Petr Pavel nyugalmazott tábornok nyerte a cseh államfőválasztást múlt szombaton. Pavel kapta a voksok 58,32 százalékát, míg Andrej Babis 41,67 százalékot kapott. A választási részvétel meghaladta a 70 százalékot.
Pavel katonai karrierje még a kommunista Csehszlovákiában kezdődött és az 1989-es rendszerváltás után is töretlenül folytatódott. 1985-ben belépett a kommunista pártba, és hírszerzői kiképzést is kapott. Vagyis a kommunista titkosszolgálat tagja volt.
A pártból csak az 1989-es rendszerváltás után lépett ki. Kommunista párti tagságát Pavel hibának minősítette, amiért többször is kénytelen volt bocsánatot kérni.
1988 és 1991 között elvégezte a cseh vezérkar hírszerzői osztályának hároméves posztgraduális tanfolyamát, ahonnan a hadsereg hírszerzéséhez került, 1997 és 1999 között a különleges erők parancsnoka volt Prostejovban. 1992 és 1993-ban a cseh hadsereg képviselőjeként az UNPROFOR keretében a volt Jugoszláviában teljesített szolgálatot. Petr Pavel 1993-ban megkapta a francia Háborús Kereszt kitüntetést francia katonák megmentéséért, 1995-ben pedig Václav Havel cseh elnöktől átvehette a Hősiességért elnevezésű kitüntetést.
Néhány éves katona diplomáciai, illetve NATO-beli munka után Petr Pavel 2012 és 2015 között a cseh hadsereg vezérkari főnöke lett, míg 2015 és 2018 között Brüsszelben a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztségét töltötte be.
Hadseregtábornoki rangban, ami a cseh hadseregben a legmagasabb rendfokozat - a magyarban is, de a kommunista hadügyminiszter, Czinege Lajos óta senki nem viselte -, szerelt le és vonult nyugdíjba 2018-ban.
Pavel a mögöttünk hagyott kampányban a rend és a béke helyreállítását ígérte a cseheknek. Ő maga a Polgári Demokraták, a TOP09 és a kereszténydemokraták jobboldali koalíciójára szavazott 2021-ben, s e pártok támogatták is őt a mostani államfőválasztáson.
Az extábornok azt mondta: „Szilárdan tagjai vagyunk a demokratikus országok családjának. Nem feltétlenül »a Nyugatnak«, talán nevezhetnénk inkább »a politikai Nyugatnak«, a bolygó más tájain működő demokráciákkal együtt. És nem híd vagyunk Kelet és Nyugat között, a pánszlávizmus elavult nézeteivel. Csehországot csak a Nyugat demokráciái között tudom elképzelni".
Az oroszokkal kapcsolatban azonban lekicsinylően beszélt. Azt mondta, Oroszország nem nemzetként, hanem civilizációként tekint magára, a globális rend egyik pilléreként, amely valós gazdasági súlyától függetlenül is szuperhatalom szeretne lenni, akivel tárgyalni kell – és az oroszok sértve érzik magukat, ha nem veszik őket figyelembe. Pavel szerint, ha Putyin ellenőrzése alá vonná Ukrajnát, az felbátorítaná őt, hogy még tovább terjessze az orosz érdekszférát, különösen a volt szovjet területeken. Szerinte Ukrajna után Moldova, aztán akár Grúzia lehetne a két további célpontja – abban viszont nem biztos, hogy a NATO-tag baltiakat meg meri támadni.
Pavel
nagyon büszke arra, hogy az új cseh kormány odaállt az oroszok ellen harcoló Ukrajna mellé, katonai felszerelésekkel és pénzzel is.
Megválasztása után nem sokkal már arról beszélt, van értelme az Oroszország elleni szankcióknak, mert hatást gyakorolnak Moszkva lehetőségeire a háború folytatásához. A szankciók ténylegesen akadályozzák Oroszországot, hogy több pénzt fektessen be az ukrajnai háborúba. A fejlett technológiák kivitelének akadályozása arra kényszeríti Oroszországot, hogy kevésbé fejlett fegyvereket használjon, valamint leleplezi Oroszország kapcsolatait az olyan rendszerekkel, mint az iráni vagy az észak-koreai – mondta az újonnan megválasztott cseh köztársasági elnök.