Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 764. napjáról.
Az oroszok tegnap 48 különálló támadásban 179 alkalommal támadták meg Szumi-területet - jelentette a helyi katonai vezetés. Ezeken belül nyolc települést ért támadás.
A háború miatt közel 1800 ukrán gyermek lett árva. Sok más gyerek is elvesztette valamelyik szülőjét az orosz invázió miatt, mivel 2022 óta legalább 10 ezer civil és 31 ezer ukrán katona halt meg.
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 5614 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4495 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. (MTI-ORFK)
Az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat Törökországgal a tüzérségi lövedékek gyártásának felgyorsítása ügyében, hogy lőszerrel lássák el Ukrajnát - jelentette a Bloomberg március 27-én, az ügyet ismerő, meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva.
Ukrajna kritikus lövedékhiánnyal küzd, mivel az Egyesült Államoktól származó 60 milliárd dolláros finanszírozás továbbra is elakadt a kongresszusban. A katonai segítségnyújtás késedelme már közvetlen hatással volt a harctérre, hozzájárulva a kulcsfontosságú frontvonalban lévő Avdijivka város elvesztéséhez.
Az üzemanyagként használt trinitrotoluol (TNT) és nitroguanidin török szállítása "kulcsfontosságú" lenne a NATO-szabványos 155 mm-es lövedékek gyártásában, és potenciálisan megháromszorozhatná a termelést - mondták a Bloombergnek a források.
A Dnyipro vízerőmű elleni március 22-i orosz támadás legalább 3,5 millió dolláros környezeti kárt okozott, bár ez a szám várhatóan emelkedni fog - közölte március 27-én Ruszlan Sztrilet ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztere.
Az ukrán fegyveres erők az erőforrások hiánya miatt stagnálnak a frontvonalon - jelentette ki Mihail Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója az NV kiadvány honlapján megjelent interjúban.
"A frontvonal stagnálása alatt azt értjük, hogy látjuk, hogy az erőforrások hiánya nem teszi lehetővé, hogy taktikai szinten tervezzenek az egységek egy-egy hatékony támadó műveletet" - mondta Podoljak.
Az orosz vezető teljes nonszensznek nevezte azokat a kijelentéseket, hogy megtámadná Európát. Szerinte ezzel a kijelentéssel megakarják téveszteni az európai országok lakosságát, „hogy pénzt csikarjanak ki tőlük”.
Véleménye szerint: az Egyesült Államok fél „egy nagy, erős Oroszországtól”, de hiába, nincs agresszív szándékunk ezekkel az államokkal szemben" - szögezte le Putyin.
Korábban Axel Wernhoff svéd NATO-nagykövet azt mondta, hogy Európának több évtizedes orosz katonai fenyegetettséggel kell szembenéznie. A diplomata hozzátette, hogy a katonai tömbnek jelenleg "nincs illúziója Oroszországgal kapcsolatban".
Az offenzíva során az orosz katonák megsemmisítettek egy amerikai Abrams tankot Avdijivka irányában – számolt be Andrej Klicskov, Orjol régió kormányzója a Telegram csatornán.
A harcjárművet Berdychi térségében találták el a csapatok középső csoportjának előrenyomulása közben.
Egy orosz katona az ukrán fegyveres erők páncélozott járművei, köztük az amerikai gyártmányú Abrams tankok megsemmisítésének technológiájáról beszélt. Elmondása szerint a nehéz felszereléseket célszerű először mozgásképtelenné tenni, majd drónok segítségével megsemmisíteni.
Olaf Scholz német kancellár megerősítette, hogy nem hajlandó Taurus cirkálórakétákat szállítani és német csapatokat küldeni Ukrajnába – számolt be a Märkische Allgemeine Zeitung.
„Ukrajna erős támogatása mellett egy dolog továbbra is fontos számomra: mindent megteszünk, hogy megakadályozzuk a háború, vagyis az Oroszország és a NATO közötti háború eszkalációját” – hangsúlyozta.
A politikus szerint Berlin olyan hathatós fegyver- és lőszertámogatást nyújt Kijevnek, amilyet Európa egyetlen országa sem biztosít. „Több mint 28 milliárd eurót költünk csak erre (...) És ezt addig fogjuk tenni, ameddig szükséges” – mondta.
A NATO kelet-európai és fekete-tengeri tevékenységének célja a Moszkvával való esetleges konfliktusra való felkészülés - közölte a RIA Novosztyival az orosz külügyminisztérium.
