Veszélyben a holland jogállamiság?

RUTTE, Mark
Brüsszel, 2020. július 17. Mark Rutte holland miniszterelnök az Európai Unió kétnapos brüszeli csúcstalálkozójának első napi ülésére érkezik 2020. július 17-én. A tagállamok vezetői a koronavírus-járvány miatt utoljára februárban találkoztak személyesen. MTI/EPA/AFP pool/John Thys
Vágólapra másolva!
A holland politikusok aggódnak Magyarországért. Nem az orosz-ukrán háború, az energiaválság és az inflációs krízis foglalkoztatja őket, ők most egy sokkal nagyobb problémára fókuszálnak: meg szeretnék közelről vizsgálni a magyar jogállamiság helyzetét. Ezért Magyarországra szeretnének utazni.
Vágólapra másolva!

Érthetetlen a derék hollandok mostani nagy igyekezete, hiszen az Európai Parlamentben dolgozó elvtársaik a napokban - az elmúlt tíz év során immár harmadszor - eltemették a magyar demokráciát. (A második, 2017-es jelentéstevő Sargentini asszony is holland volt.) De akkor minek szeretnének most nálunk utánajárni a holland képviselők? Ne legyen kétségünk, a látogatás híre azt üzeni, folytatódnak a Magyarország elleni politikai támadások.

Néhány éve miniszterelnökük, Mark Rutte is meg akarta már leckéztetni Magyarországot, térdre akart minket kényszeríteni, de ez nem jött be. Külügyminisztere, Wopke Hoekst is "beleásta magát" a magyar ügyekbe, mostanában ő is a mi jogállamiságunkkal kel és fekszik. Szerinte ugyanis nagy a veszély: Magyarországon "a közös értékek" sem érvényesülnek, valamint "szörnyű, ami a bírói hatalommal vagy a szabad sajtóval történik." Brrrr....

De nézzük, mi is a helyzet mindeközben a tolerancia és a liberálisok Hágájában.

Ha már a magyar bíróságok függetlenségéért aggódik a holland külügyminiszter, csak jelezzük: nálunk a bírák nem lehetnek politikai pártok tagjai, mint Hollandiában, nálunk a bíróságok költségvetése nem az Igazságügyi Minisztérium költségvetésének része, illetve nálunk létezik Alkotmánybíróság, Hollandiában nincs ilyen intézmény. Magyarországról nézve ez nem túl demokratikus berendezkedés, megérne bizony egy alapos uniós jogállami vizsgálatot.

De folytassuk azzal, hogy nincs-e veszélyben egy országban a demokrácia, ahol a nyílt utcán újságírót gyilkolnak meg? Tavaly ez történt Amszterdamban, ahol az egyik legismertebb holland zsurnalisztát lőtték le, amint egy tévéstúdióból távozott. A Holland Újságíró Szövetség szerint az újságírók 80 százaléka kap fenyegetéseket... Vajon ilyen körülmények között ott szabadon, korlátok, belső cenzúra nélkül dolgozhatnak-e a média munkatársai?

Mark Rutte holland miniszterelnök térdre akarja kényszeríteni Magyarországot Forrás: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

De az is nagyon érdekli a magyar közvéleményt, hogy a fényességes holland demokráciában az adóhatóság hogy vádolhatott meg több mint 26 ezer szülőt a gyermekellátási támogatások elcsalásával? Több tízezer eurót követelt jogtalanul az állam az érintett családoktól, amit vissza is kellett fizetniük. Ez talán nem a jogállam halála?

És mi a helyzet a hollandiai antiszemitizmussal? Az rendben van-e, hogy egy minapi hír szerint több mint egy tucat holland egyetem vezetője utasította munkatársait, hogy egy palesztinbarát csoport kérésének megfelelően vegyék számba az izraeli és zsidó szervezetekkel való kapcsolataikat? Magyarországon fel sem merülhetne ilyen intézkedés. Ahogy nálunk biztonságban érezhetik magukat zsidó honfitársaink. De ez elmondható például Hollandiáról?

Menczer Tamás magyar külügyi államtitkár közlése szerint az országban 2019-ben több mint 300 antiszemita bűncselekményt követtek el, 2020-ban 135-öt, 2021-ben pedig mintegy kétszázat.

De az is nagyon érdekelne minket itt e kies diktatúrában, hogy a holland rendőrség tiszteletben tartja-e az országban demonstrálók állampolgári jogait? Idén nyáron - a budapesti gazdatüntetésnek hazudott bohóckodással ellentétben - Hollandiában országosan több tízezer gazdálkodó tiltakozott a holland kormány intézkedése ellen, miszerint hetven százalékkal csökkentik a nitrogénkibocsátást. A gazdák utakat, autópályákat zártak le; a rendőrök nem fogták vissza magukat, a sajtóbeszámolók szerint dulakodtak a gazdákkal, sőt volt olyan tüntetés is, amelynek során a rendőrök éles lőszert használtak. Ez vajon mennyire jogállami, humánus, demokratikus hozzáállás?

De ne feledkezzünk meg a koronavírus-járványról sem, amikor a kormányzat drasztikus korlátozó intézkedései miatt demonstráltak a hollandok, a tüntetések erőszakossá váltak.

A rendőrség nem volt akkor sem szívbajos, a "közös értékeket" sutba dobva például 2021 novemberében Rotterdamban a tömegbe lőttek, hét ember sérült meg. Nálunk ilyen fellépés utoljára a szintén "demokratikus" Gyurcsány-kormány idején volt, érdekes, hogy akkor az Európai Parlament nem változott jogállamféltő, jelentésíró nagyüzemmé, és a derék hollandusok sem aggódtak lépten-nyomon Magyarországért, nem küldtek parlamenti delegációt a rendőrattak kivizsgálására. Persze, hogy nem, hiszen működött az internacionalista pártfegyelem, de a mostani, a magyar nemzeti érdekeket védő, szuverenista kormány ellen pedig minden bevethető.

A hollandok inkább foglalkozzanak Hollandiával, se tőlük, se másoktól nem fogadunk el demokráciaügyi, jogállami kioktatást.

Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjének írása.