Vágólapra másolva!
Amikor a 32-szeres német bajnok Bayern München első aranyérmét szerezte, magyar edzője volt, és később honfitársunk vezette a Bajnokcsapatok Európa-kupája döntőjébe is. Most ismét van magyar tréner a szakmai stábban, Lőw Zsolt, aki akár elődei sikereit is túlszárnyalhatja.

Kicsi becenéven ismerte a futball világa azt a Dombit, aki az edzője volt annak a Bayern Münchennek, amely először nyerte meg a német bajnokik címet. Ám senki ne a debreceni „Dombi Kicsire" gondoljon, ugyanis hősünk 1888-ban született Bécsben, az akkori Osztrák-Magyar Monarchiában.

Richard Kohn néven anyakönyvezték,

és a Monarchia idején hatszor játszott a válogatottban. Ám ennek az államalakulatnak nem volt közös nemzeti tizenegye, így az osztrákok legjobbjai között focizott. Hat fellépéséből négy alkalommal a magyar válogatott ellen.

Mivel maga is büszkén hangoztatta, hogy magyar felmenőkkel is rendelkezik, ezért valljuk a „miénknek" őt,

és az idevonatkozó irodalom Dombi Richard néven tartja számon. Játszott is budapesti csapatban, az MTK-ban. A „hőstetteiről" még lesz szó, de előtte meg kell említeni, hogy nem ő volt az első magyar edző a Bayern Münchennél.

Kürschner Izidor annyira magyar volt, hogy Budapesten született,

egész játékospályafutását az MTK-ban töltötte, kétszer bajnok is lett a kék-fehérekkel, és hazánk válogatottjában játszott. Edzői karrierjét is az MTK-nál kezdte, de az I. világháború után elhagyta Magyarországot. Németországba költözött, ahol

1921-ben bajnok lett a Nürnberggel,

és ugyan akkoriban még nem volt minden szinten fölényben (sőt!) a Bayern, a másik bajor nagyváros csapatával szemben, mégis a müncheniek elcsábították a sikeredzőt. Ám ott nem sokra jutott, az akkor még kiscsapattal a bajnoki rájátszást sem érte el, és ezért az első magyar edző müncheni szerepvállalása sem hosszúnak, sem sikeresnek nem mondható. Csak történelminek.

Lőw Zsolt sikeres magyar edzők után érkezik a Bayernhez Forrás: AFP/Adrian Dennis

Pályafutása további részében is több történelmi esemény részese lett. Ugyanis még ugyanabban a szezonban visszatért Nürnbergbe, és címvédő csapatát ismét döntőbe vezette.

Ám nem lett újból aranyérmes, viszont az ellenfél, a Hamburg sem lett az.

Mai fejjel nehéz értelmezni a történteket, ugyanis miután a június 18-i bajnoki döntő (hosszabbítás után) 2-2-re végződött, augusztus 6-án újra játszották, ám ekkor sem született döntés. 120 perc során. Egy ideig még tovább játszottak, ám utóbb megunták. Az öt óránál is tovább tartó döntő után (büntetésként?) nem hirdettek bajnokot. Így ment ez akkoriban.

A Bayern második magyar edzője 1927-ben került a csapat élére.

Weisz Leónak hívták, és valószínűleg a klub történetének egyik legrejtélyesebb figurája.

Sőt, mi magyarok sem tudunk róla sokat, pedig négyszer lett bajnok az MTK-val. Igaz, ezt úgy szedte össze, hogy összesen 11 meccsen lépett pályára. Erre mondják, hogy helyezkedni tudni kell! És élni is! A Lulu becenevű fiatalember miután rájött, hogy focistaként ugyan aranyérmeket gyűjthet, de sok sikerben nem reménykedhet, más megélhetés után nézett.

Svájcba költözött és használt cipőket (!) szedett össze, és azokat eladta Afrikában.

Ezen tettei miatt egy szatírikus lap biztos szívesen foglalkozott volna vele, ám ő a sportlapokba is bekerült. Sőt a Bayern történetébe is. Ugyanis a Wacker München trénereként olyan jó eredményeket ért el, hogy magához édesgette a város másik csapata.

Az 1927-28-as szezonban Lulu a Bayern addigi történetének legnagyobb sikerét érte el.

A csapat megnyerte a dél-német bajnokságot, így jogot szerzett arra, hogy a kuparendszerű országos pontvadászatban megmérkőzzön a bajnoki címért. Ám a menetelés az elődöntőben (a későbbi aranyérmes) Hamburger SV ellen véget ért. Ezzel ért véget Lulu munkája a Bayernnél, de ekkorra – úgy tűnik—annyira megszerették honfitársainkat a klubnál, hogy magyar váltott magyart a kispadon.

