Kommunista katonatiszt és kém volt a szovjetek oldalán - most pedig ő lett Csehország háborúpárti elnöke

Vágólapra másolva!
Teljes mértékben kiáll az Oroszország elleni szankciók és háború mellett Csehország újonnan megválasztott elnöke. Petr Pavel katonai karrierje egyébként még a kommunista időszakban kezdődött. A politikus ezer szállal kötődött előbb a szovjetek vezette Varsói Szerződéshez - a kommunista diktatúra alatt hírszerző (vagyis kém) is volt -, most meg a NATO-hoz. Vagyis mára a hidegháborús szovjet uszítók kiszolgálójából a háborúpárti amerikai kormányzat képviselője lett.
Vágólapra másolva!

Petr Pavel nyugalmazott tábornok nyerte a cseh államfőválasztást múlt szombaton. Pavel kapta a voksok 58,32 százalékát, míg Andrej Babis 41,67 százalékot kapott. A választási részvétel meghaladta a 70 százalékot.

Még a kommunizmusban indult a karrierje

Pavel katonai karrierje még a kommunista Csehszlovákiában kezdődött és az 1989-es rendszerváltás után is töretlenül folytatódott. 1985-ben belépett a kommunista pártba, és hírszerzői kiképzést is kapott. Vagyis a kommunista titkosszolgálat tagja volt.

A pártból csak az 1989-es rendszerváltás után lépett ki. Kommunista párti tagságát Pavel hibának minősítette, amiért többször is kénytelen volt bocsánatot kérni.

1988 és 1991 között elvégezte a cseh vezérkar hírszerzői osztályának hároméves posztgraduális tanfolyamát, ahonnan a hadsereg hírszerzéséhez került, 1997 és 1999 között a különleges erők parancsnoka volt Prostejovban. 1992 és 1993-ban a cseh hadsereg képviselőjeként az UNPROFOR keretében a volt Jugoszláviában teljesített szolgálatot. Petr Pavel 1993-ban megkapta a francia Háborús Kereszt kitüntetést francia katonák megmentéséért, 1995-ben pedig Václav Havel cseh elnöktől átvehette a Hősiességért elnevezésű kitüntetést.

Néhány éves katona diplomáciai, illetve NATO-beli munka után Petr Pavel 2012 és 2015 között a cseh hadsereg vezérkari főnöke lett, míg 2015 és 2018 között Brüsszelben a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztségét töltötte be.

Hadseregtábornoki rangban, ami a cseh hadseregben a legmagasabb rendfokozat - a magyarban is, de a kommunista hadügyminiszter, Czinege Lajos óta senki nem viselte -, szerelt le és vonult nyugdíjba 2018-ban.

Petr Pavel új cseh elnök egyértelműen a háború és a szankciók mögött áll Forrás: Anadolu Agency via AFP/2023 Anadolu Agency/Lukas Kabon

Erre nagyon büszke

Pavel a mögöttünk hagyott kampányban a rend és a béke helyreállítását ígérte a cseheknek. Ő maga a Polgári Demokraták, a TOP09 és a kereszténydemokraták jobboldali koalíciójára szavazott 2021-ben, s e pártok támogatták is őt a mostani államfőválasztáson.

Az extábornok azt mondta: „Szilárdan tagjai vagyunk a demokratikus országok családjának. Nem feltétlenül »a Nyugatnak«, talán nevezhetnénk inkább »a politikai Nyugatnak«, a bolygó más tájain működő demokráciákkal együtt. És nem híd vagyunk Kelet és Nyugat között, a pánszlávizmus elavult nézeteivel. Csehországot csak a Nyugat demokráciái között tudom elképzelni".

Az oroszokkal kapcsolatban azonban lekicsinylően beszélt. Azt mondta, Oroszország nem nemzetként, hanem civilizációként tekint magára, a globális rend egyik pilléreként, amely valós gazdasági súlyától függetlenül is szuperhatalom szeretne lenni, akivel tárgyalni kell – és az oroszok sértve érzik magukat, ha nem veszik őket figyelembe. Pavel szerint, ha Putyin ellenőrzése alá vonná Ukrajnát, az felbátorítaná őt, hogy még tovább terjessze az orosz érdekszférát, különösen a volt szovjet területeken. Szerinte Ukrajna után Moldova, aztán akár Grúzia lehetne a két további célpontja – abban viszont nem biztos, hogy a NATO-tag baltiakat meg meri támadni.

Pavel

nagyon büszke arra, hogy az új cseh kormány odaállt az oroszok ellen harcoló Ukrajna mellé, katonai felszerelésekkel és pénzzel is.

Támogatja a szankciókat

Megválasztása után nem sokkal már arról beszélt, van értelme az Oroszország elleni szankcióknak, mert hatást gyakorolnak Moszkva lehetőségeire a háború folytatásához. A szankciók ténylegesen akadályozzák Oroszországot, hogy több pénzt fektessen be az ukrajnai háborúba. A fejlett technológiák kivitelének akadályozása arra kényszeríti Oroszországot, hogy kevésbé fejlett fegyvereket használjon, valamint leleplezi Oroszország kapcsolatait az olyan rendszerekkel, mint az iráni vagy az észak-koreai – mondta az újonnan megválasztott cseh köztársasági elnök.