A magyar lakosság 70 százalékának nem emelkedtek jelentősen a rezsiköltségei

Ezek az eredmények részben annak is tulajdoníthatók, hogy a nagy többség tett a háztartási energiafelhasználás mérsékléséért, a legtöbben – 83 százaléknyian – úgy döntöttek, hogy a korábbiakhoz képest takarékosabban használják fel lakásukban az energiát.

A felmérés szerint a teljes lakosság 37 százalékának csak kis mértékben emelkedtek a rezsiköltségei az előző hónapban a múlt évhez viszonyítva, további 30 százaléknyian nem tapasztaltak változást az energiaszámlákban, sőt három százalék csökkenést érzékelt, így összesen 70 százalék azok aránya, akiknél nem nőtt jelentősen a rezsire fordított kiadás. Huszonöt százaléknyian érzik úgy, hogy nagy mértékben növekedtek az energiaszámláik, öt százalék pedig nem nyilatkozott.

Bár jelentős eltérés van a különböző településtípusok között a lakások jellege és fűtési módja tekintetében, a fővárosi és a vidéki lakosság válaszainak megoszlása között azonban nincs szignifikáns eltérés, a kisebb városokban és a községekben egyaránt 69 százalék vélekedik úgy, hogy nem emelkedtek jelentősen a rezsiköltségek. Nagy mértékű növekedést leginkább a községekben élők tapasztaltak (28 százalék), a kisvárosokban 25 százalék, a megyei jogú városokban és a fővárosban pedig csak 22-23 százalék ez az arány.

A pártpreferenciák már határozott összefüggést mutatnak a vizsgált kérdéssel, a fideszes válaszadók közel négyötöde, 78 százaléka érezte úgy, hogy nem növekedtek tavalyhoz képest a háztartási energia költségei, míg a baloldaliak 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy energiaszámlái nem emelkedtek jelentősen.

A kutatás kitért arra is, hogy a lakosság milyen lépéseket tett eddig abból a célból, hogy mérsékelje a háztartási energiára fordított kiadásait. A legtöbben – 83 százalék – úgy döntöttek, hogy az eddigiekhez képest takarékosabban használják a háztartási energiát, és tízből kilenc magyar háztartásban alkalmaztak valamilyen módszert az energiaszámlák csökkentése céljából.