Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A szakszervezetek január közepe óta a harmadik általános sztrájkot hirdették meg keddre a nyugdíjreform ellen, amelynek a tárgyalását hétfőn kezdte meg a törvényhozás. Az utcákat is elfoglalják a tiltakozók, a sztrájk első napján egymillióan, a másodikon már legalább 1,27 millióan vonultak fel országszerte, a negyediket pedig szombatra tervezik.
Leállt a vasút egy része, a TGV vonatoknak legföljebb fele indul el ma, csökkentett forgalommal közlekedik a párizsi metró, és az iskolák egy része is zárva maradt.
A sztrájk a tömegközlekedés és az oktatás mellett érinti az áramtermelést és a kőolaj-finomítókat is.
Az ország teljes áramtermelése a Reuters összeállítása szerint mintegy 4 százalékkal, 2,9 gigawattal esett vissza, ezen belül az atomerőműveké 890, a hőerőműveké két gigawattal. A vízerőművekben nem sztrájkoltak, az olajfinomítók egy részében azonban igen, és megakadályozták a késztermék elszállítását is. A TotalEnergies szerint a kutaknál nem volt fennakadás, mindenhol elegendő mennyiségű üzemanyag áll rendelkezésre. A CGT szakszervezet szóvivője arról számolt be, hogy öt finomítóban a munkavállalók 75 százaléka sztrájkolt.
Hasonló az arány az Esso fos-sur-meri egységében, a Port Jerome-i finomító azonban normális ütemmódban működik. A kormány a jelenlegi 62-ről 64 évre tervezi emelni a nyugdíjkorhatárt, mert ezt elengedhetetlennek tartja ahhoz, hogy fenntartható maradjon a fejlett ipari országok legnagyvonalúbbnak tartott nyugdíjellátási rendszere. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamai közül a franciák élik le a legtöbb évet életükből nyugdíjasként, és a közvélemény-kutatások szerint erről a jótéteményről kevesen hajlandók lemondani. Olivier Dussopt munkaügyi miniszter szerint az ellenzéknek nincs igaza, a kormány tisztában van az ellenállással, de szükség van a változásra. A nyugdíjrendszer hiányt termel, és meg kell mentenünk magát a rendszert, ha az fontos számunkra – érvelt az RMC rádióállomásnak nyilatkozva.
A kormányzat számításai szerint a reformmal 2030-ra évi 17 milliárd euró feletti összeget takaríthatna meg a költségvetés.
Philippe Martinez, a keményvonalas CGT vezetője szerint azonban Emmanuel Macron elnök „veszélyes játékot" játszik, amikor erőlteti az egyre népszerűtlen reformot egy olyan időszakban, amikor az emberek életét magas infláció nehezíti.
A reform egyébként már a parlament előtt van, az alsóházban hétfőn kezdték meg a tárgyalását, és jól mutatja, mennyire megosztott az ország a kérdésben, hogy több mint húszezer módosító javaslatot nyújtottak be a törvénytervezethez, a legtöbbet a baloldali Nupes koalíció, azaz az Új Szociális és Ökológiai Népi Unió. Mivel azonban a reformot az éves társadalombiztosítási törvényjavaslathoz csatolták, a kormány azt mindössze két hét múlva továbbíthatja a szenátusnak jóváhagyásra.
Macronnak akkor is marad eszköz a kezében, ha nem sikerül megszereznie a törvényhozás támogatását. Ebben az esetben élhet az alkotmányos rendelkezés lehetőségével, ami lehetővé teszi, hogy egy törvényt szavazás nélkül fogadjanak el. Ez azonban azzal a kockázattal járna, hogy tovább szítja a szakszervezetek haragját, és a lépés bizalmatlansági szavazáshoz is vezethet.
A Bloomberg szerint
a széles körű és tartós sztrájkok próbára teszik a francia gazdaságot is.
Maeva Cousin, a Bloomberg Economics közgazdásza úgy véli, Franciaország várhatóan rosszabbul teljesít majd az első negyedében az eurózóna többi tagjánál, a munkabeszüntetések hatása a vendéglátóipari, közlekedési, feldolgozóipari és építőipari szektorra 0,1 százalékkal csökkenti a kibocsátást. Bár a sztrájkok növelik a növekedési kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságot, nem ez a tényező a növekedés mozgatórugója – állítja Cousin –, nagyobb jelentőségűek a magasabb kamatlábak és az, hogy az infláció miatt a háztartások visszafogják a kiadásaikat.