A Bayern Münchennek edzést tartani minden korban megtiszteltetés Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Sven Hoppe

Érkezett Konrád II. Kálmán. A 13-szoros válogatott csatár 1928-ban fejezte be a pályafutását az MTK-ban, majd még abban az évben, 32 évesen váltotta Weiszt. Vagyis gyakorlatilag olyan fiatalon, mint két éve Julian Nagelsmann. Ám Konrád nem lett annyira eredményes, mint a napokban menesztett utódja, de akkoriban még mások voltak az erőviszonyok Németországban. Konrádnak persze nem kellett szégyenkeznie, mert

első évében (közvetlen elődjéhez, Weiszhez hasonlóan) dél-német bajnok lett,

és az általa irányított gárdát is a Hamburg állította meg az elődöntőben. Az első évében. A másodikban viszont már a bajor régióban zajló küzdelmek során elbukott a Bayern, és ezt „nem élte túl". Már akkor sem szerették Münchenben, ha nincs csúcsközelben a csapat.

Igazuk volt a döntéshozóknak, mert a következő edzővel olyan csúcsra ért a társaság, melyet talán a vezetőik sem gondoltak.

A két magyar edzővel elért bajnoki elődöntő után az újabb magyar trénerrel jött az első bajnoki cím!

Weiszt és Konrádot Dombi Richard követte. És a Bayern negyedik magyar trénere bajnoki címet produkált a csapattal! Ez az első a 32-ből. És azt se feledjük, hogy ezt követően 37 évig nem szerzett újabb aranyat.

Pedig Dombi bemutatkozása nem sikerült túlzottan jól, ugyanis a dél-német bajnokság döntőjében 2-0-ra kikapott a Bayern. Ám így is bejutott az országos rájátszásba. Itt a nyolcaddöntőben 4-2-re győzte le a Minerva 1893 Berlint, a következő körben 3-2-re a Chemnitzet, majd az elődöntőben 2-0-ra az akkori rekordbajnokot, a Nürnberget.

Majd 1932. május 29-én a nürnbergi fináléban 55.000 néző előtt a Frankfurtot is, ugyanilyen arányban.

A mérkőzés lefújása után a müncheni drukkerek a pályára özönlöttek, és vállukra véve hordozták körbe a hősöket. A csapatkapitány, Conny Heidkamp alig tudta átvenni az egy méteres, 25 kilós díjat, a Viktóriát ábrázoló szobrot. A spontán nürnbergi ünnepséget az otthon maradottak igyekeztek felülmúlni másnap. A főpályaudvar-Stachus-Marienplatz útvonalon zajlott a diadalmas felvonulás, a lovaskocsikon parádézó győzőket több tízezres tömeg éltette.

Dombi „Kicsi" óriás lett!

Minden játékosának vett egy-egy arany medált a győzelem emlékére, és úgy tűnt, hogy a nagy menetelés akkor veszi kezdetét Münchenben.

Nem lehet tudni még milyen sikereket ért volna el az akkor 44 éves magyar mester, ha a történelem nem szól bele a dologba. Ám hamarosan hatalomra jutottak a nemzetiszocialisták, és a zsidó származású edző jobbnak látta, ha Barcelonába költözik.

A nagy müncheni sikerszéria kezdetére így a '70-es évek elejéig várni kellett a Bayern szurkolóinak.
Sokáig nem is nagyon volt a csapat csúcsközelben.

Évtizedeken keresztül ez volt a Bayern edzők álma: gól az Olimpiai Stadionban Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/usage worldwide/Klaus-Dieter Heirler

Ezen időszak alatt is volt magyar edzője, Schaffer Alfréd. Akivel sokra juthatott volna. Mert „Spéci" egészen különleges sportember volt. Játékosként magyar, osztrák, német és csehszlovák bajnoki címet szerzett, edzőként magyar és olasz bajnok volt, román kupagyőztes és másodedzőként szerepet kapott az 1938-as vb-ezüstérmes válogatottunknál.

1945 tavaszán irányította a bajor gárdát,

ám az a bajnokság nem feltétlenül tükrözte a reális erőviszonyokat. Talán a háború befejezése után segíthetett volna egy nagy csapat kialakításában, ám 1945 augusztus végén a München melletti gyönyörű tó, a Chiemsee-nél lévő egyik vasútállomáson holtan találták. 52 évesen a szíve felmondta a szolgálatot.

Ezt követően sokáig nem voltak magyar trénerek a Bayernnél, és (persze nem feltétlenül emiatt) a sikerek olyan szinten kerülték el, hogy az 1963-ban elindult egységes német bajnokságban, a Bundesligában nem is kapott helyet.

Tíz évvel a Bajnokcsapatok Európa-kupájának, a mai Bajnokok Ligája elődjének első megnyerése előtt még a német amatőr bajnokságban játszott.

Aztán jöttek a sikerek, zsinórban három BEK-győzelem, az elsőnél Udo Lattek, a másik kettőnél Dettmar Cramer irányította a szakmai munkát. Tökéletesen!

