Elszabadult a háború, már senki nem tudja, mi lesz a vége

Herszon, 2023. június 6. Gátrobbantás okozta árvíz Herszonban 2023. június 6-án. Hajnalban robbanás történt a dél-ukrajnai Herszoni területen lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka-i víztározójának gátján, az ukránok és az oroszok egymást vádolják a robbantás elkövetésével. MTI/EPA/Ivan Antipenko
Vágólapra másolva!
A gátszakadásnál 10 balatonnyi vízmennyiség kiszabadult, óriási a baj, mert a víz viszi a taposóaknákat, és nem tudjuk merre. Senki sem tudja, hogy a háború jövőbeni lezárását követően hol húzódik majd az orosz-ukrán határ, így a helyzet elég bonyolult, és ezek az aknák a jövőben is emberéleteket fognak követelni – mondta el az Origónak adott interjúban Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy a kahovkai vízierőmű és a Togliatti-Odessza ammóniavezeték felrobbantása beláthatatlan következményekkel fog járni. A szakértő elárulta, hogy milyen aggasztó fejleményekre számíthatunk, és arra is felhívta a figyelmet, hogy Soros György üzletembernek milyen szerepe van a háború alakulásában. Soros György ma a világ egészére kiterjedő hálózatot működtet, amelynek struktúráját már a következő generációra hagyományozta, hisz a birodalmat már jórészt a fia irányítja.
Vágólapra másolva!

Az utóbbi időben egyre inkább eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint felrobbant a Togliatti-Odessza ammóniavezeték a Harkov régióban. Annak tükrében, hogy pár nappal korábban a kahovkai vízierőművet felrobbantották, hogyan értékelhetjük a fennálló helyzetet?

Mindkét fél a másikat vádolja a vízierőmű felrobbantása ügyében. Ami viszont érdekes, hogy a NATO főtitkára és az európai unió összes vezetője azt közölte ennek kapcsán, hogy orosz terrorcselekményről van szó. Az elmúlt 24 órában viszont a német kormány azt kommunikálta, hogy valószínűleg műszaki hiba lehetett, mert ez egy régi, szovjet erőmű. A brit miniszterelnök és a Fehér Ház azt mondták, hogy nem tudni pontosan, hogy mi történt. Ez korrekt hozzáállásként értékelhető, mert két nyugati nagyhatalom visszakozott.

A gátkatasztrófánál szörnyű az a tény, hogy a Dnyeper mindkét oldalát elönti a víz, tehát ez egy rendkívül hátrányos helyzet az oroszok és az ukránok számára is.

Azóta mindkét fél elmondta, hogy mennyi katonájuk veszett oda Nova Kahovkánál, de mindkét fél hazudik; a háború kezdete óta ezt teszik. Ami tény, hogy

a robbantás helyszínén már katonai támadást nem tud egyik fél sem végrehajtani.

Az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke is nyilatkozott az ügyben, és elmondta, hogy

A gátrobbantás okozta árvíz Herszonban 2023. június 6-án. Hajnalban robbanás történt a dél-ukrajnai Herszoni területen lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka-i víztározójának gátján, az ukránok és az oroszok egymást vádolják a robbantás elkövetésével Forrás: MTI/EPA/Ivan Antipenko

Az ammóniavezeték felrobbantása kapcsán fontos leszögezni, hogy itt is mindkét fél egymást vádolja. Az orosz álláspont az, hogy ha és amennyiben ezek a merényletek folytatódnak, Oroszország nem fogja engedélyezni az ukrán gabonaexportot.

Éppen Mianmartól vásárolnak vissza fegyvereket az oroszok. Zelenszkij az egész világot felelőssé teszi a háborúért, de valahogyan ezt sem veszi komolyan senki. Az ukrán elnök például a szerdai beszédében bejelentette, hogy a Vöröskeresztnek felelőssége van abban, hogy nem mentek hamarabb segíteni.

Ötvenmérföldes hatótávolságú HIMARS rakéta-sorozatvetővel támadta az ukrán hadsereg a Nova Kahovka-gátatderül ki a herszoni offenzívát vezető Andris Kovalcsuk ukrán vezérőrnagy decemberi nyilatkozatából. Tehát az ukránok a gátat korábban már megrongálták annak érdekében, hogy lelassítsák az oroszok előrenyomulását. Ez miért fontos információ, és mit árul el az ukránok hozzáállásáról például a béketervek elutasításával összefüggésben?

A lényeg az, amit Ön itt említett. Ha megnézzük, akkor körülbelül háromnaponta kijön egy béketerv. A legújabb béketervek közé tartozik az indonéz, a dél-afrikai, a vatikáni, a brazil és a kínai.

Mi a közös ezekben? Hogy azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat javasolnak, tehát ugyanazt mondják, mint a magyar kormány.

Mi az ukránok álláspontja? Nem kell fegyverszünet, mert az azt jelentené, hogy Ukrajna területeket veszít el. A béketerveket előterjesztők viszont azt mondják, hogy mindkét fél vonja vissza a csapatait 15 kilométeren, az ukránok viszont ezt nem fogják megtenni, hiszen ukrán területekről van szó. A nyugatiak, harmadik országbeliek népszavazást javasolnak a vitatott területeken. Az ukránok ezt elutasítják, hiszen az ukránok szerint azok ukrán területek. A népszavazás egyébként jó ötlet lehetne, de több ponton is problémás. Például, hogy ki szavazzon? Mindkét fél rengeteget csal ezeken a népszavazásokon. A másik, hogy ha egyszer megengedik, hogy Európában egy vitatott terület sorsáról népszavazást tartsanak, akkor felmerül a kérdés, mi a helyzet más vitatott területekkel? Mindenki a vélt vagy valós nemzeti érdeke szerint cselekszik.

A kahovkai gátszakadás katasztrofális hatással lesz a taposóaknák felkutatására – figyelmeztetett a Vöröskereszt. Erik Tollefsen, a szervezet osztályvezetője arra figyelmeztetett, hogy az elmozdult aknák nemcsak a herszoni lakosok számára jelentenek veszélyt, hanem a segíteni érkezőkre is. Ez a helyi lakosság számára miért gond, és mi a baj a Zelenszkij-féle hozzáállással (biztosra veszi, hogy a mentőcsapatokat lőni fogják az orosz katonák)?

A taposóaknákról nemzetközi szerződések vannak érvényben, amit Oroszország és az Egyesült Államok nem írtak alá. A problémát az jelenti, hogy a taposóaknák pontos elhelyezéséről fogalmunk sincs. Emlékezzünk rá, hogy a jugoszláv háborúk után a taposóaknák nagyon komoly problémákat okoztak. A második világháborúban, az észak-afrikai fronton a britek és németek taposóaknák tömegét tették le, és ezek napjainkban is évente 200-300 ember életét követelik, mert nem tudjuk, hol vannak. Plitvicében például a főút mellett a mai napig óriási aknaveszély van, életveszélyes lelépni az útról.

A gátszakadásnál 10 balatonnyi vízmennyiség kiszabadult, óriási a baj, mert a víz viszi az aknákat, és nem tudjuk merre. Senki sem tudja, hogy a háború jövőbeni lezárását követően hol húzódik majd az orosz-ukrán határ, így a helyzet elég bonyolult, és ezek az aknák a jövőben is emberéleteket fognak követelni.

Ukrán katonák egy BM-21 Grad rakéta-sorozatvető mellett a kelet-ukrajnai Donyecki területen, a bahmuti fronton 2023. május 19-én Forrás: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Arról pedig nem beszélünk, hogy két szláv nép, amely évszázadokon át úgy, ahogy együtt élt, most gyűlöli egymást, nem lehet tudni, mi lesz a vége. Elég, ha megnézzük, hogy nemrégiben Szerbiában két komoly fegyveres gyilkosságsorozat is történt, mert rengeteg fegyver van kint, és túl sok a trauma, a feldolgozatlan frusztráció. Ezek a lelki sebek tragédiákhoz vezetnek.

Soros György nemrég a Project Syndicate oldalon tette közzé legfrissebb írását, amelyben arra utalt, hogy valójában az ukrán háború nem is alakult olyan rosszul, mint amire sokan számítottak, hiszen hiába érte sokként a világot és borult fel az élelmezési lánc, valamint a geopolitikai viszonyok is átrendeződtek, mégsem jött el a várt globális katasztrófa. Soros György rendkívül veszélyes dolgokról is írt. Mi a célja az üzletembernek, és mit okozhatnak a szavai?

Soros György ma a világ egészére kiterjedő hálózatot működtet, amely

a halála után is fenn fog maradni, mert a családja és a Soros szervezetek tovább fogják tudni működtetni ezt a struktúrát.

Soros eddigi színre lépése mindig az amerikai demokraták és az ő saját céljait szolgálták. Sorost úgy fogadták a bürokraták Brüsszelben, mintha államfő lenne, az emberei és a fia úgy járnak be a Fehér Házba, mintha haza mennének.

Soros György és fia, Alex Soros Nancy Pelosival Forrás: Alexander Soros/Twitter

Sorosnak Hillary Clintonnal abszolút baráti viszonya volt.

Alapvető célja a világ befolyásolása az amerikai demokraták és a saját céljai szerint. Ez óriási károkat okoz a világnak és az USA-nak is.

Ha és amennyiben nyernek a republikánusok a jövő évi választáson, akkor Soros szerepe alapjaiban fog megváltozni, és leértékelődni. Ha a demokraták nyernek, akkor ameddig él, Soros Györggyel számolni kell.

Amikor tavaly megkezdődött a háború, az amerikaiak azt jelezték a szövetségeseik felé – így a magyarok felé is –, hogy nem lesz hosszú háború, maximum 3-4 napig fog tartani. Az akkori orosz elképzelés szerint 7-8 napig tartott volna a háború, de egyik előrejelzés sem jött be. A brit hírszerzés kivételével senki nem jelezte előre, hogy Európában háború lesz. Tavaly előtt decemberben az ukrán védelmi miniszter Budapesten volt, és azt mondta, hogy hiába vannak csapatmozgások, nem lesz háború. A Soros-féle előrejelzések azt jósolták, hogy Ukrajna ellenáll és van esélye. Már akkor sem látták világosan, hogy