Magyarország legrémisztőbb, elátkozott helyei - 1. rész

Forrás: Shutterstock -
Boszorkánysziget Válly-kastély magazin Fekete-kastély Szentkirályszabadja
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Erőszakos gyilkosságok, furcsa, sorozatos halálesetek, visszajáró lelkek. Akár egy horrorfilm is lehetne, de ez mind a valóság. Összeszedtük Magyarország legkísértetiesebb, mára már teljesen elnéptelenedett helyszíneit, melyeket a közelben lakók is igyekeznek minél inkább elkerülni. Vajon puszta véletlenekről van szó, vagy tényleg kísért a múlt ezeket a helyeket?

Válly-kastély

Az ország keleti felében található Jánkmajtis, bár természeti adottságait tekintve is gyönyörű, mégsem erről ismert, hanem az ott található elhagyatott kísértetkastélyról. A kastélyt állítólag a Válly család szellemei kísértik, és rémisztgetik azokat, akik odatévednek.

A kastélyt Válly Lajos építtette 1740 körül, klasszicista stílusban, de magáról a családról keveset lehet tudni. 1909-ben az egész falu leégett, és a kastély bal szárnya is a tűz martalékává lett. Az épület állapota innentől romlásnak indult. Volt, amit a természet foglalt vissza, de a kőlépcső kovácsoltvas korlátait azért szedték szét, hogy több hely maradjon a bútorok pakolására. Az épület 1989 óta műemlék, jelenleg elhagyatottan, lepusztultan áll, egykori szépsége végleg odaveszett.

A környéken úgy tartják, lakói a Válly-kastélyt sosem hagyták el igazán, a mai napig kísértenek benne. A család kriptája a kastélyhoz közel fekszik, ám a pletykák szerint a síremlék nem volt otthonos a Válly család számára, és régi otthonukat hiányolják azóta is. A kastélyban történt hátborzongató események híre akkor terjedt el igazán, amikor kicsivel több mint 15 évvel ezelőtt szállóvá alakították. A vendégek rendszeresen cipőkopogásról, önmaguktól kinyíló és becsukódó ajtókról, ok nélküli áramkimaradásokról, üres szobákban nyikorgó padlókról, lánccsörgésről és rettenetes hangokról számoltak be.

Boszorkánysziget

A szegedi Boszorkányszigetet a mai napig hátborzongató, elátkozott szigetnek tartják. A boszorkányégetések idején több mint száz embert küldtek halálba ezen a helyen. Ebben az időben a boszorkányoktól nem csak a tudatlan emberek féltek, az egyház intézményesített keretek között küzdött a boszorkányok és vajákosok ellen.

A boszorkányüldözés áldozatai nagyrészt nők voltak, de akadtak köztük csecsemők is. Az inkvizítorok kegyetlenül kínozták azokat, akik gyanúba keveredtek, egészen addig, amíg mindent be nem vallottak. A büntetés pedig máglyahalál volt.

Magyarországon 124 boszorkányperről lehet tudni, ezeknek több mint a fele Szegeden, a Boszorkányszigeten történt.

Bár az 1700-as évek végére befejeződtek a boszorkányperek, még azóta is rendszeresen számolnak be arról, hogy furcsa hangokat hallanak a területen, sokan pedig annyira nyomasztónak érzik a félszigetet, hogy képtelenek hosszabb időt eltölteni ott.

Több mint száz embert küldtek halálba a Boszorkányszigeten Forrás: Shutterstock

Szentkirályszabadja

A magyar Csernobilként is emlegetett szellemvárosban a természet visszavette az irányítást. A szovjet laktanyában egy teljes kisváros működött évtizedeken keresztül, mára viszont teljesen elnéptelenedett. A régi, mára életveszélyessé vált épületek hátborzongató látványt nyújtanak.

A laktanyát az 1960-70-es években építették, orosz és ukrán katonák éltek itt családjaikkal együtt. Az itt lakók semmiben nem szenvedtek hiányt, mindenük volt, amire csak szükség lehetett: óvoda, iskola, bolt, étterem, bár, mozi, színház, posta. A területet viszont betonkerítés zárta el a külvilágtól, melynek csupán egy kijárata volt, azon is csak külön engedéllyel lehetett áthaladni.

Az 1989-es kivonulás után a laktanya is elnéptelenedett, az évek alatt pedig teljesen lepusztult. Ami maradt, azt kifosztottak, megrongálták, a természet pedig utat tört magának.

Szentkirályszabadja, az egykori szovjet laktanya Forrás: Shutterstock

Fekete-kastély

A balatonedericsi Fekete-kastély az ott történt halálesetek által híresült el. A kastélyt a Nedeczky család építtette, Nedeczky István később eladta öccsének, Nedeczky Jenőnek, a rémisztő események pedig ezután vették kezdetüket.

1912-ben egy gulyás féltékenységből megölte szeretőjét, aki a kastély szakácsnője volt. 1914-ben pedig Nedeczky Jenő a 74. születésnapján lett öngyilkos. Később a kastély többször is gazdát cserélt. 1928-ban beköltözött egy ügyvéd a feleségével, de az idill nem tartott sokáig: a férj rajtakapta feleségét egy másik férfival, majd mivel képtelen volt ezt feldolgozni, öngyilkos lett. Ennek a tetejébe az özvegy új vőlegénye szintén öngyilkos lett, miután kiderült számára, hogy menyasszonya már mást szeret. Az özvegy végül egy nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak adta el a kastélyt, aki 1945-ben lett öngyilkos, miután kiderült róla, hogy kettős hírszerző volt. Látszólag a németek embere volt, de kiderült róla, hogy a szovjeteknek és az angoloknak dolgozik.

Hogy csak a sors furcsa fintora, hogy ennyi ember lett gyilkosság vagy öngyilkosság áldozata pont ezen a helyen, vagy esetleg átok ül a kastélyon, valószínűleg már sosem fog kiderülni.

A Fekete-kastély Forrás: Wikipedia/Máté Bence
Egy feldühített pékfeleségnek köszönhetjük a farsangi fánkothttp://www.life.hu/kultura/20220106-egy-felduhitett-pekfelesegnek-koszonhetjuk-a-farsangi-fankot.htmlA hagyományok a kultúránk és az életünk részei, amelyek gyerekkorunktól végigkísérnek bennünket. Sokszor azonban bele sem gondolunk abba, honnan is erednek ezek a szokások, az ünnepekhez kapcsolódó jelképek. KultúraOrigo

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.