Az európai országok közül az Egyesült Királyságban a legdrágábbak az ingatlanok, míg Bosznia-Hercegovinában a legolcsóbbak – derül ki a Deloitte tanácsadó cég éves ingatlanpiaci körképéből.

A brit valósággal szárnyal: az új lakások ára egy év alatt majdnem 21 százalékos növekedést produkált, és az átlagár 4905 euróra emelkedett négyzetméterenként.

Ausztria 7,3 százalékos növekedéssel a második helyen áll 4782 eurós négyzetméterenkénti átlagárral. Nyugati szomszédunkat Franciaország (4639 euró) és Németország (4600 euró) követi. Az ellenkező oldalon, a legolcsóbb lakásokkal rendelkező országok listáját Bosznia-Hercegovina (974 euró) vezeti, majd Románia (1266 euró) következik. Magyarország a középmezőnyben található, az átlagos lakásár négyzetmétere nem sokkal haladja meg a kétezer eurót. 

Modern Glass Buildings At Nine Elms In London
Fotó: Mike Kemp / Getty Images

A tanulmány szerint Csehországban kell a legtöbbet dolgozni azért, hogy valaki lakástulajdonossá váljék, 13,3 évnyi éves bruttó átlagbérre van szükség egy hetven négyzetméteres lakás megvásárlásához. A cseheket Szlovákia követi 12,8 évvel, majd Szerbia 11,5 évvel. Sokkal jobbak a kilátások Írországban, ahol 3,1 évnyi átlagfizetés elég, majd Norvégia (4,4 év) és Belgium következik (4,5 év). Magyarország az ötödik helyen található 9,8 évvel.

Az áremelkedés Magyarországon volt a legnagyobb, 2021-ben 21,5 százalékos emelkedtek az újlakás-árak 2020-hoz képest. Hazánkat szorosan követi az Egyesült Királyság 21 százalékkal, majd Szlovákia 19,5 százalékkal és Csehország 18,4 százalékkal. A lakásárak tavaly a vizsgált 21 országból 18-ban emelkedtek, amelyekre ezt a mutatót kiszámították. Árcsökkenést csak három országban regisztráltak: Spanyolországban (8,5 százalék), Szlovéniában (3,8 százalék) és Lettországban (1,3 százalék). 

A legdrágább és a legolcsóbb európai városok

A legdrágább lakásokkal rendelkező európai városok rangsorát Párizs vezeti, ahol az átlagos négyzetméterár 13 462 euró. A francia fővárost München (10 500 euró) és London (8 426 euró) követi. A legolcsóbb nagyvárosi lakásokat Bulgáriában érdemes keresni: Várnában egy lakás átlagos négyzetméterára 885 euró, Burgaszban pedig 900 euró. Várnát és Burgaszt a szerbiai Nis követi 1010 eurós négyzetméterárral.

A lista alsóbb szegmenségben található Budapest, ahol egy lakás átlagos négyzetméterára 2566 euró. A magyar városok közül Győrt (1542 euró) és Debrecent (1456 euró) említették még a tanulmányban.

Érdekes adalék, hogy a spanyolországi Barcelona (6251 euró), a belgiumi Antwerpen (4050 euró), az olaszországi Milánó (3844 euró) és az erdélyi Kolozsvár (1940 euró) azok közé a városok közé tartozik, ahol a lakások drágábbak, mint az ország fővárosában. 

 

A legdrágább európai város a bérleti díjak tekintetében Párizs volt 29,1 eurós négyzetméterárral, Oslo követte 26,56 euróval és London 25,12 euróval. A bérleti díjak terén három bolgár város is pénztárcakímélőnek számít: Burgasz 2,9 euróval a legolcsóbb, utána Várna következik 3,7 eurós és Szófia 4,6 eurós négyzetméterárral. A nyolcadik legolcsóbb város Debrecen 7,04 eurós négyzetméterárral, Győr a tizenegyedik 8,06 euróval. Budapest a középmezőnyben található a maga 10,39 eurójával. 

Ausztria a második helyre lépett 

Ausztriában az új lakások átlagos négyzetméterenkénti ára tavaly 11 százalékkal, 4782 euróra emelkedett, így az ország Európa második legdrágább ingatlanpiaca lett. A Deloitte szerint az ingatlanárak Bécsben tavaly 8,2 százalékkal, 5788 euróra nőttek négyzetméterenként. 

Az ausztriai bérlők számára a kép valamivel kedvezőbb, mivel a jelentés előrejelzése szerint a bérleti díjak idén tovább emelkednek, de jövőre stabilizálódnak és változatlanok maradnak. A bécsi átlagos bérleti díj azonban még mindig messze más európai városoké alatt van, 8,66 euró négyzetméterenként.