Egyre nagyobb bajban Amerika: itt az orosz-kínai szövetség
2023. március 22. 11:35
(FILES) In this file photo taken on September 11, 2018, Russia's President Vladimir Putin (R) shakes hands with his Chinese counterpart Xi Jinping during a signing ceremony following the Russian-Chinese talks on the sidelines of the Eastern Economic Forum in Vladivostok. - Chinese President Xi Jinping begins a state visit to Russia on March 20, 2023, a trip Beijing has touted as a "visit for peace" as it seeks to play mediator in Vladimir Putin's war in Ukraine. (Photo by SERGEI CHIRIKOV / POOL / AFP)
Vágólapra másolva!
Tegnap fejeződött be Moszkvában a kínai - orosz csúcs, amely során a két ország vezetői számos kérdésben jutottak megállapodásra. Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök felvázolta a orosz - kínai gazdasági együttműködés következő fejezeteit, Oroszország teljes mértékben kiállt a Kínai Népköztársaság mellett Tajvan kérdésében, valamint Moszkva azt a 12 pontos kínai béketervezetet is hajlandó tárgyalási alapnak tekinteni, amelyet Peking nemrég mutatott be, és amelyet a fegyverszállításban és geopolitikai játszmákban érdekelt Egyesült Államok erőteljesen kritizált. A találkozót követően továbbra is az látszik, hogy Oroszország hajlandó béketárgyalásokra, Kína készen áll a folyamatban közvetítőként szerepet vállalni, az Egyesült Államok által nyomás alatt tartott Zelenszkij-rezsim viszont hallani sem akar a békéről. Az amerikaiak a háborúban és a régió destabilizáciljában érdekeltek, ahogy azt tették Líbia, Szíria, Jemen, Irak és Afganisztán esetében is.
Sosem volt ennyire erős Oroszország és Kína kapcsolata
Március 21-én Hszi Csin-ping kínai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott maratoni, hatórás tárgyalás után hagyta el Moszkvát, az ezt megelőző napon pedig 4,5 órát beszéltek a felek. A két ország egyre szorosabbra fűződő viszonyáról nem csak a vezetői megbeszéléseinek hossza tanúskodik, hanem az is,
hogy Hszi Csin-ping gyakorlatilag az újraválasztását követően (március 10) azonnal Moszkvába utazott.
A kínai elnök március 20-án arról beszélt a médiának, hogy az orosz - kínai viszony kiépítése számos nehézségbe ütközött, éppen ezért meg kell becsülni az elért eredményeket és tovább kell erősíteni a barátságot.
Gazdasági tekintetben megtudtuk, hogy a Kína és Oroszország közötti kereskedelem 2023-ban meghaladhatja a 200 milliárd dolláros értéket, ami azt jelzi, hogy az elhibázott brüsszeli szankciós politika pusztán arra volt jó, hogy az európai piac elveszítse egyik legfontosabb partnerét, míg Moszkva hamar helyettesíteni tudta a kereskedelmi kiesést és Kína mellett például Indiával is jövedelmező gazdasági kapcsolatot épített ki.
Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Forrás: AFP/Sergei Chirikov
Vlagyimir Putyin ennek kapcsán megjegyezte, hogy az orosz energetikai szektor képes kielégíteni a kínai ipar egyre növekvő energiaszükségletét. Jelenleg is több projekt működik a két ország között, de újabbak is életbe lépnek a közeljövőben. Az orosz elnök kiemelte azt is, hogy a Kínával folytatott kereskedelem nagy nyertese az orosz élelmiszeripar, amely egyre jelentősebb mértékben exportál a kínai piacra.
Putyin megemlítette, hogy Oroszország kész kínai jüanban kereskedni az ázsiai, latin-amerikai és afrikai kereskedelmi partnerekkel.
Ezzel Moszkva és Peking még inkább az amerikai dollár külkereskedelemből való kiszorítását kívánja ösztönözni. Emellett Moszkva újra elköteleződött az Egy Kína elv mentén és elutasította Tajvan függetlenségét, Tajvant a Kínai Népköztársaság szerves részének tekinti és támogat minden olyan kínai törekvést, amely saját területi integritásának megőrzésére irányul.
A két ország nyilatkozatot adott ki a NATO tevékenységével kapcsolatban is, amelyben felszólították a szövetséget, hogy szigorúan a regionális védelmi feladatok ellátására fókuszáljanak és tartsák tiszteletben más országok függetlenségét. A nyilatkozatban szintén olvasható, hogy "nincs magasabb szintű demokrácia", egy ország nem erőltetheti rá az értékeit egy másikra. Minden bizonnyal a nyilatkozat ezen része az Egyesült Államoknak lett címezve, amely mindkét fél szerint felsőbbrendűnek tekinti magát és megpróbálja a saját arcára formálni a világot.