Rámutattak a blokk katonai potenciáljának megerősítésére Romániában, Lengyelországban és a Baltikumban. "Az ilyen tevékenység provokatív, fokozza a katonai feszültséget Oroszország határai mentén, és veszélyezteti az ország biztonságát" - nyilatkozták.
Mindezt azért teszik, hogy felkészítsék a blokkban lévő szövetségeseket egy esetleges összecsapásra hazánkkal
- hangsúlyozta a minisztérium.
A minisztérium emellett a kelet-európai és a fekete-tengeri térség militarizálásának példájaként említette a romániai légibázis bővítését is.
A román hatóságok korábban 2,5 milliárd eurót ígértek a Konstanca megyei Mihail Cogalniceanu légibázis korszerűsítésére. Egy katonai tábor is épül majd ott, amely tízezer katona elhelyezésére lesz alkalmas családtagjaikkal együtt. A TVR Info szerint
a korszerűsítés lehetővé teszi, hogy a bázis 2040-re Európa legnagyobb ilyen NATO-létesítményévé váljon.
Az amerikai csapatok 1999 óta használják.
A külügyminisztérium ígéretet tett arra, hogy figyelemmel kíséri Románia lépéseit, felméri a felmerülő kockázatokat, és figyelembe veszi azokat a katonai tervezés során.
Moszkva többször megjegyezte, hogy az észak-atlanti szövetség konfrontációra törekszik, és további bővítése nem hoz nagyobb biztonságot Európának. A Kreml ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország nem jelent fenyegetést a blokk egyetlen országára sem, de nem fogja figyelmen kívül hagyni az érdekeit potenciálisan veszélyeztető akciókat. Mindazonáltal továbbra is nyitott a párbeszédre, de egyenlő feltételek mellett, és a Nyugatnak fel kell hagynia a kontinens militarizálására irányuló irányvonalával.
Olaf Scholz német kancellár a Märkische Allgemeine Zeitung című lapnak adott interjújában beszélt az ukrajnai béketárgyalások lehetőségéről.
„Jelenleg számos ország, köztük Ukrajna is, biztonsági tanácsadói szinten tárgyal a békéről” – mondta Scholz egy kapcsolódó kérdésre válaszolva.
Egy dolgot azonban hadd tegyek világossá: a béke bármikor lehetséges
– zárta gondolatait a német kormányfő.
Korábban a Politico kijelentette, hogy Scholz politikájával azt mutatja, hogy rá akarja kényszeríteni Ukrajnát az Oroszországgal való béketárgyalásokra. A lap szerint Németország többet is tehetne Ukrajna támogatásáért, mivel rendelkezik pénzügyi lehetőségekkel, de Scholz kancellár szándékosan nem teszi.
Putyin súlyos következményekre figyelmeztetett arra az esetre, ha Nyugatról érkező F–16 típusú vadászgépeket vetne be Ukrajna az orosz–ukrán háborúban – írja a Magyar Nemzet.
Ha a Nyugat F–16 típusú vadászgépeket szállít Ukrajnának, az orosz csapatok lelövik őket – „legitim célpontokká” válnak akkor is, ha harmadik országok területéről indítják azokat.
Putyin szerint az harctéri helyzeten egyébként sem változtatnának a vadászgépek. Hozzátette, a Nyugatról Ukrajnába érkező más repülőgépek ugyanarra a sorsra fognak jutni, mint mostanában is a tankok, a páncélozott járművek, a rakétakilövők és egyéb katonai felszerelések. „Megsemmisítjük őket” – szögezte le.
Oroszország az elmúlt nap folyamán Donyecket, Herszont és Dnyipropetrovszkot támadta. Négy ember meghalt, további kilenc pedig megsebesült – jelentették regionális tisztviselők.
Ukrajna az Oroszország által március 28-án éjszaka indított 28 Shahed típusú drónból 26-ot megsemmisített. A drónokat Oroszország a Krím-félszigeten lévő Kurszk régióból és a Csauda-fokról indította – közölte a légierő reggeli frissítésében.
Robbanás hallatszott Ukrajna déli részén, Odessza városában március 28-án – jelentette a Suspilne hírügynökség.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) Kurszk régióját ágyúzták – számolt be a régió kormányzója, Roman Starovoit a Telegramon.
A régió vezetője szerint a Glushkovszkij járásbeli Tetkino falu ellen elkövetett támadásban hat magánháztartás sérült meg.
Az orosz hadsereg elfogott két drónt, amelyek Belgorod felé közeledtek - jelentette a régió vezetője, Vjacseszlav Gladkov a Telegram csatornán.
