Oláh Gergő: Megvan a pillanat, amikor eldőlt az életem - interjú

Oláh Gergő
Vágólapra másolva!
Szombat este kiderül, mely magyar sláger nyeri a Csináljuk a fesztivált! című műsort a Dunán. A fináléban ott lesz Oláh Gergő, akit elkaptunk pár szóra: elmondta, mi és ki indította el a zenei pályán, és azt is, melyik évtized zenéje volt számára meghatározó. 
Vágólapra másolva!

Caramel-dallal vagy a döntőben. Sokat jelent neked ez a nóta?

- Nekem az a korszak, amikor Caramel megjelent a hazai popzenében, nagyon meghatározó volt, mondhatom, hogy akkor eldőlt az életem. Elhatároztam, hogy én is meg fogom próbálni a zenei karriert, rálépek erre az útra. Akkor lettem elég érett, hogy ilyen utat akarjak magamnak. Túlzás nélkül mondom,

Gáspár Lacit is nagyon szerettem, de akkor, az első Megasztár évad idején, 2003 körül még gyerek voltam. Amikor Caramel jött és befutott, kicsit érettebb fejjel dönthettem, pedig sok tehetségkutatót próbáltam ki korábban.

Oláh Gergő Forrás: Oláh Gergő/Instagram

Mi volt benne rokonszenves?

- Romaként hátrányos helyzetből indult, mint én, ezzel együtt zeneileg is erős hatással volt rám. Caramel életútja, személyisége is közelebb állt hozzám. Nagy lökést és reményt adott.

Első kazettádra emlékszel még?

- Nekem is volt egy-kettő, de apámnak volt főleg kazettája, külföld előadókkal. Amikor és gyerek voltam, már jöttek cédék, persze én is másolgattam néha...

Első koncertélményed megvan?

- Nem volt pénzünk ilyesmire sajnos. Falunapra ugyan kimentünk, de nem jöttek nagy sztárok, ami pedig ott szólt, nem az én stílusom volt.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A Csináljuk a fesztivált! show-ban évtizedes bontásban érkeztek a nagy magyar slágerek. Neked mely évtized volt zeneileg a kedvenced?

- Egyértelműen a kétezres volt a kedvenc évtizedem, én akkor alakultam át, akkor fejlődött ki a zenei ízlésem. Addig apám mindenféle zenét mutatott nekem, magyar rockot, Stevie Wondert... 2000 és 2010 közt alakult ki, hogy én a rhythm and blues, azaz az R'n'B, a funky, a gospel zenét szeretem, az autentikus cigányzenét pedig szinte meg sem kellene említeni, mert a véremben van. Nekem tehát a kétezres évek volt a meghatározó.