Az Európai Bizottság jelentős összegekkel támogatja a baloldali szerkesztőségeket Európa-szerte
A view of European Union (EU) comission building in city center of Brussels, Belgium on January 13, 2014. Dursun Aydemir / Anadolu Agency
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Médiakonzorciumok kapnak uniós támogatásokat az EU-ügyekkel kapcsolatos hírek gyártásához és terjesztéséhez, 700 ezer, illetve 2 millió eurónyi büdzsével megtámogatva - írja a Tűzfalcsoport. Sokszor a pályázatok átláthatatlanok, mindemellett nem igazán találni arra utaló jeleket, hogy a pályázatokon nyertes szerkesztőségek a kritériumoknak megfelelően jártak volna el az Európai Bizottságtól kapott összegekért. Jelentős összegekhez jutottak a Soros-féle szerkesztőségek is. Felmerült annak a gyanúja, hogy Magyarországon a Soros-féle 444-nek juttatott támogatás csak egyfajta álca.
Az Európai Bizottság 2020-ban úgy döntött, hogy nyílt pályázatot ír ki európai szerkesztőségek számára. Az elvárás nem volt túl nagy, azt is mondhatnánk, hogy szinte ingyen kaptak pénzt azok a szerkesztőségek (nagyrészt liberális lapokról van szó), akik vállalták, hogy bővítik az EU-s ügyekkel kapcsolatos tudósításaik mennyiségét. Egészen konkrétan tartalmak előállítását és információk terjesztését támogatja Brüsszel. Két nagy médiakonglomerátumot hoztak létre. Egy hírügynökség-központút és egy adatközpontút.
Az európai Data News Hub
Első lépésként nagy európai hírügynökségek, mint amilyen az Agence France-Presse (AFP), a Deutsche Presse-Agentur (DPA), az Agenzia Nazionale Stampa Associata (ANSA) és az AGERPRES román hírügynökség, egyesült az European Data News Hub nevű szervezetben. Ők közösen pályáztak. Ennek a projektnek a célkitűzése az volt, hogy kilenc nyelven (angol, német, francia, spanyol, olasz, román, magyar, holland és svéd) növeljék az európai ügyekről szóló hírek mennyiségét, mindezt infografikákon, videón, podcasteken és újságcikkek segítségével. A tartalomba Brüsszelből természetesen nem szóltak bele, de elvárás volt, hogy EU-központú legyen ezen újságok fókusza, amikor az Unióról írnak. Természetesen tették mindezt a sajtó- és médiaszabadság jegyében. De ennél eggyel érdekesebb az adatújságírói szervezet, amely szintén hasonló elvek mentén jött létre.
Az európai Data Journalism Network
Önmeghatározásuk szerint az Európai Adatalapú Hálózat (EDJNet) sajtótermékek független hálózata, amely európai témák tényközpontú tudósítását gyártja és terjeszti 11 nyelven. A hálózat 2017-ben jött létre, és 32 együttműködő partnerrel büszkélkedhet az EU-ban. Az EDJNet célja, hogy megbízható és tényközpontú tartalommal lássa el a hírportálokat Európában, és támogassa az újságírókat abban, hogy adatelemző módszereken keresztül európai témákról tudósítsanak.
A projektben cikkek, videós tartalmak és oknyomozó riportok készültek/készülnek, melyek együttműködésekben valósulnak meg. 2021-től hat téma áll a szervezet fókuszában, melyek a következők: migráció/kohézió, éghajlat, egészségügy, uniós jogsértési eljárások, társadalmi egyenlőtlenségek és digitális jogok.
A két projekt 2 éven át fut, 2023-ig bezárólag, és az EU-tól 700 ezer eurós támogatás érkezik a számlájukra ebben az időintervallumban. Ennek a szervezetnek a HVG, illetve az Index EUrológus blogja volt a tagja.
