A menetrend szerint a szombat esti (élőben közvetített) döntőt megelőző napon a versenyzők egy külön alkalommal is előadják produkcióikat a zsűri számára, így a 40 ország által felkért zsűritagok már a pénteki napon leadják szavazataikat, melyeket hitelesítenek, a szombati nagydöntő során pedig az adott műsorszolgáltatók pontbejelentői meg is nevezik az általuk legjobbnak ítélt dalokat.
Idén azonban ez a folyamat nem zajlott zökkenőmentesen, az EBU (nagyon szűkszavú és meglehetősen általános) közlése szerint ugyanis
hat ország szavazatainak elemzése során „szokatlan szavazási minták" kerültek megállapításra, ennek következtében a független szavazást felügyelő szervezet jóváhagyása mellett az EBU az eredeti szavazatokat egy helyettesítő összesített eredményre változtatta, azt más, hasonló szavazási eredményekkel rendelkező országok eredményei alapján kiszámítva (jelentsen is ez bármit)
– számolt be róla a Reaktor nevű blog.
Így tehát mivel a vizsgálat alapján - állítólag - hat ország pontjai nagyfokú hasonlóságot mutattak – a névsor Azerbajdzsán, Grúzia, Montenegró, Lengyelország, Románia és San Marino –,
az eredményeiket kicserélték, három esetben pedig a helyi műsorszolgáltató pontbejelentője el sem mondhatta az adott ország szavazatait.
Ez történt például Azerbajdzsán esetében (6:40-től), amikor is az egyik műsorvezetőként tevékenykedő Mika elmondja, hogy megszakadt a kapcsolat a pontbejelentővel, ezért az eredményeket az adott ország képviselője helyett az EBU részéről Martin Österdahl közli. Hasonló folyamat zajlott Romániánál (25:30), ahol megint csak technikai hibára hivatkozik a műsorvezető, ahogy az egész megismétlődik néhány perccel később Grúzia esetében (28:00), amikor is Mika még köszönti is Elenát Grúzia részéről, majd mégis Martin Österdahl jelenik meg a képernyőn – és egyúttal egy az egyben pontosan ugyanaz a rangsor, amely Azerbajdzsánnál is (Egyesült Királyság 12 pont, Olaszország 10, Svédország 8 stb).
Nem meglepően a „technikai problémák" és a módosított voksok között van kapcsolat: Azerbajdzsán szerint a részükről semmilyen technikai hiba nem állt fenn, míg a román műsorszolgáltató bevallása alapján még a szombati nap során is volt jelen képviselőjük a pontbejelentéssel kapcsolatos két eligazításon, ahogy a műsorvezetőnő is részt vett a próbán, Eda Marcust viszont
egyszerűen nem engedték adásba kerülni.
Az, hogy a román zsűri Moldovának ad 12 pontot, mondhatni a legvárhatóbb történések egyike. A versenyben ugyanis zsűrik sokasága szavaz jószomszédi viszonyok alapján (így tesz gyakran Románia is Moldova irányába), miközben persze idén az is közrejátszott volna a 12 ponthoz, hogy Moldova zenéje konkrétan a két ország kapcsolatáról szól, nem egy utalást tesz a Románia és Moldova közötti egységre, megemlíti Bukarestet, ahogy amúgy egy igen bulis zene is (és nem meglepő módon a második legkedveltebb a nézők részéről Ukrajnát követően).
Jött azonban a meglepetés, mivel az élő adásban Martin Österdahl tolmácsolásával Ukrajna kapta a 12 pontot (Moldova ezen sorrend alapján a román zsűritől nullát), miközben a román műsorszolgáltató szerint
az EBU úgy cserélte ki a román zsűri által megadott sorrendet, hogy az Európai Szövetség nem adott hivatalos tájékoztatást a televízió számára esetleges szabálytalanságokról, így ők is a közvetítés során vették észre az indoklás nélküli változtatásokat.
Hozzáteszik, a román zsűritagok véleményük alapján betartották a szervezők által meghatározott szabályokat, a szavazáskor pedig közjegyző is jelen volt, aki szintén semmilyen szabálytalanságot nem vett észre.
Ahogy Azerbajdzsán és Grúzia, úgy most Románia is hivatalos indoklást vár a szervezők részéről,
eddig ugyanis semmilyen kézzelfogható magyarázatot nem kaptak a szavazatok cseréjét illetően, ahogy az EBU által létrehozott új eredményt (és annak számítását) is átláthatatlannak vélik.
Bár úgy tűnik, hogy az idei évben ezen 6 ország szavazata nem sokat változtatott volna a végeredményen (Ukrajna előnye 165 pont volt), joggal merülnek fel mégis aggályok a verseny legitimitása kapcsán,
ahogy azt illetően is, hogy miért nem adott az EBU részletes magyarázatot az esetről – legalább az adott ország képviselői számára, akik elmondásuk alapján szintén nem értik a helyzetet.
A győztes produkció amúgy az alábbi videón látható. Az persze kérdéses, hogy jelen helyzetben Ukrajna tud-e egy hasonló jellegű eseményt szervezni, ám Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már be is jelentette, hogy
Mariupolban szeretnék megtartani a fesztivált
(„egy napon" legalábbis). Jelenleg jóval valószínűbbnek tűnik viszont, hogy egy másik ország adhat otthont a dalfesztiválnak 2023-ban.
A Kontra.hu még pénteken számolt be arról, hogy
eredetileg nem a hadköteles férfiakból álló Kalush Orchestra képviselte volna Ukrajnát az Eurovízión, hanem a kárpátaljai születésű, de ukrán nemzetiségű énekesnő, Alina Pash.
Alina Pash is hazafias dallal indult, nyugat-ukrán népviseletben énekelt, de „kiderült" róla, hogy 2015-ben fellépett az Oroszország által elcsatolt Krím-félszigeten, emiatt közellenséggé vált hazájában.
A fiatal énekesnőt a nacionalista ukrán közvélemény ezért visszalépésre kényszerítette, noha ukrán állampolgároknak nem tilos a Krímbe utazniuk.
A Kontra hangsúlyozta: Valójában kőkeményen benne van a dalversenyben a politika, és azon versenyzőnek van esélye győzni, aki az éppen aktuális liberális/progresszív fősodornak tetsző politikai üzenetet fogalmaz meg dalában.
„A tehetség másodlagos szempont, a verseny egyes szervezői már tényként kezelik az ukrán Kalush Orchestra diadalát" – írta a döntő előtt, nemsokára pedig bebizonyosodott, hogy a portálnak igaza lett, ugyanis ténylegesen az ukránok nyertek – a Reaktor fenti információi alapján – meglehetősen fura körülményeket között.
„Persze mondhatnánk álnaivan, hogy legkésőbb a 2014-es Eurovízión fel kellett volna ismerni, hogy elsősorban politikáról szól az egész. Mint ismert, az ezelőtt 8 évvel rendezett dalversenyt ugyanis az egyetlen transzgender induló, az osztrák Conchita Wurst nyerte meg. A nőnek öltözött osztrák férfi azóta ismét férfiruhákat visel"
– fűzte hozzá a portál, amely az oroszellenes „cancel culture" (az eltörlés radikális baloldali „kultúrája") jelenségre is felhívta a figyelmet.
A Kontra.hu bejegyzése alább tekinthető meg teljes egészében:
Azt követően, hogy a Ukrajna megnyerte az Eurovíziót, a Kalush Orchestra háborús kontextusban publikálta a győztes, Stefania című dalt. Az új videóklipben többségében női szereplők láthatóak, akik katonaruhát viselnek és teljes harci felszerelésben vannak ábrázolva.