Lóránt Gyula furcsa körülmények között érkezett a Bayernhez Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/picture alliance / SvenSimon/Sven Simon

Ám minden edzőt előbb-utóbb utóléri a végzet. Cramer számára ez 1977. november 23-án jött el.
Az UEFA Kupa nyolcaddöntőjében az Eintracht Frankfurt 4-0-ra kiütötte a nagy Bayernt. Majd a bajnokságban három nappal később ezt a kiütést megismételte. Ez a kettős diadal egy magyar edző kettősnek köszönhető: ugyanis

az Eintrachtot akkor az Aranycsapat hátvédje, Lóránt Gyula irányította, segítője pedig Csernai Pál volt.

Ezt a duót egyébként jól ismerték Münchenben, mert amikor a Bayern először kapott ki bajnokin az Olimpiai Stadionban (a Kickers Offenbachtól) akkor ez a kettős ott ténykedve okozott szomorúságot a Bayern szurkolóinak. Így amikor 1977 őszén ezen két meccs után meghallották a Bayern vezetői, hogy Lórántot a világraszóló eredmények ellenére menesztették a Frankfurttól, akkor azt követően, hogy órákig hahotáztak, azonnal megkeresték a két magyart, hogy szeretettel várják őket.

Így került Lóránt és Csernai Münchenbe.

A duó közös müncheni munkája nem volt diadalmenet. A szezon végén a csapat a 12. helyen végzett, ennél rosszabb pozícióban soha nem végzett a Bundesligában. Pedig tele volt világsztárokkal, BEK-győztesekkel, volt (1974-ből) és leendő (1990-ben) világbajnokokkal, és itt szerepelt a későbbi aranylabdás Karl-Heinz Rummenigge. Ez a borzalmas helyezés nem a magyarok bűne volt, hiszen a 16. (kieső!!) helyen vették át a csapatot a 16. forduló után. Humorosan szólva: Lóránték legalább megmentették a kieséstől (a nevek alapján) a világ akkori legjobb csapatát.

A sportvilág egyik legvonzóbb helye: a Bayern kispadja Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/usage worldwide/Frank Leonhardt

Lóránt Gyula hiába készíthette fel már elvileg nyugodtan a következő szezonra a csapatot, nem tudott eredményes lenni. Ráadásul állítólag összeférhetetlen ember volt,

kis túlzással több időt töltött a szövetség fegyelmi bizottságánál, mint az edzőpályán.

A Német Kupából már a második fordulóban kiesett a Bayern, majd amikor a bajnokságban a Fortuna Düsseldorftől 7-1-re kikapott, akkor ki is rúgták. Pont a 16. fordulóban esett meg ez a történelmi szégyen, és ezt a hetest Sepp Maier kapta, aki előtt az 1974-es világbajnok Hans-Georg Schwartzenbeck és az 1990-es világbajnok Klaus Augenthaler játszott, a középpályán a két vb-döntőben is gólt szerző Paul Breitner dolgozott, és elől az aranylabdás Karl-Heinz Rummenigge felelt a gólokért. Erre szokták mondani: ennél az eredménynél edző nélkül jobbat ért volna el a csapat.

Lóránt úgy adta át a Bayernt, hogy 5 pontra volt a legjobb kiesőtől.

A Bayern akkori elnöke Max Merkelt akarta edzőnek, de a játékosok az öltözőben szavazást tartottak, és 16-0 arányban úgy döntöttek, hogy Lóránt segítője, Csernai legyen az utód.

Ebbe a lázadásba természetesen belebukott Wilhelm Neudecker elnök, viszont

a csapat elintézte, hogy egy újabb magyar arasson komoly sikereket a klubbal.

Csernai négy és fél évig irányította a Bayernt, minden honfitársunknál hosszabb ideig. Ezen idő alatt kétszer lett bajnok, egyszer nyert Német Kupát, és 1982-ben döntőt vívott a Bajnokcsapatok Európa-kupájában.

Csernai Pál (jobbra) a legsikeresebb magyar a Bayern kispadján Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Sven Simon

Rummenigge a karrierje után, Európa-bajnokként, vb-ezüstérmesként, aranylabdásként ezt mondta a magyar mesterről:

Az igazi halhatatlansághoz csak az hiányzott a hetedik magyar Bayern edzőnek, hogy megnyerje a BEK-et, ám toronymagas esélyesként a döntőben a csapat kikapott az Aston Villától.

Lőw Zsolt a Bayern München elleni 2020-as Bajnokok Ligája döntőre érkezik, Forrás: AFP/Alain Jocard

A nyolcadik magyar, Lőw Zsolt, aki Thomas Tuchel segítője lesz megcsinálhatja azt, amit Dombi és Csernai a bajnokságban, Csernai a Német Kupában, és utóbbi eredményét túl is szárnyalhatja a BEK utódjában, a BL-ben.

Mert a Bayern München mindhárom sorozatban esélyes a győzelemre. Thomas Tuchellel és Lőw Zsolttal a kispadon.