsolatban azonban szintén kijelentette, hogy

Moszkva minden fegyverét beveti, ha Kijev megpróbálja visszahódítani a félszigetet.

Ez a szakértők szerint akár atomfegyverek bevetését is jelenti.

Moszkva álláspontja tehát egyértelmű, a nyugati vezetők pedig tovább mélyítik a konfliktust azokkal a nyilatkozataikkal, amelyek a Krím visszacsatolásáról szólnak.

Zelenszkij meghátrál?

Bár Zelenszkij a háború kezdete óta arról beszélt, hogy – nyugati segítséggel – le tudják győzni Oroszországot, a minap érdekes nyilatkozatott tett. Ahogy arról az Origo beszámolt, az ukrán elnök nemrég az Associated Pressnek adott interjút, amelyben

váratlanul gyakorlatilag arról beszélt, hogy amennyiben Ukrajna elveszíti az ellenőrzést Bahmut felett, akkor azzal lényegében elbukják a háborút.

Az ukrán elnök szerint ugyanis ebben az esetben az ukrán közvélemény békét, fegyverszünetet akar majd - nyilvánvalóan nem túl jó feltételekkel. Zelenszkij szavai azért is meghökkentőek, mert a nyugati katonai szakértők körében egyöntetűen az volt idáig a vélemény, hogy Bahmut csupán szimbolikus jelentőséggel bír, Zelenszkij azonban foggal-körömmel ragaszkodott annak a városnak a védelméhez, amelyet már rég kiürítettek - vagyis szó sincs a civil lakosság védelméről, nyilvánvalóan értelmetlenül küldött a halálba több tízezer ukrán katonát.