Lehet-e Magyarországon is a törökországihoz hasonló pusztító erejű földrengés?

földrengés
Lakóépület romjai között rekedt emberek után kutatnak a délkelet-törökországi Diyarbakirban 2023. február 6-án, miután több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét hajnalban
Vágólapra másolva!
Február hatodikán hétfőn hajnalban a Richter-skála szerinti 7,6-es erősségű földrengés rázta meg Törökország középső, illetve Szíria északkeleti részét. A Richter skála tízes beosztása szerint a 7-7,9-es magnitúdójú szeizmikus lökés az igen erős kategóriájú földrengések közé tartozik, amelynek következtében súlyos károk keletkezhetnek: lakóházak, hidak és felüljárók omolhatnak össze, utak szakadhatnak be és eldeformálódhatnak a vasúti sínek. Az ebbe a kategóriába tartozó rengések pusztító ereje miatt, ha a szeizmikus lökéshullám kipattanásának epicentruma lakott területeket érint, általában a halálos áldozatok száma is magas. Mivel a kárpáti régió viszonylag közel fekszik a szeizmikusan aktív balkáni és kis-ázsiai területhez, önként adódik a kérdés: érheti-e hazánk területét a törökországihoz hasonló erejű földrengés? Annyit mindenképpen elmondunk előre: erre szerencsére igen kicsi az esély. De nézzük a részleteket.
Vágólapra másolva!

A földtörténeti közelmúltban kezdődött el az a most is zajló lemeztektoniai folyamat, ami földrengésveszélyes területté teszi a mediterrán medencét

A február hatodikán hétfőn hajnalban kipattant törökországi földrengés az eddig befutott hírügynökségi jelentések szerint már több mint 1200 emberéletet követelt, és nagyon súlyos anyagi károkat okozott a rengéssel közvetlenül érintett területeken. A hatóságok attól tartanak, hogy a halálos áldozatok száma növekedni fog, mivel nagyon sokan rekedtek az összeomlott házak romjai alatt.

Lakóépület romjai között rekedt emberek után kutatnak a délkelet-törökországi Diyarbakirban 2023. február 6-án, miután több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét hajnalban Forrás: MTI/AP/Depo Photos

A mediterrán medence középső régióját, Olaszországot, a Balkán-félszigetet, illetve Törökországot a múltban már számos nagy erejű földrengés rázta meg. Ennek a kárpáti régióhoz, illetve Magyarországhoz oly közel fekvő területnek

a fokozott szeizmikus aktivitása a földtörténeti közelmúltig nyúlik vissza.

Olyan, hozzávetőleg 36 millió éve aktivizálódott lemeztektonikai folyamatról beszélhetünk, ami jelenleg is zajlik, és nem egyszer hatalmas károkkal járó földrengésekkel jelezi a mélyben munkálkodó elementáris természeti erők pusztító hatását.

1963-ban Szkopje térségében pattant ki az elmúlt évtizedek legerősebb balkáni földrengése Forrás: WIKIMEDIA COMMONS/THE STATE ARCHIVES OF THE REPUBLIC OF MACEDONIA (DARM), SKOPJE DEPARTMENT

A jelenlegi Földközi-tenger óceáni elődje, az egykor Észak-Amerikát és Eurázsiát egybeforrasztó hatalmas földrészt, Laurázsiát, valamint a mostani Dél-Amerikából, Afrikából, az Antarktiszból, az indiai szubkontinensből és Ausztráliából álló Gondwanát kettéválasztó Tethys-óceán – a Gondwana széttöredezése miatt – fokozatosan bezáródott. Gondwana szétdarabolódásakor Afrika és India önálló életre kelt, leszakadt az őskontinensről, és észak felé nyomulva fokozatosan bezárta a Tethys-óceánt.

A Föld a korai jura időszakban. A szárazföldek közé az egyenlítő vonalában beékelődő hatalmas öböl a Tethys-óceán Forrás: Wikimedia Commons

Indiának és Afrikának az eurázsiai lemezzel történt összeütközése nagyjából 36-34 millió éve az eocén időszak végén és az oligocén kor hajnalán fejeződött be. Ez az ütközés gyűrte fel az eurázsiai hegyláncot a Pireneusoktól a Himalájáig.

Mivel India és Afrika északi irányú mozgása jelenleg is zajlik,

az aktív lemezhatárokon hatalmas feszültségek halmozódnak fel a földkéregben, amelyek időről-időre erős földrengések formájában pattannak ki.

A Föld a korai oligocénben. India ekkor forrt végleg hozzá az eurázsiai kontinenshez, bezárva a tethys-óceánt Forrás: Stromboidae.de

Az afrikai lemez Európával való ütközésének nyomán a bezáródott Tethys-óceán „varratvonalában" egy kelet-nyugati irányú ingressziós süllyedék jött létre, ami a mai Földközi-tenger medencéje.

Egy kellemetlenül szúrós és kiszámíthatatlan tüske

De miért számít szeizmikusan aktív, földrengésveszélyes területnek a Balkán-félsziget és Törökország térsége? Az afrikai és az eurázsiai kontinentális lemez összeütközésekor tört le Afrikáról az úgynevezett apuleai-adriai mikrolemez, ami önálló életre kelve a nagy eurázsiai lemeztől független mozgásba kezdett.