2022-es nyertesek között a 444.hu
Ha alaposabban megnézzük a brüsszeli médiatámogatásokat, akkor azt tapasztaljuk, hogy szinte számolatlanul öntik a pénzt a baloldali, liberális lapok szerkesztőségeibe. Szerteágazó támogatási rendszert működtetnek. Az egyik ilyen támogatói program a SPHERA, amely a Babel Internationalt és kilenc másik fiatal vagy fiatalosnak vélt médiaszervezetet (Bullemedia, Dinamo, Arty Farty, Street Press, El Salto Diario, Krytyka Polityczna, VDNews.tv, 444.hu és Popaganda.gr) tömörítő egyesület. A projekt célja, hogy fiatalok széles rétegét szólítsa meg videók, podcastek, események révén és közösségimédia-platformokon. A célközönség a 16-30 éves korosztály; Facebookon, Youtube-on, Instagramon, Twitteren, TikTokon, Vimeon, Europodon és Spotifyon keresztül szeretnék őket elérni. 800 ezer eurónyi támogatást kap Brüsszeltől ez a szervezet, melynek tagja a 444.hu. És 2023 őszén nagyjából további 9 millió eurónyi keretet terveznek szétosztani újabb projektekre, melyek 2024-től futnának.
Mire jut a 444.hu-nak ebből?
Tehát a 444-gyel közösen 9 médiaszervezet kapott összesen 327 millió forintnyi támogatást. Ez viszonylag egy kisebb projektnek tekinthető, de ennyi pénzből már lehet Brüsszel számára is jó tartalmakat gyártani. Gondolnánk, hogy a Soros-blog megdolgozott a pénzéért, de úgy tűnik egyelőre, hogy alibi anyagokat gyártanak, amelyek csupán félig publikusak, minőségileg értelmezhetetlenek, témájuk pedig teljesen életidegen.
Szemezgessünk a 444.hu és más SPHERA-beli sajtóorgánum együttműködéseiből!
A görög és a magyar fiatalok ugyanazokkal a lakhatási problémákkal küzdenek – idén szeptemberi videó
Majdnem öt (!!!) perc hosszúságú videó, irreleváns témáról, a görög Propogandával együttműködésben.
A legegyszerűbb formai megoldásokkal, iszonyú rossz képminőségben. 1 hónapja tették közzé a videót, 137 megtekintést értek el vele, tehát ennyien kattintottak a videóra.
Látszik, hogy sok munkát nem tettek bele, feltehetően Brüsszel nem kéri számon. A jövőre kiosztandó 9 millió euró (3, 6 milliárd forint) bődületes nagy összeg, talán az egyik legnagyobb, amit Brüsszel kiírt eddig. Feltehetően ebből a pénzből továbbra is adnak itthoni balliberális szerkesztőségeknek.
Podcastgyártásba is belekezdtek; a Mit jelent a magyaroknak a szabadság? –októberi 22-ei podcastjükben ezt próbálják körüljárni, meglepően érdekes stílusban. Azonban ez a projekt is elhalt, hiszen hetente megjelenő epizódokat harangoztak be, melyek nem készültek el a mai napig.
Ez lenne a csekély összessége azoknak a tartalmaknak, amiket a 444.hu megvalósított a bődületes mennyiségű EU-s pénzből. Talán mindenkiben felmerül a kérdés, hogy mire költötték az elnyert brüsszeli milliós nagyságrendű támogatást.
Az előzmények, amelyek a változást generálták - amikor még a mainstream média is kritizálta Sorost
Nem, nem olvasták félre az alcímet, valóban volt olyan idő, amikor fősodratú sajtóorgánumok is nemtetszésüknek adtak hangot Soros tevékenységével kapcsolatban, még ha ez most hihetetlenül is hangzik. „Soros György képmutató a szabályozással kapcsolatban?" – így szól a Wall Street Journal 2011. július 28-i cikkének címe. Manapság baloldali sajtóban nem bukkanhatunk ehhez hasonló írásokra, hiszen ők maguk hozták létre azt a mítoszt, hogy aki Sorost támadja, az antiszemita.
Az írás amiatt bírálta a spekulánst, mert azon a héten közölte, hogy alapítványa nem fogad el több pénzt külső befektetőktől. Ez a lépés lehetővé tette Soros számára, hogy elkerülje az alig egy évvel korábban elfogadott Dodd-Frank-törvény értelmében számos fedezeti alapra vonatkozó új szintű szabályozói felügyeletet. A jogszabály szerint ugyanis egyes fedezeti alapoknak több adatot kell átadniuk befektetéseikről és kereskedési pozícióikról a kormánynak. Akkor egy republikánus szenátor, Richard Shelby azt mondta, hogy Soros korábban kimondottan támogatta fedezeti alapok ilyen nyíltan kezelését: Soros egy 2008. őszi, a fedezeti alapokkal foglalkozó képviselőházi meghallgatáson arra a kérdésre, hogy "támogatná-e, hogy a fedezeti alapok kötelesek legyenek pénzügyi információkat jelenteni a szabályozó hatóságoknak", egyszerűen azt válaszolta, hogy igen.
