Magyarország legrémisztőbb, elátkozott helyei - 1. rész

Forrás: Shutterstock -
Boszorkánysziget Válly-kastély magazin Fekete-kastély Szentkirályszabadja
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Erőszakos gyilkosságok, furcsa, sorozatos halálesetek, visszajáró lelkek. Akár egy horrorfilm is lehetne, de ez mind a valóság. Összeszedtük Magyarország legkísértetiesebb, mára már teljesen elnéptelenedett helyszíneit, melyeket a közelben lakók is igyekeznek minél inkább elkerülni. Vajon puszta véletlenekről van szó, vagy tényleg kísért a múlt ezeket a helyeket?

Válly-kastély

Az ország keleti felében található Jánkmajtis, bár természeti adottságait tekintve is gyönyörű, mégsem erről ismert, hanem az ott található elhagyatott kísértetkastélyról. A kastélyt állítólag a Válly család szellemei kísértik, és rémisztgetik azokat, akik odatévednek.

A kastélyt Válly Lajos építtette 1740 körül, klasszicista stílusban, de magáról a családról keveset lehet tudni. 1909-ben az egész falu leégett, és a kastély bal szárnya is a tűz martalékává lett. Az épület állapota innentől romlásnak indult. Volt, amit a természet foglalt vissza, de a kőlépcső kovácsoltvas korlátait azért szedték szét, hogy több hely maradjon a bútorok pakolására. Az épület 1989 óta műemlék, jelenleg elhagyatottan, lepusztultan áll, egykori szépsége végleg odaveszett.

A környéken úgy tartják, lakói a Válly-kastélyt sosem hagyták el igazán, a mai napig kísértenek benne. A család kriptája a kastélyhoz közel fekszik, ám a pletykák szerint a síremlék nem volt otthonos a Válly család számára, és régi otthonukat hiányolják azóta is. A kastélyban történt hátborzongató események híre akkor terjedt el igazán, amikor kicsivel több mint 15 évvel ezelőtt szállóvá alakították. A vendégek rendszeresen cipőkopogásról, önmaguktól kinyíló és becsukódó ajtókról, ok nélküli áramkimaradásokról, üres szobákban nyikorgó padlókról, lánccsörgésről és rettenetes hangokról számoltak be.

Boszorkánysziget

A szegedi Boszorkányszigetet a mai napig hátborzongató, elátkozott szigetnek tartják. A boszorkányégetések idején több mint száz embert küldtek halálba ezen a helyen. Ebben az időben a boszorkányoktól nem csak a tudatlan emberek féltek, az egyház intézményesített keretek között küzdött a boszorkányok és vajákosok ellen.

A boszorkányüldözés áldozatai nagyrészt nők voltak, de akadtak köztük csecsemők is. Az inkvizítorok kegyetlenül kínozták azokat, akik gyanúba keveredtek, egészen addig, amíg mindent be nem vallottak. A büntetés pedig máglyahalál volt.

Magyarországon 124 boszorkányperről lehet tudni, ezeknek több mint a fele Szegeden, a Boszorkányszigeten történt.

Bár az 1700-as évek végére befejeződtek a boszorkányperek, még azóta is rendszeresen számolnak be arról, hogy furcsa hangokat hallanak a területen, sokan pedig annyira nyomasztónak érzik a félszigetet, hogy képtelenek hosszabb időt eltölteni ott.

Több mint száz embert küldtek halálba a Boszorkányszigeten Forrás: Shutterstock

Szentkirályszabadja

A magyar Csernobilként is emlegetett szellemvárosban a természet visszavette az irányítást. A szovjet laktanyában egy teljes kisváros működött évtizedeken keresztül, mára viszont teljesen elnéptelenedett. A régi, mára életveszélyessé vált épületek hátborzongató látványt nyújtanak.

A laktanyát az 1960-70-es években építették, orosz és ukrán katonák éltek itt családjaikkal együtt. Az itt lakók semmiben nem szenvedtek hiányt, mindenük volt, amire csak szükség lehetett: óvoda, iskola, bolt, étterem, bár, mozi, színház, posta. A területet viszont betonkerítés zárta el a külvilágtól, melynek csupán egy kijárata volt, azon is csak külön engedéllyel lehetett áthaladni.

Az 1989-es kivonulás után a laktanya is elnéptelenedett, az évek alatt pedig teljesen lepusztult. Ami maradt, azt kifosztottak, megrongálták, a természet pedig utat tört magának.

Szentkirályszabadja, az egykori szovjet laktanya Forrás: Shutterstock

Fekete-kastély

A balatonedericsi Fekete-kastély az ott történt halálesetek által híresült el. A kastélyt a Nedeczky család építtette, Nedeczky István később eladta öccsének, Nedeczky Jenőnek, a rémisztő események pedig ezután vették kezdetüket.

1912-ben egy gulyás féltékenységből megölte szeretőjét, aki a kastély szakácsnője volt. 1914-ben pedig Nedeczky Jenő a 74. születésnapján lett öngyilkos. Később a kastély többször is gazdát cserélt. 1928-ban beköltözött egy ügyvéd a feleségével, de az idill nem tartott sokáig: a férj rajtakapta feleségét egy másik férfival, majd mivel képtelen volt ezt feldolgozni, öngyilkos lett. Ennek a tetejébe az özvegy új vőlegénye szintén öngyilkos lett, miután kiderült számára, hogy menyasszonya már mást szeret. Az özvegy végül egy nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak adta el a kastélyt, aki 1945-ben lett öngyilkos, miután kiderült róla, hogy kettős hírszerző volt. Látszólag a németek embere volt, de kiderült róla, hogy a szovjeteknek és az angoloknak dolgozik.

Hogy csak a sors furcsa fintora, hogy ennyi ember lett gyilkosság vagy öngyilkosság áldozata pont ezen a helyen, vagy esetleg átok ül a kastélyon, valószínűleg már sosem fog kiderülni.

A Fekete-kastély Forrás: Wikipedia/Máté Bence

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.