Nem az éhező országokba szállítják az ukrán gabonát

Navistar bulk carrier leaves Odesa Ukraine conflict Russian invasion Ukraine war Russia-Ukraine war infrastructure maritime naval ship vessel food security Ukrainian grain grain Navistar Odesa Black Sea Horizontal WAR COMMERCE PORT
ODESA, UKRAINE - AUGUST 5, 2022 - The Panama-flagged Navistar leaves the Odesa Port for Ireland with 33,000 tonnes of corn, Odesa, southern Ukraine. This photo cannot be distributed in the Russian Federation.NO USE RUSSIA. NO USE BELARUS. (Photo by Nina Liashonok / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Vágólapra másolva!
Hetekig arról olvashattunk, hogy ha Ukrajnából nem futnak ki a gabonaszállító hajók, akkor Afrikában és Ázsia egyes országaiban élelmezési válság alakul ki. Egy, a háború kitörése előtt készült elemzésből az uniós döntéshozók is értesülhettek arról, hogy mit is kockáztatnak a felelőtlen döntéseikkel - írja a Tűzfalcsoport.
Vágólapra másolva!

Az Oroszországot sújtó szankciók nemcsak energiaválságot, hanem élelmezési, és ennek következtében migrációs krízist is indíthatnak el. Az ENSZ hivatalos oldalán találunk egy táblázatot az összes eddig Ukrajnából kifutott gabonaszállító hajóról:

Forrás: Tűzfalcsoport

Ebből egyértelműen kiderül, hogy leginkább Európába és Törökországba érkezik a kukorica, búza, szójabab és napraforgómag.

Ráadásul ezek többsége állati takarmány, emberi fogyasztásra nem alkalmas.

Eddig összesen 14 gabonaszállító hajó hagyta el az ukrán partokat. Ahogy a New York Times is megjegyzi, ezen teherhajók közül mindössze egy tart az éhínség által leginkább sújtott Szomália, Etiópia és Jemen felé – a World Food Programnak köszönhetően.

Az ukrajnai kikötők újranyitása tehát segíthet a gabona világpiaci árának csökkenésében, de az afrikai országok egyik legnagyobb problémáját, az éhínséget sajnos nem tudja enyhíteni.

A panamai zászló alatt közlekedő Navistar 33 000 tonna kukoricával hagyja el az odesszai kikötőt Írország felé Forrás: NurPhoto via AFP/Nina Liashonok/Ukrinform/NurPhoto/Nina Liashonok

Nem elég a háború, egy újabb migrációs hullám is elérheti az Európai Uniót

A világ búzatermésének egyharmadát Oroszország és Ukrajna adja. Teljesen egyértelmű, hogy ekkora mennyiség kiesése a világpiacról mekkora lavinát indít el, predesztinálva a szegényebb országokban az éhínséget, míg Európában a jelentős áremelkedést.

Oroszországot először 2014-ben szankcionálták, melynek keretében korlátozták egyes árucikkek és termények importját az országba. Ennek hatására Oroszország jelentős mértékben növelte a mezőgazdasági kapacitásait, hogy tompítani tudja ezen nyugati szankciók negatív következményeit.

A majdnem tíz éve bevezetett korlátozásokra a mezőgazdaság és az élelmiszeripar reagált a leggyorsabban, így napjainkra a legtöbb élelmiszeripari termék esetében önellátóvá vált az ország, sőt mára már valóságos gabona-nagyhatalommá nőtte ki magát.

Ma Oroszország legfontosabb exporttermékei az energiahordozók és a petrokémiai termékek, amiket a gabona követ a sorban, megelőzve a harmadik helyet elfoglaló fegyvereladásokat.

Láthatjuk, hogy az ország kezében a kőolaj és földgáz-ütőkártya mellett van egy harmadik ász is, az pedig az élelmiszeripar, azon belül is a gabona.

Az Európai Külpolitikai Kapcsolatok Tanácsának elemzői még a háború kitörése előtt közzétettek egy dokumentumot, amelyben felvázolták, hogy Oroszország és Ukrajna esetleges fegyveres konfliktusa milyen következményekkel járhat.

Újabb migrációs válság alakulhat ki az orosz-ukrán háború folyományaként Forrás: AFP/Julien De Rosa

Egy sor, egymástól látszólag független esemény megvalósulását vizionálták, főleg a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, leginkább élelmiszer- és energiaválság formájában. Ebben az elemzésben arra is rávilágítottak már a háború kirobbanása előtt, hogy Európát fogja a legérzékenyebben érinteni mindez, hiszen a háború mellett Afrikából érkező migránsok tömegeivel is számolnia kell majd. Azt is előrevetítették, hogy miközben Európa súlya egyre inkább csökken a világpolitikában, úgy erősödnek Katar, Irán és Szaúd-Arábia pozíciói. Az amerikai elnök nyitása jól mutatja, hogy a „jóslat" beteljesült.

Az elemzés végén megjegyzik, hogy Afrika, illetve a Közel-Kelet egyes országai az eddigi történelmük legnagyobb krízisének küszöbén állnak, amelynek egyenes következménye lehet az Európai Unió felé irányuló soha nem látott mértékű menekültáradat.