Soros médiaértékeltségeinek száma globálisan 180-ra tehető, de finanszírozza a liberális újságírást propagáló civil szervezeteket, sőt, több helyütt az újságíróképzést is. A számítások szerint az általa pénzelt sajtótermékek havonta 300 millió embert érnek el világszerte, köztük például az amerikai közszolgálati rádió (National Public Radio), amelyet Soros 1,8 millió dollárral tömött ki korábban. A spekulánsnak olyan neves és nagy elérésű sajtóorgánumokhoz van bejárása, mint a The New York Times, a Washington Post, az AssociatedPress, a CNN vagy az ABC.
Az is közismert tény, hogy számos Magyarországon működő balliberális médium is részesül Soros alapítványainak bőkezű pénzügyi támogatásából.
Példának okáért Marie Nemcova és Valer Kot, két külföldi a Magyar Jeti Zrt.-nél (a 444 mögött álló kiadóvállalat) az úgynevezett Médiafejlesztési Befektetési Alap (MDIF) prominens személyiségei. Az MDIF egy New York-i székhelyű nonprofit befektetési alap. Ez a szervezet finanszírozza a 444.hu működését, és Soros Nyílt Társadalom Alapítványai is támogatják.
A Soros-alapítványnak részesedése van a Magyar Narancs hetilapban is, és több oknyomozó portált (például az Átlátszót) is üzemeltet. Emellett szponzora a Tilos Rádiónak, amely arról vált híressé, hogy egyik műsorvezetője egy karácsonyi ünnepségen a keresztények kiirtására buzdított, elemi ellenállást kiváltva.
Bármely egyén, aki több mint 180 médiumot finanszíroz, és többtucatnyi másikkal áll kapcsolatban másodlagos forrásokon, fórumokon és hasonlókon keresztül, az maga a hír definíciója. Ám a balliberális újságírók nem akarnak beszámolni erről a történetről. Ha ezt tennék, akkor őszintének kellene lenniük a szakma természetével kapcsolatban, és be kellene ismerniük, hogy:
- Az újságírók és szerkesztők gyakran ugrálnak az aktivista liberális médiumoktól a mainstream szervezetekhez és vissza;
- A szakma által ünnepelt új újságírói start-upok mind egy növekvő liberális hírhálózat részei;
- Az Egyesült Államok vezető újságírói prominens újságírói baloldali médiumokhoz kötődnek, és semmi rosszat nem látnak az ilyen kapcsolatokban.
Az újságírás egész infrastruktúrája - az oktatás, az iparági szervezetek és a hírszervezetek - összefonódik a liberális, mainstream médiumokkal. A konzervatív médiaszervezeteknek nincsenek ilyen kötődéseik. E pontok bármelyike bizonyítja a konzervatívok régóta hangoztatott érvét, miszerint a fősodratú média tetőtől talpig liberális. A baloldali újságírók tudják ezt, de egyszerűen nem érdekli őket. Különben is, jól jön nekik Soros pénze...
origo.hu
Brutális baleset Budapesten: két ember meghalt, a gyáva sofőr elmenekült
ripost.hu
Nem fogsz örülni: mutatjuk, milyen hatással lesz a szervezetedre a közelgő telihold
borsonline.hu
Szakítottak Schobert Norbiék
mandiner.hu
A spanyolok szerint Magyarország már nem tartozik Európához
ripost.hu
„Modellnek kéne lenned, nem focistának” – Szoboszlainak csúnyán beszóltak
magyarnemzet.hu
Telitalálat! Pár órával a Magyar Nemzet cikke után Magyar Péterék eltüntették a honlapjukról a datadatos szálat
metropol.hu
Volt, nincs: eltüntettek pár kínos képet Magyar Péterről
origo.hu
Kicsoda Kovács István bíró, Barcelona új közellensége?
origo.hu
Komoly veszély leselkedik a fiatal fiúkra az interneten
videa.hu
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
origo.hu
Rendkívüli hírt jelentett be a Fradi Dejan Sztankovicsról
origo.hu
