Megint feljebb ment a kenyér ára – sajnos manapság is ismerősen cseng a mondat, amely számtalanszor hagyta el Lenke néni száját az 1987 és 1999 között futó Szomszédok című, nagy sikerű magyar sorozatban. Lenke néni nem volt se statisztikus, se közgazdász, mégis jól érzékelte, hogy az árak gyakorlatilag a csillagos égig repültek a sorozat vetítése idején: az 1987-ben, a Szomszédok indulásának évében volt a legalacsonyabb (8,87 százalék), és végig 10 százalék fölött maradt, az pedig már jókora pech, hogy Lenke néni karaktere nem élte meg – mivel 1999-ben befejeződött a sorozat –, hogy 2000-ben, 13 év után süllyedt először 10 százalék alá a pénzromlás üteme hazánkban. Ha az adatok mögé nézzünk, akkor pedig egészen drámai, ami az infláció címszó alatt láthattunk:

a sorozat 12 éve alatt hat olyan év is volt, amikor 20 százalékot meghaladta a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon, összesen pedig több mint 200 (!) százalékos volt a drágulás.

A csúcsot egyébként 1991-ben érte el, a rendszerváltás okozta sokk hatására 34,23 százalékig emelkedett, de például a Bokros-csomag évében, 1995-ben is 28,3 százalékos volt. Ha manapság nem is ekkora az infláció, de még ezzel együtt is jogosan merül fel a kérdés, hogy a mostani eszeveszett drágulás mennyire ette meg a pénzünket. Így hát megnéztük, mire volt elég egyhavi nettó átlagfizetés akkor, és mire elegendő most, amikor ismét a 20 százalékos határ fölé került a fogyasztói árindex hazánkban.

szomszédok, lenke néni
Fotó: Karika / Youtube

Ma közel 70 kilóval több kenyeret kapnánk a fizetésünkből

A közbeszédben is a legélénkebb vita általában kenyér árát övezi, voltaképpen szimbolikus jelentőségű volt már a kilencvenes években is, és úgy tűnik, ezen a téren továbbra sincs változás. Míg 1995-ben 67 forint 20 fillérbe került egy kilogramm fehér kenyér, idén szeptemberben már 766 forintba, azaz több mint tízszeresére nőtt közel 30 év alatt. Szerencsére nem csak az árak, a bérek is jelentősen növekedtek azóta, egészen pontosan egyhavi nettó átlagkereset a 95-ös 25 ezer 891 forintról a legutóbbi adatok szerint 347 ezer 500 forintra,

tehát míg 1995-ben 385, idén szeptemberben 453 kilogrammot tudtunk volna vásárolni, ha a teljes fizetésünket fehér kenyérre akartunk volna költeni.

A mostani infláció ezzel együtt azért jól láthatóan károkat okozott a vásárlóerőben, tavaly júniusban még ez a szám 738 kilogramm volt egy a mainál majdnem 60 ezer forinttal alacsonyabb nettó mellett. Nem véletlenül, azóta ugyanis megduplázódott a kenyér ára, októberben már 805 forint volt kilója a KSH szerint, 2021 júniusában még csak 396 forint.

Közel háromszor annyi benzint tudunk venni, mint 1995-ben

A benzin ára ugyancsak kiemelt helyen van a hazai közbeszédben, elég csak az 1991-es taxisblokádra emlékezni, amikor egyetlen lépésben 30 százalékkal 34 forintról 44 forintra emelkedett. A benzin literje az általunk vizsgált évben, 1995-ben 97 forint volt, ilyen ár mellett az akkori átlagfizetésből mindössze 266 literre futotta. A Bokros-csomag hatása egyébként itt is jól lemérhető, ez a mennyiség ugyanis nem sokkal több annál, mint ami miatt a taxisblokád kirobbant, az 56 forintos ár mellett a havi kereset mindössze 240 literre lett volna elég.

Ma nagyságrendileg jobb a helyzet benzinfronton, a 480-as maximált árú termékből ugyanis 724 litert tudnánk megvásárolni. Az árstop hatása vásárlóerőben is kivehető, a kenyérrel szemben itt pont ellenkező tendenciát látjuk, 2021 júniusában még kevesebbet tudtunk volna tankolni egy valamivel kisebb ár mellett.

A piaci áras benzin és gázolaj esetében már nem ilyen kedvező a kép, feltételezve, hogy a nettó átlagbér maradt októberben is, a 700 forintos benzinből 489 literre futná, a 830 forintos gázolajból pedig 413 literre.

Akár két mosógépet, három tűzhelyet is vehetnénk

Az viszont jól látható, hogy a legjobb a helyzet a tartós fogyasztási cikkek terén, itt volt a legkisebb infláció az elmúlt közel 30 évben. Viszont 1995-ben még súlyosan terhelte a családi kasszát, ha valamilyen háztartási eszközt kellett pótolni. Egy mosógép 45 ezer forintba, egy tűzhely pedig 33 ezer forintba került, tehát majdnem kéthavi bért kellett összekuporgatni mindkettő megvásárlásához. Ma ezek a háztartási berendezések 144 ezer, illetve 96 ezer forintot érnek átlagosan, így példádul ha akarnánk, akkor a mosógépből kettőt, tűzhelyből hármat is vehetnénk. 

Minimálbérből megélni nem egyszerű, de összehasoníthatatlanul jobb, mint 1995-ben

Persze a magyar minimálbérnek is van még hova fejlődnie, de ezen a téren a vásárlóerő javulásáról beszélhetünk, 1995-ben még a legkisebb kötelező munkabér nettója 10 ezer forint volt, amiből lehetetlen lett volna akár egy tűzhelyet is venni, nemhogy egy mosógépet. Ma legalább ennyivel is előrébb vagyunk, a 133 ezer forintos nettóból egy ilyen eszközre azért futja, még ha utána alaposan össze is kell húzni a nadrágszíjat.