"A belgorodi régióban az orosz légvédelmi rendszerek két drónt lőttek le, a támadásnak nincsenek áldozatai" - írta a kormányzó.
Oroszország szerdán légibombákkal csapott le az északkeleti Harkov városára, legalább egy civil meghalt és 16 másik megsebesült - közölték helyi tisztviselők.
Az Associated Press (AP) jelentése szerint a légicsapások nagy károkat okoztak, több lakóházat is eltaláltak, és megrongálták a város sürgősségi sebészeti intézetét.
Oroszország az elmúlt napokban fokozta az Ukrajna elleni támadásait, több rakétatámadást indított a főváros, Kijev ellen, és országszerte csapásokat mért az energetikai infrastruktúrára, nyilvánvaló megtorlásként az orosz határ menti Belgorod régiót ért ukrán légitámadásokért.
Kijevben az orosz ballisztikusrakéta-támadások és az eszkalációval való fenyegetések miatt szigorítják a biztonsági intézkedéseket – közölte csütörtökön a város illetékese a Reuters szerint.
Oroszország a múlt héten összehangolt légicsapásokat mért Ukrajna energiarendszerére, válaszul az oroszországi régiók bombázására.
Moszkva azóta fokozta a ballisztikus rakéták használatát, amelyek sokkal gyorsabbak, mint a hagyományos cirkálórakéták, és nehezebben lőhetők le.
Berlin újabb katonai segélycsomagot ad át Ukrajnának, tüzérségi és harckocsilőszerek, drónok, gránátvetők és aknamentesítő járművek lesznek benne - jelentette be csütörtökön a honlapján a német szövetségi kormány.
A közlés szerint Ukrajna 18 ezer darab 155 milliméteres lőszert kap Leopard 2A6 harckocsikhoz a Bundeswehr és a német gyárak készletéből, valamint 14 darab Vector és 30 darab RQ-35 Heidrun típusú felderítő drónt. Ezenkívül a csomag tartalmaz öt Warthog lánctalpas javító- és mentőjárművet, kilenc Warthog lánctalpas parancsnoki terepjárót, hat WISENT aknamentesítő járművet és egyéb katonai műszaki járműveket, egy SATCOM megfigyelőrendszert, 330 infravörös kamerát, 2056 darab Matador és 70 darab GMG gránátvetőt.
A német kormány egyúttal átdolgozta azon katonai szállítmányok listáját, amelyeket később akar elküldeni Ukrajnának. Ebben a felsorolásban Patriot légvédelmi rendszerekhez való rakéták, 20 darab Marder páncélozott harcjármű és egyéb lőszerek és felszerelések szerepelnek.
Oroszország megvétózta csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt az Egyesült Államok által beterjesztett határozati javaslatot, amely egy évvel meghosszabbította volna az Észak-Koreával szemben bevezetett szankciók betartását vizsgáló, 14 éve működő szakértői megfigyelőcsoport mandátumát.
A 15 tagú testületben csak Oroszország szavazott a javaslat ellen, Kína pedig tartózkodott. A Phenjannal szembeni szankciók változatlanul hatályban maradnak, de az azok betartását vizsgáló szakértők munkáját most fel kell függeszteni.
Robert Wood helyettes amerikai ENSZ-nagykövet az orosz vétót úgy kommentálta, hogy "a BT egyik tagja így próbálja meg megakadályozni a szankciók megsértésének független vizsgálatát". Hozzátette, hogy "Oroszország azért is vétózott, mert a szakértők már tavaly jelezték, hogy Moszkva is megsérti a BT határozatait".
Kijevnek több fegyverre van szükség, Lengyelország és Ukrajna ezért azt tervezi, hogy közös fegyvergyártó vállalatokat létesítenek a két ország területén - jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön Varsóban, a lengyel hivatali partnerével közös sajtóértekezleten.
A csütörtöki lengyel-ukrán kormányközi konzultáció napirendjén az ukrajnai fegyverszállítások is szerepeltek - közölte Smihal a tárgyalásokat követő sajtókonferencián. "Több fegyverre van szükségünk, ezen dolgozunk" - fűzte hozzá.
Megköszönte, hogy Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter és Boris Pistorius német védelmi miniszter múlt héten Varsóban bejelentették az úgynevezett "páncélozott képességek koalíciója" létrehozását. A kezdeményezés célja az ukrán hadsereg védelmi képességeinek növelése.
