2019.05.30. 10:48
A helyszínen fel akarták akasztani az elsüllyedt hajó kapitányát - exkluzív videóval
Huszonhárom halott (huszonkét utas és a Pajtás fűtője), ötvenhat sérült - pártutasításra évtizedekig agyon kellett hallgatni a Pajtás 1954. május 30-i tragédiáját. A hajó a balatonfüredi kikötőből futott ki 11 óra 15 perckor és három perc múlva már fel is borult.

Benedek Gyula hajógépész, amatőr videós filmje hosszú évekig dobozban várta, hogy valaki kíváncsi legyen rá. A Kersák Jánossal, a Pajtás azóta már elhunyt siófoki hajógépészével készült interjút pár éve a siófoki könyvtár közönsége megnézhette, amikor Deák István egykori hajóskapitány, hajózási szakértő szolgált új adalékokkal a Balaton legnagyobb hajóbalesetéről – írta 2015-ben, a tragédia évfordulóján tartott veítésről a Somogy megyei Hírlap.

Lent voltam a gépházban, egyik lábam a lépcsőn, a hajó billent jobbra is, balra is, aztán már dőlt is – emlékszik a VHS-videón 1954. május 30-ára Kersák János. – Kapaszkodni próbáltam a karfában. Bíró Jóska matróz húzott föl, aztán Pécseli Jóska vízirendőr csónakjába tettek be. Heisz Pali bácsira, a hajóvezetőre, Steiner János kormányosra és rám ávósok vigyáztak a parton, száraz ruhát Vidák Jancsitól, a Beloiannisz matrózától kaptam.

Egy-egy irodába vittek bennünket később, mindhármunkra három-három ávós jutott. Kérdezgették, hogy szokott-e billegni a hajó, meg hogy hány utas volt.
Mindenáron azt akarták bebizonyítani, hogy túl volt terhelve, pedig Pali bácsi sose engedett föl 180 utasnál többet, az engedély pedig 200-ra szólt. Amikor Babics Antal (egészségügyi) miniszter a helyszínre ért, rögtön azt mondta, hogy fölakasztani a hajóvezetőt, de a veszprémi ávós parancsnokhelyettes azt felelte neki: nem lesz semmilyen akasztás, miniszter elvtárs, a múltkor is, amikor egy vasúti baleset után fölakasztották a forgalmistát, kiderült utóbb, hogy nem ő volt a hibás...”

Kersák Jánost másnap reggel ötkor engedte el az ávó, a hajóvezető és a kormányos azonban a bírósági tárgyalásig előzetesben maradt.

Voltunk többen hajósok a tárgyaláson, amikor álltunk a bíróság folyosóján, nagyon rossz volt látni, hogy Pali bácsit meg a Steinert bilincsben vezetik – így
az egykori hajógépész, akit tanúként hallgatott meg a hét tagú bírói tanács. – Sokáig jártam orvosi kezelésre, ideg-összeroppanást kaptam, elkísért egész életem során a tragédia emléke”.

A Somogy megyei Hírlap által említett videót, melyet eddig csak nagyon kevesen láthattak, a likeBalatonnak sikerült megszereznie.

 

Olvasd el az akkor 17 éves Farkas Dénes naplóját is az eseményekről: “A hajó kezdett elmerülni, a fedélzeten a tömeg sikoltozott”

 

A Pajtás több átalakításon is átesett, miáltal a súlypontja eltolódott, labilisabb lett – hívta fel a figyelmet előadásában Deák István. A kémény-ólomsúlyt például rajta hagyták, ami a ledöntéshez kellett, ha híd alatt ment át a korábbi folyami hajó, ami az akkor a fővárosban székelő Balatoni Hajózási
Nemzeti Vállalat döntése nyomán került a Balatonra. A baleset előtt, 1953-ban a hajócsavarját erősebbre, nagyobbra cserélték, ami a Jókaié volt korábban. Feltűnő továbbá Deák szerint, hogy a szokásosnál rövidebb időre állították ki a hajókartonját, s hogy többször szerepelt a jelentésekben: 200 személyt ne vigyen a hajó…

A leggyakoribb elmélet a borulásra az, hogy a vitorlásverseny nézői a hajó fedélzetén az egyik oldalról a másikra futottak át. A több könyvet is írt balatoni
hajós szerint „nagyon kevés hely volt ott a futkosásra”. Ellenben úgy véli, a vizsgálat nem terjedt ki minden részletre.

Elbontották a régi füredi facölöpös kikötőt és fürdőházat, a cölöpök azonban benne maradtak a vízben – állította Deák István. – Bár akkoriban nem írták le, de ezeket a hajózás biztonságát veszélyeztető helyeket tanították a hajósoknak, szájhagyomány útján is terjedt.
Meglehet, aznap mégsem vette figyelembe a hajóvezető és a kormányos. Sokatmondó, hogy egy fennmaradt dokumentum szerint később „titokban” szedték k i a kikötőcölöpöket. A jelentések szerint a Pajtás „hirtelen felborult”, vagyis valamilyen nyomást kaphatott a víz alatt. Úgy vélem, végül is több tényezőt kell „hibáztatnunk”. Nem végezték el megfelelően a hajó döntéspróbáját, de az utasok mozgása, a hajó eleve meglévő labilitása és a személyzet apró figyelmetlensége is hozzájárulhatott, és ezeknek a szerencsétlen összeadódása

„Nem voltak bűnözők”
Nem voltak bűnözők, gyakorlott hajósok voltak – utalt a Pajtás hajó vezetőjére és kormányosára Deák István. De arról is beszélt: nem véletlen, hogy csónakosok ( például a közeli hajógyárból) és vitorlások mentették az utasokat, hiszen balatoni vízirendészet akkor még nem volt, csak a folyami egy őrse Siófokon, melynek a hajócsavaros hajóival nem lehetett a vízbe esett emberek között megközelíteni a felborult hajót.

Olvasd el, mit lehet tudni az eseményről a hivatalos verziók szerint.

Szintén a Somogy megyei Hírlap készített interjút Kok Józseffel, a Pajtás egykori fűtőjével, de még 2003-ban.

A Pajtás hajón szolgáltam, a balesete előtt egy héttel váltottak le róla 1953-ban – emlékezett Kok József. – Aki leváltott, meghalt a balesetben, a társának csak azért sikerült kimásznia a kabinablakon, mert nagyon vékony volt. Közben a réseken zúdult be a víz. Szokták is emlegetni a nökeim, hogy a második születésemet nekik köszönhetem. Egyébként amiatt alakult így a csere, mert én még nőtlen voltam, a társam pedig Balatonfüredre nősült és a hajó ott éjszakázott; így tűnt ésszerűnek a beosztás átszervezése.

A tragédiát követően, az akkor már egy hete másik hajón szolgáló Kok Józsefet egy évig a Rákosi nevű gőzösre száműzték, büntetésül. Akadt ugyanis olyan felelős vezető, aki azt állította: minden bizonnyal azért egyezett bele a leváltásába, mert tudta, hogy a hajó fel fog borulni… Erről persze szó sem volt.

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva