Lelepleződött a gátlástalan brüsszeli háborúpárti hadjárat Magyarország ellen

Magyarország továbbra is a béke pártján áll, és nem háborúpárti ország, ráadásul

Ezzel szemben a dollárbaloldal a külföldről, főként Soros Györgytől kapott guruló dollárokért cserébe nemcsak elárulja saját hazáját, hanem még készségesen segíti is a brüsszeli bürokratákat abban, hogy támadják Magyarországot. A céljuk az, hogy háborúba sodorják Magyarországot, és minél következetesebben képviseli a kormány azt, hogy nem vagyunk háborúpártiak, a baloldal Brüsszellel karöltve annál durvább támadásokat intéz ellenünk, és helyezi nyomás alá a kormányt.

Bevallották a zöldek, az a bajuk, hogy nem vagyunk háborúpártiak

Mint arról az Origo korábban már beszámolt, az Európai Parlament magyarellenes zöldpárti képviselője, Gwendoline Delbos-Corfield teljesen egyértelműen elmondta szerdán, hogy

– mondta el Gwendoline Delbos-Corfield. A zöldpárti képviselő tehát egyértelműen kimondta, hogy

Az EP háborúpárti baloldali többsége újabb összehangolt támadásra készül a békepárti Magyarországgal szemben

– ezt Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője jelentette ki Brüsszelben magyar újságíróknak nyilatkozva szerdán. Hidvéghi hangsúlyozta:

Az EP brüsszeli plenáris ülésének szerdai, a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló vitán bemutatni tervezett állásfoglalás, amely arra tesz kísérletet, hogy Magyarország 2024-ben ne tölthesse be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, az uniós jog és az Európai Unióról szóló szerződések durva megsértését jelenti – jelentette ki a fideszes politikus.

– fogalmazott Hidvéghi, majd hozzátette:

– mondta.

Ma terjesztik be a Magyarország elleni határozatot a képviselők

A Mandiner összefoglalója szerint az Európai Parlament hét frakciójából öt, együtt a testület többségét alkotó Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens(EFA) és a Baloldal (GUE/NGL)

A határozat fel fogja szólítani az Európai Tanácsot, hogy az uniós szerződések biztosította

Hazánk 2024 második felében töltené be az uniós féléves elnöki tisztségét. A tervről öt EP-képviselő közös sajtótájékoztatón számolt be szerdán délelőtt az EP brüsszeli épületében.

Elképesztő kettős mérce

Thijs Reuten holland EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége színeiben elmondta: Magyarország úgy akar uniós pénzekhez jutni, de a legkisebb erőfeszítéseket sem teszi meg a jogállamisági ajánlások megfogadására.

– tette hozzá, nem is titkolva, hogy

Reuten szerint „a figyelmeztetéseken már rég túl vagyunk", a magyar kormány kis törvényi változtatásai nem elegendőek (miközben a Bizottsággal még véget sem értek a tárgyalások), ezért most az Európai Tanács kezében van a döntés.

Sophie In 't Veld, a Renew Europe képviselőcsoport holland EP-képviselőjének még az amúgy magyarellenes Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztos sem elég magyarellenes: szerinte az Európai Bizottság nem is tárgyalhat a Magyarországnak járó pénzekről. csak értékelheti azt, hogy Magyarország a jogállamisági feltételeknek eleget tesz-e.

A liberális képviselőnő szerint a magyar elnökségről a Tanácsnak egy erős határozatot kell hoznia.

– tette hozzá,

Malin Björk, a Baloldal frakció svéd EP-képviselője jelezte: az EP-küldöttség tagjaiként sokuk személyesen járt Magyarországon, beszéltek magyar emberekkel (persze, azokkal, akiket Cseh "Katka" odavitt) tudják, mi a valóság. A baloldali képviselő szerint most az Európai Parlamentnek kell határozottan jeleznie, hogy „elefánt van a porcelánboltban", az EU nem engedheti meg, hogy Magyarország a soros elnöke legyen, amíg nem tesz eleget a jogállamisági követelményeknek, „nem demokratikus állam nem lehet EU-elnök".

Gwendoline Delbos-Corfield francia EP-képviselő, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportjától leszögezte: Magyarország nem igazi demokrácia, csupán egy választási demokrácia (hogy ez mit jelent, azt nem fejtette ki, talán maga sem érti).

További adalék, hogy addig szerinte nem ér véget az orosz-ukrán háború, amivel

Isabel Wiseler-Lima luxemburgi EP-képviselő, az egykor jobboldali, ma már a baloldalt kiszolgáló Európai Néppárt képviselőcsoportjának képviseletében hasonló szellemben nyilatkozott: a szerződések által biztosított 7-es cikkely szerinti eljárás felhatalmazza a Tanácsot, hogy büntetőintézkedéseket hozzon tagállamok ellen, ezért az EP ennek fényében kéri erre Magyarország esetében.

Azt nem tette hozzá, hogy erre az intézkedésre pont nem hatalmazza fel semmi.

A CIKK A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK!