Az Európai Politikai Közösség terve az uniós jog és a szuverén egyenrangú nemzetállamok elleni támadásként értékelhető

Emmanuel Macron
Emmanuel Macron
Vágólapra másolva!
Az Emmanuel Macron által javasolt Európai Politikai Közösség egyértelmű támadásként értékelhető a szuverén egyenrangú nemzetállamokkal szemben, ráadásul egy olyan elképzelésen alapul, amely az Európai Unió története során többször is elbukott – a későbbi bővítések akadályozása és a szuverenitásvesztés veszélye miatt – olvasható a Századvég friss elemzésében. Mint írják, egy ilyen új politikai szervezet létrehozása egybevág Brüsszel föderalista törekvéseivel, amelynek égisze alatt a balliberális politikusok az alapszerződéseket is módosítanák, a tagállami szuverenitás csökkentését és a gazdag elit hatalmának a koncentrálását zászlajukra tűzve.
Vágólapra másolva!

2022. május 9-én az Európai Parlamentben Emmanuel Macron egy új Európai Politikai Közösség (EPC) létrehozását javasolta, amely lehetővé tenné, hogy Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Grúzia, Koszovó, Moldova, Montenegró, Szerbia, Ukrajna és „az EU-ból kilépők" gyorsabban részesei legyenek egy „politikai Európának" – idézi fel elemzésében a Századvég. A javaslat értelmében a felsorolt kelet- és délkelet-európai országok gazdaságilag kapcsolódhatnak az Európai Unióhoz, de nem lehetnek az EU teljes jogú tagjai.

A Macron által felvázolt EPC-vízió a „kétsebességes Európa" koncepcióját valósítaná meg, amely szembemegy az EU azon alapelvével, miszerint a szupranacionális szervezet a szuverén nemzetállamok egyenrangú szövetsége,

illetve azon céljával, hogy elősegítse az integráció megvalósulását és elmélyítését – olvasható az elemzésben, mely így folytatódik: a „kétsebességes Európa" azt jelenti, hogy vannak országok, amelyek jobban, és vannak, amelyek kevésbé részesei az integrációnak, így egyesek szélesebb jogkörökkel rendelkeznek másoknál, vagyis a közösség első- és másodrendű tagállamokra oszlik.

Orbán Viktor 2017. március 10-én Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját követően, azt nyilatkozta:

A nyugat-balkáni országok szorosabb együttműködésére pozitív példaként említhető a „Mini-Schengen" ötlete, mely végül „Nyitott Balkán" néven valósul meg 2022-vel kezdődően, és magában foglal egy regionális „mini közöspiacot".

A francia elnök EPC-javaslata, a „Nyitott Balkánnal" ellentétben, épp hogy elodázná a hat délkelet-európai ország régóta várt – és stratégiai fontosságú – uniós csatlakozását – szögezik le a Századvég elemzői.

Egy ilyen új politikai szervezet létrehozása az Európai Unió jogának felhígítását és megkerülését is jelentené, ugyanis a tagfelvétel hosszú folyamatát és a csatlakozás előfeltételeit kógens normatív szabályok rendezik, az EPC-t viszont, illetve az abba való bekerülést, új konstrukció révén, kedvük szerint alakíthatnák a nyugati országok és Brüsszel.

Az EPC-adta keret kedvezne Brüsszel föderalista törekvéseinek,

ugyanis míg az uniós tagságról az Európai Unió Tanácsának egyhangúlag kell szavaznia, addig a javaslatban szereplő új politikai szervezetnek nincs már elfogadott jogi szabályozása, tehát az új országok felvételénél könnyen kikerülhetnék a konszenzus szükségességét – zárul a Századvég elemzése.