Duplájára nőtt hirtelen egy óriási napfolt, kitörés érheti el a Földet

napkitörés
This NASA image obtained November 6, 2014 shows an active region on the sun as it emitted a mid-level solar flare, peaking at 4:47 a.m. EST on November 5, 2014. This is the second mid-level flare from the same active region, labeled AR 12205, which rotated over the left limb of the sun on November 3, 2014. The image was captured by NASA's Solar Dynamics Observatory (SDO) in extreme ultraviolet light that was colorized in red and gold. Solar flares are powerful bursts of radiation. Harmful radiation from a flare cannot pass through Earth's atmosphere to physically affect humans on the ground, however -- when intense enough -- they can disturb the atmosphere in the layer where GPS and communications signals travel. This flare is classified as an M7.9-class flare. M-class flares are a tenth the size of the most intense flares, the X-class flares. The number provides more information about its strength. An M2 is twice as intense as an M1, an M3 is three times as intense, etc. AFP PHOTO/NASA/SDO/HANDOUT = RESTRICTED TO EDITORIAL USE / MANDATORY CREDIT: "AFP PHOTO HANDOUT-NASA/SDO"/ NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS/ – NO A LA CARTE SALES / DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS / = / AFP PHOTO / NASA / Handout
Vágólapra másolva!
Egy gigantikus napfolt a Föld méretének kétszeresére duzzadt, átmérője 24 óra alatt megduplázódott, ráadásul pont felénk irányul.
Vágólapra másolva!

Az AR3038 nevű napfolt a Föld méretének 2,5-szeresére nőtt, így átmérője – a cikk írásakor - nagyjából 31 900 kilométer. Ez a folyamat a Spaceweather.com űridőjárással foglalkozó portál szerint alig 24 óra alatt ment végbe június 19. június 20. között.

A napfoltok olyan sötét foltok a Nap felszínén, ahol a Nap plazmájából származó elektromos töltések áramlása által létrehozott erős mágneses mezők csomókat képeznek, majd hirtelen elszakadnak. Az így felszabaduló energia sugárzást idéz elő, amit napkitörésnek nevezünk, ezzel párhuzamosan pedig robbanásszerűen napanyag távozik a csillagunkból, e folyamat a koronakidobódás (rövidítve CME).

- írja a Spaceweather.com.

Amikor egy napkitörés eléri a Föld felső légkörét, a kitörés röntgen- és ultraibolya sugárzása ionizálja az atomokat, lehetetlenné téve a nagyfrekvenciás rádióhullámok visszaverődését, ami rádiókimaradást okoz. Rádiókimaradások a Föld azon területein fordulnak elő, amelyeket a Nap megvilágít, miközben a kitörés zajlik; az ilyen kimaradásokat növekvő súlyosság szerint R1-től R5-ig osztályozzák.

Riasztóan gyors növekedése ellenére az óriási napfolt csak első látásra ijesztő. A kitörések, amelyeket nagy valószínűséggel produkálni fog M-osztályú napkitörések, ezek általában csak rövid rádiókimaradásokat okoznak. A kitörés hatásai az Európai Űrügynökség szerint várhatóan a Föld sarkvidékeit érintik majd.

Emellett azért sem kell félnünk, mert a Föld mágneses mezeje véd a koronakidobódások káros hatásaitól.

A tudósok szerint a jelenkori történelem legnagyobb napvihara az 1859-es Carrington-esemény volt, amely nagyjából 10 milliárd 1 megatonnás atombombával megegyező energiát szabadított fel. A Földbe csapódó erőteljes naprészecske-áradat az egész világon megsütötte a távírórendszereket, és a telihold fényénél is fényesebb sarki fényt okozott, amelyet még a Karib-tenger déli részén is látni lehetett.

Ha egy hasonló esemény ma bekövetkezne, az több billió dolláros kárt okozna, és áramkimaradásokat idézne elő szerte a bolygón.