A 2020-as, vagy a legfrissebb elérhető adatok alapján az európai nyugdíjkorhatárok a török és ukrán 60 évtől a norvég és izlandi 67 évig terjedtek. Az Európai Unióban Franciaországban, Olaszországban és Görögországban volt a legalacsonyabb a korhatár, mindössze 62 év – írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató annak kapcsán, hogy Franciaországban komoly társadalmi felháborodást váltott ki a tervezett nyugdíjreform. 

román nyugger
Fotó: Shutterstock

Szlovákia kivételével a V4 országok mindegyikében a 65 éves visszavonulási korhatár van érvényben. Jelenleg az Európai Unióban az átlagos nyugellátásba vonulási korhatár a férfiak esetében 64,3 év, a nőkében pedig 63,5. Az OECD szervezetben átlagosan a férfiak esetében 64,2, a nőknél pedig 63,4.

Az emelkedő várható élettartam miatt a legtöbb országban az utóbbi évtizedekben megnőtt a nyugdíjkorhatárt meghaladó életkorú lakosság aktív korú népességhez viszonyított aránya, vagyis az időskori függőségi ráta. Ez komoly fenntarthatósági problémát okozott a nyugdíjrendszernek.

– állapítja meg az elemzés, hozzátéve, hogy relatíve kevesebb eltartó megnehezítette az időskori ellátás finanszírozhatóságát. 

Elszabadultak az indulatok Franciaország utcáin, 175 rendőr megsérült

A keddi demonstrációk során 13 ezer rendőrt vonult ki az utcákra, akik több helyszínen vízágyút és könnygázt is alkalmaztak a tüntetőkkel szemben.

Az OECD tagországokban átlagosan tapasztalható, nyugellátásban eltöltött évek számát vizsgálva megállapítható, hogy a trend mindkét nem esetében a 2000-es évek első felében megtörik. A mutatószám alakulásában az elmúlt öt évtizedben jelentős javulás ment végbe, 

a nők 48,75 százalékkal, a férfiak pedig 62,5 százalékkal több időt tölthettek el visszavonulva 2020-ban, mint 1970-ben. 

Az európai országokban jelentősen eltér a nemek közötti egyenlőtlenség, a nők átlagosan négy évvel és négy hónappal töltenek el több időt nyugellátásban, mint a férfiak. A nők előnye a kontinensen az ír két évtől a ciprusi hét és fél évig terjed. Ehhez hasonlóan a nyugellátásban eltöltött évek száma is jelentős szórást mutat az országok között. A mutatószám a férfiak esetében a lett 14 évtől a luxembourgi 24 évig, a nőknél pedig a szintén lett 19 évtől a görög 28 évig terjed.

Az OECD a nyugdíjrendszereket érintő folyamatok bemutató tanulmányában a 2060-as évre vonatkozó prognózist is készített a jövőbeli nyugdíjkorhatárokról. Eszerint a következő négy évtizedben két évvel fog emelkedni az átlagos  

Előrejelzésük szerint 74 évvel Dániában lesz a legmagasabb a visszavonulási korhatár, legalacsonyabb pedig 62 évvel Szlovéniában és Luxemburgban.

A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának egyik mutatószáma a GDP-arányos finanszírozási igény. Az indikátor alapján összeállított 2020-as rangsorban Görögország és Olaszország áll az első két helyen. A két mediterrán országban az időskori juttatásokra az éves bruttó hazai össztermék 17,8 és 17,6 százalékát költötték. 

Hazánk esetén a mutatószám értéke 7,5 százalékos, tehát a nyugdíjrendszer finanszírozása nem jelent nagy terhet az előbbi két országgal való összehasonlításban.

Európában a nyugdíjrendszer finanszírozási igénye Írországban a legalacsonyabb, mindössze 5 százalékos. Ezt az ország fiatalabb korösszetétele, a relatíve magas gyermekvállalási hajlandósága, illetve az a jelenség okozza, hogy az alacsony adóterhek miatt több észak-amerikai vállalat az európai tevékenysége után Írországban adózik, feltornászva ezzel a GDP-t.

Fotó: Created with Datawrapper