A 2020. december 29-i földrengés nyomai a horvátországi Petrinjában Forrás: MTI/AP

Egészen szokatlan módon, a nagy eurázsiai lemez az adriai tüskeként is emlegetett mikrolemez alá gyűrődött, ami az óramutató járásával megegyező forgó, rotáló mozgást végez.

Az Adriai-tenger alatt fekvő mikrolemez, az "Adriai-tüske" bonyolult mozgást végez, és eközben nyomóerőt gyakorol a Kárpát-medence aljzatát alkotó lemezdarabokra Forrás: NASA/JPL-Caltech

Erre a folyamatra vezethető vissza például az Adriai-tenger horvátországi partszakaszának a lassú emelkedése, és az olasz partvidék süllyedése is. A lemeztektonikai értelemben gyors adriai tüske „szertelen" mozgása miatt az ütköző lemezhatárokon

óriási feszültség halmozódik fel a kéregben,

és ez okozza az Olaszországtól Törökországig terjedő területen időnként kipattanó pusztító erejű földrengéseket.

Egy épület romjainál katonák kutatnak Petrinjában 2020. december 29-én, miután 6,3 erősségű földrengés volt Közép-Horvátországban. Egy gyermek életét vesztette, feltehetőleg többen megsérültek Forrás: MTI/AP

Az adriai tüske rotálása komoly húzófeszültséget indukál, és északnak tartó mozgása jelentős nyomóerőt gyakorol a Kárpát-medencére is;

a Magyarországon kipattanó rengések erre a folyamata vezethetők vissza.

Magyarország területét legtöbben „földrengésmenetes" területnek vélik, de ez nem így van még annak ellenére sem, hogy a komoly károkkal és halálos áldozatokkal együtt járó földrengések viszonylag ritkák a kárpáti térségben.

A Kárpát-medence területén Kr.u. 456 és 2007 között kipattant földrengések térképe Forrás: Tóth László

Magyarország a szeizmikusan közepesen aktív területek közé sorolható. Magyarországon éves átlagban nagyjából 100-120 rengést detektálnak a szakemberek, amelyek többnyire nem haladják meg a Richter-skála szerinti 2,5-es erősséget, vagyis az emberi észlelhetőség határa alatt maradnak. A már jól érezhető és kisebb károkat is okozó 4,5 – 5-ös erősségű rengések nagy átlagban tízévente fordulhatnak elő hazánk területén. Az erős, komoly károkkal együtt járó 5,5 - 6-os magnitúdójú rengések ennél szerencsére jóval ritkábbak, legfeljebb 40-50 évente kell csak ilyen erejű földrengéssel számolni.

Szerencsére a törökországihoz hasonló erejű rengésnek kicsi az esélye

A közeli és a távolabbi múltban azonban akadtak komoly pusztítást okozó nagyobb magyarországi földlökések is. A historikus időkből ismert első nagy pusztítást okozó rengés Kr. u. 456. szeptember 7-én este pattant ki, ami romba döntötte az akkor még a Nyugatrómai Birodalomhoz tartozó Savariát, vagyis a mai Szombathelyet. A szeizmológusok becslése szerint a 456-os földrengés 6,1-es erősségű lehetett.

Az egykori Savaria, Szombathely a Római Birodalom idején virágzó település volt, a 456-os földrengés komoly pusztítást okozott a városban Forrás: Wikimedia Commons

(A Richter-skála szerinti 6,0 – 6,9-es magnitúdójú földlökés már erős rengésnek számít, amelyben még az epicentrumtól 60-80 km távolságra fekvő stabil épületek is megrongálódnak.) A történelmi közelmúltból ismert eddigi legnagyobb földlökés, az 1763. július 28-án kipattant komáromi földrengés ereje elérhette a 6,3-es magnitúdót.

A komáromi földrengésnek 63 halálos áldozata és több mint 120 súlyos sérültje volt.

Az 1763-as komáromi földrengés következményeiről készített korabeli festmény Forrás: Felvidék ma

Hét templom – köztük a híres zsámbéki 13. századi román stílusú premontrei apátsági templom –, valamint 279 épület teljesen megsemmisült, 353 épület pedig komolyan megrongálódott. A rengést erős hanghatás kísérte.

A zsámbéki 13. századi premontrei monostori bazilikát az 1763-as komáromi földrengés döntötte romba Forrás: Elter Tamás

Az utolsó nagyobb erejű, halálos áldozatokat is követelő földrengés 1956. január 12-én történt, a szeizmikus esemény epicentruma Dunaharasztiban volt. A mélybe süllyedt dolomitrög elmozdulása miatt bekövetkezett rengés két halálos áldozatot követelt, 38-an megsérültek, és a település akkor meglévő 3500 épületéből 3 144 rongálódott meg.

A közelmúlt legsúlyosabb szeizmikus eseménye az 1956-os dunaharaszti földrengés volt Forrás: Dunaharaszti Városi Könyvtár

A mai törökországihoz hasonló erejű rengésnek szerencsére csak igen kicsi a valószínűsége hazánk területén, de nem is zárható ki teljesen a komáromihoz hasonló, vagy annál akár jóval erősebb rengés jövőbeni kipattanása.