Rengeteg kutatás foglalkozik a bélmikrobák egészségünkre gyakorolt pozitív és negatív hatásaival, de a tudósok még mindig nem sokat tudnak a különböző biológiai mechanizmusok és láncreakciók működéséről.
Egyes egészségügyi problémák az ún. "szivárgó bélrendszer" miatt alakulnak ki. Ennek lényege, hogy a bélrendszer a kelleténél átjárhatóbb, és emiatt a baktériumok az emésztőrendszeren kívülre kerülhetnek. Az állapottal kapcsolatban azonban sok a megválaszolatlan kérdés – példának okáért nem tudni, hogy a gyulladásos problémáknak pusztán csak tünete, vagy konkrét okozója.
"Az egyik rejtély az volt, hogy a potenciálisan kórokozó baktériumok hogyan létezhetnek évtizedekig egészséges emberekben anélkül, hogy ennek nyilvánvaló egészségügyi következményei lennének" - mondja Noah Palm immunbiológus, a Yale Egyetem munkatársa.
Hogy kiderüljön az igazság, Palm és kollégái a potenciálisan patogén Enterococcus gallinarum baktériumot (ez a faj az emberek bélmikrobiomjának mintegy 6 százalékában megtalálható) olyan csíramentes egerekbe juttatták, amelyek nem rendelkeztek saját bélmikrobákkal. A kutatók ezután három hónapon át tanulmányozták az egereket.
A kutatók megfigyelték, hogy a baktériumok tovább fejlődtek, és két különböző típusú mikroba jött létre belőlük. Az egyik hasonló volt az eredeti törzshöz, míg a másik kis DNS-mutációkkal rendelkezett. A mutációk lehetővé tették, hogy az új törzs megtelepedjen a bél nyálkahártyáján, majd a bélből kilépve a nyirokcsomókban és a májban is túléljen.
Ami még aggasztóbb, hogy a mutálódott baktériumok a jelek szerint rejtve maradhatnak a szervekben, és elkerülhetik az immunrendszer figyelmét.
Megfigyelték, hogy az egerekben a mutáns baktériumok gyulladásos reakciókat és ezzel összefüggésben autoimmun betegségeket hoztak létre – ilyen autoimmun betegségek emberekben például az 1-es típusú cukorbetegség és a szklerózis multiplex.
A kórokozóvá válást egy jelenség, az ún. "gazdán belüli evolúció" vezérli. Lényege, hogy egy adott mikroba idővel előnybe kerülhet a többi baktériumhoz képest; alkalmazkodik, továbbfejlődik, és potenciálisan károssá válik, majd kikerülve a bélből életveszélyes állapotot idéz elő.
Ezt a nem kívánt folyamatot gátolhatja, ha a bélflóránkat alkotó baktériumok közössége sokszínű.
Ebben az esetben ugyanis a mikroorganizmusok folyamatos harcot vívnak a helyért és az erőforrásokért, így kisebb az esélye, hogy a küzdelemből egy baktériumfaj megerősödve jön ki és káros baktériummá alakul. Változatos bélflórát leginkább egészséges táplálkozással alakíthatunk ki.
Ha alaposabban megértjük a baktériumok evolúcióját, akkor talán képesek leszünk olyan terápiás eljárásokat fejleszteni, amelyek célba veszik a kockázatosabb mikrobákat, még azelőtt, hogy azok elszabadulnának.
A teljes tanulmány a Nature magazinban olvasható.