Annak ellenére nem kérdezték meg az embereket, hogy azok árát az európai polgárok fizetik meg. A kabinet egy nemzeti konzultáció keretében vár választ arra az emberektől, egyetértenek-e a szankciókkal és támogatnak-e újabbakat
- minderről Orbán Viktor kormányfő beszélt az Országgyűlésben hétfőn.
Európában tehát teljesen egyedülálló dolog lesz, hogy az emberek elmondhatják a véleményüket a szankciókról. A brüsszelit elit nemhiába fél ettől, mert ha a magyar példa ragadós lesz, akkor a teljes szankciós politika összeomolhat. Nyugat-Európában is megrendült a szankciók támogatottsága. Minderre a legfőbb bizonyíték, hogy az Eurobarometer nemrégiben egy meglehetősen furcsa kutatást közölt. A Mandiner összeállítása szerint a kutatás szerint a polgárok bizalma az EU-ban megnőtt, és továbbra is nagy támogatottságot élvez az EU válasza az Ukrajna elleni orosz agresszióra. Noha az európaiak ugyanakkor egyre inkább aggódnak az EU és saját országuk gazdasági helyzete miatt.
A „Standard Eurobarometer 97 Summer 2022" munkacímű kutatás
módszertani összegzéséből azonban nem derül ki világosan, hogy az eredmények reprezentatívak-e, ahogyan az sem, hogy a kutatási minta a tagállamok lakosságszámának kellő rétegzettségén alapul-e.
Csupán az egyes tagállamok külön-külön is közölt rövidebb összefoglalóiból válik nyilvánvalóvá, hogy a kutatási minta nagysága mindössze 26 ezer 468 fő.
Érdemes felidézni azt is, hogy február óta Brüsszel hét büntetőcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy Oroszországra nyomást gyakoroljon, a háborús konfliktust azonban nem sikerült megfékezni, az orosz csapatok folytatják harctéri műveleteiket Ukrajnában. Ennek ellenére a szankciós politika továbbra is állandó tényezője az európai politikai napirendnek.
A szankciók hatásosságával kapcsolatos aggályokat mutatja, hogy a magyarok fele (50 százaléka) úgy látja, hogy az Oroszországgal szemben az eddigiekben meghozott szankciók már most is túlzóak, míg a megkérdezettek negyede (25 százaléka) szerint a már bevezetett intézkedések elegendőek, nincs szükség újabb lépésekre.
A Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyar szavazók döntő többsége szerint nem hatékony az uniós szankciós politika, ugyanis Európa jobban megszenvedi annak következményeit, mint Oroszország. A választók kétharmados többsége (66 százalék) egyetért azzal az állítással, hogy Európának jobban ártanak a szankciók, mint Oroszországnak. A kijelentéssel csupán a választók egyötöde (22 százalék) nem értett egyet.
Hasonlóan sarkos véleménye van a magyaroknak az energiapiacot érintő szankciókról. Azzal az állítással, hogy „hiba lenne szankciót kivetni az orosz gáz behozatalára", a választók 62 százaléka ért egyet, 25 százalékuk pedig elvetné ezt az ötletet. Az egyet nem értők magas aránya nem meglepő, miután a rezsicsökkentést veszélyeztető lépésről lenne szó.
Mára több elemző szerint is világos lett, hogy a brüsszeli elit által kikényszerített szankciós politika miatt ezermilliárd euróval kell a szankciók miatt többet fizetniük az energiáért az európaiaknak idén, mint tavaly, mert Brüsszel nem vette figyelembe a rövid távú szükségleteket, amikor lemondott az orosz olajról és gázról. Az orosz energiahordozókat csak drágább forrásból lehet pótolni, ráadásul az eddigi orosz energiafüggőséget most amerikai kiszolgáltatottságra cserélnék a bürokraták - írta a hirado.hu.
A szankciók megmaradnak, és az unió továbbra is fellép Oroszországgal szemben – jelentette ki néhány napja Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban. Vagyis hiába szenved Európa a saját büntetőintézkedéseitől, Brüsszel továbbra is kitart az embargók mellett. Sőt múlt csütörtökön kiderült, Brüsszel egy újabb, nyolcadik szankciós csomagot is életbe akar léptetni Moszkvával szemben, amiről Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője beszélt.
Brüsszel annak ellenére erőlteti az újabb szankciókat, hogy az eddigiek sem váltották be a reményeket. A szankciók miatt az egekben van az európai infláció, emelkedtek a rezsiköltségek, a földgáz ára és az élelmiszerárak, a kontinenst pedig recesszió fenyegeti.
Mindeközben Oroszország gazdasága az uniós szankciós politika hatására erősödött,
például energiaexportból 158 milliárd euró bevétele volt Moszkvának, de az infláció és a munkanélküliség is rég nem látott mélységben van, a rubel pedig erősödött.
És nem csak Oroszország, hanem például az Egyesült Államok is az uniós szankciók nagy nyertese.
Ugyanis több tagállam amerikai cseppfolyósított gázzal próbálja pótolni az orosz gázt. Egymás után futnak be a kikötőkbe az LNG-gázt szállító hajók a tengerentúlról, és nemcsak a rakományok száma, hanem a gáz ára is emelkedik. Ami mostanra oda vezetett, hogy a dollár erősebb, mint az euró.
Ráadásul, amíg a brüsszeli elit az európaiak megkérdezése nélkül is kitart az embargók mellett, addig a magyar nemzeti konzultációt indít az energetikai szankciókról, ahol Európában elsőként a magyarok mondhatják el a véleményüket Brüsszel politikájáról.