2022.12.01. 10:27
Óriási, rejtett pincerendszer húzódik meg a lábunk alatt (videó)
Számos pince és pincerendszer rejlik a város alatt, ám ebből csak kevés látogatható. A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület hétfői előadását dr. Kaszás Ferenc geológus-szakmérnök tartotta, aki évtizedekkel ezelőtt személyesen is részt vett a pincék helyreállításában.
Fotó: Laufer László
A Civil Közösségek Házában tartott előadás egy 1974-es filmhíradó részletével kezdődött, amely a pécsi földalatti munkálatokat mutatta be. A beavatkozást a pincék rossz állapota tette szükségessé – az 1970–1980-as években a Dunántúli Napló is gyakran tudósított a pécsi pincebeszakadásokról, amelyek súlyos veszélyt jelentettek. A Mecsekből áradó víz megrekedt a föld alatti üregekben, a növekvő forgalom súlya alatt pedig az alulról kimosott útkéreg egyre gyakrabban szakadozott be.
A helyzet orvoslásában dr. Kaszás Ferenc, a Műszaki Kar adjunktusa komoly részt vállalt munkatársaival az úgynevezett pernyebeton-technológiával. Az alapanyagot a pécsi erőműben keletkezett pernye és cement keverékéből állították elő, s azt a veszélybe került útburkolatba fúrt lyukon juttatták be. Ez az anyag szilárdulás közben megduzzadt, kitöltötte az üreget, így sikerült megszüntetni a burkolat beszakadásának veszélyét.
Az alig másfél négyzetkilométernyi területen feltárt, közel ezerháromszáz földalatti üreg közül sokat fel kellett számolni, azonban még így is óriási területű pincerendszer maradt. E téren országosan kiemelkedő városunk, egyedül az Eger alatti pincék szállhatnak vele versenybe.
A Széchenyi tér alatti pincerendszer a közművezetékeket rejti, a Rákóczi u. 65–67. alatti pincerendszer a Laser Corner helyszínéül szolgál, a pezsgőgyár alatti pincelabirintus az egyik leghosszabb hazánkban, itt rendszeresen tartottak már látogatásokat, idegenvezetéseket. Az érdeklődők bepillanthattak a püspökség alatt húzódó borospincék egy-egy szakaszába is, amely a kommunista egyházüldözés idején titkos megbeszélések helyszínéül szolgált – a Texas bár álnévvel ellátott pincében ugyanis nem volt lehallgatórendszer.
Számos használaton kívüli, a szem elől elrejtett rendszer található még a város alatt. Pincék húzódnak meg többek között a Mária és József utcákban, a Perczel utcában, a Rákóczi út további szakaszain, a Felsőmalom és a Rácvárosi utcáknál. Az előadás során szóba jött az is, hogy a háborús időkben számos pincét óvóhelyként használtak, így például a főtér alattit is. A közönség körében az fogalmazódott meg, hogy ezek teljes listáját a jelenlegi helyzetben érdemes lenne közkinccsé tenni, hogy a lakosság világosabb képet kapjon helyükről, valamint állapotukról.
Dr. Kaszás Ferenc azt is hangsúlyozta, hogy turisztikai szempontból is érdemes lenne kihasználni a pincerendszereket, erre számos európai város kínál példát, továbbá egyéb városi funkciók helyéül is szolgálhatnának a földalatti helyszínek.
A római korban indultak
Minden történelmi korszak során készültek földalatti üregek Pécs területén. Már az ókori rómaiak vájtak gödröket, ebből az időszakból maradtak fenn az ókeresztény sírkamrák is. A hódoltság idején a szőlőtermést féltették a pécsiek, így a szüretelt javakat a belvárosba vitték, házaik alatt pincéket kiépítve. A tárolófunkciójuk mellett a másik meghatározó célt a homok termelése jelentette, amelyet nyersanyagként használtak építkezéshez. A számos kihasználatlan pincében értékes potenciál rejlik, a föld alatti világot érdemes lenne minél nagyobb szakaszon látogathatóvá tenni, ezzel Pécs turisztikai értéke is emelkedne.