A tárgyalások során az orosz és a kínai elnök nyolc főbb együttműködési pontot is meghatároztak, amelyet 2030-ig teljesíteni kívánnak.
Ezek között szerepel a kereskedelmi volumen növelése, a logisztikai hálózat bővítése, a mélyebb pénzügyi, mezőgazdasági és energetikai együttműködés, valamint a technológiai és kutatási partnerség szorosabbá fűzése. Egyre jobban látszik, hogy egy orosz - kínai tengely jön létre szemben az Egyesült Államokkal, ehhez pedig India mellett az arab országok és teljes Dél-Amerika is csatlakozhat.
Az oroszok elfogadják alapnak a kínai béketervet, az amerikaiak viszont folytatni akarják a háborút
Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin közös sajtótájékoztatóján a két vezető arról is beszélt, hogy a kínai és az orosz nézőpont a legtöbb nemzetközi kérdésben megegyezik. Szinten egyetértettek abban, hogy jelenleg turbulens időszakot élünk, egyre nagyobb egy globális politikai és gazdasági válság veszélye. Kína és Oroszország azonban tiszteletben fogja tartani a nemzetközi normákat.
Vlagyimir Putyin kiemelte, hogy a korábban Kína által bemutatott, az ukrán konfliktus lezárására irányuló béketervezet Moszkva számára elfogadható, és alapul lehet venni az esetleges béketárgyalások során.
Azonban Putyin aláhúzta, hogy a béketárgyalásoknak csak akkor van esélye, ha erre Kijev és a Nyugat is hajlandóságot mutat.
Oroszország hajlandó megkezdeni a tárgyalásokat a kínai békejavaslat alapján Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Karpuhin
A 12 pontot tartalmazó kínai béketerv az alábbiak szerint tevődik össze:
Minden ország függetlenségét tiszteletben kell tartani
A hidegháborús mentalitás hátrahagyása
A háborús tevékenység befejezése
A béketárgyalások folytatása
A humanitárius krízis kezelése
A civilek és a háborús foglyok védelme
Az atomerőművek biztonságának garantálása
A stratégiai kockázat mérséklése (atomháború elkerülése)
A gabonaexport folyamatosságának biztosítása
A szankciós politika befejezése
Az ipari és ellátási hálózatok stabilitásának biztosítása
A konfliktus utáni helyreállítás lehetőségének megteremtése
Oroszország szerint ezek a feltételek jó kiindulópontot biztosítanak a tárgyalásokhoz, Putyin szerint viszont a Nyugat a béke helyett újabb és újabb fegyverszállítmányokat küld Ukrajna számára hozzátéve, hogy a Nyugat már nem csak szavakban, hanem tettekben is bebizonyította, hogy az utolsó ukránig harcolni fognak.
Kedden egyébként Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy minden háború a békével fejeződik be, azonban a békéhez vezető pontos feltételeket nem nevezte meg.
Hszi Csin-ping az orosz - kínai csúcson kiemelte, hogy az ENSZ charta alapján állították össze a béketervezetet, valamint kiemelte, hogy Kína továbbra is független a konfliktusban, de szívesen segít annak rendezésében, közvetítői szerepben. Emlékeztetett, hogy Kína hasonló szerepben már bizonyított, nemrég Szaúd-Arábia és Irán között közvetítettek. Ráadásul mindezt egy olyan régióban tették, amelyről az Egyesült Államok úgy gondolta, hogy csak ők lehetnek képesek sikeresen rendezni a konfliktusokat.
Kína klasszikus értelembe vett amerikai érdekszférába volt képes betörni Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Az orosz kormány sajtószolgálata/Dmitrij Asztahov
Az Egyesült Államok azonban azt mondta, hogy a kínai béketerv nem más, csak időnyerés az oroszok számára, legalábbis erről beszélt Anthony Blinken amerikai külügyminiszter hozzátéve, hogy bármilyen olyan javaslat, amely azt eredményezi, hogy orosz katonák ukrán területen maradjanak, elfogadhatatlan. Szerinte ugyanis ez egyet jelentene az Oroszország által elfoglalt területek ratifikációjával.
Az amerikaiak továbbra is figyelmen kívül hagyják az oroszokat aggasztó biztonsági kérdéseket, amilyen például a NATO keleti irányba történő terjeszkedése.
Peking ugyanakkor az orosz aggodalmakat megalapozottnak tartja, szemben az Egyesült Államokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
