Komlóverzum: fantasztikus Jurassic Park nyílt Komlón

Vágólapra másolva!

Újabb, a tudományos ismeretterjesztést szolgáló látványossággal gyarapodott az ország az egykori mecseki bányászvárosban, a Komlóverzum Látogatóközpontban megnyitott és a maga nemében egyedülálló kiállítással. A Mecsek és a Villányi-hegység megelevenedő ősvilága csaknem negyedmilliárd éves időutazásra invitálja a látogatót, a triász kor trópusi óceánjában prédára leső ijesztő kinézetű Nothosasurusok világától kezdve a jura időszak kőszénmocsarainak és lagúnáinak partján futkosó ragadozó dinoszauruszok birodalmán át a földtörténeti középidő sirályok röptét és delfinek ugrását tükröző tengeri világáig, amelynek mélyén félelmetes ragadozók, köztük az óriásfogú cápa, az Otudus megalodon lesett az őscetekből álló prédájára. A sort a késői pleisztocén jégkorszak mamutvadászai, illetve a történelmi jelen, Komló bányászmúltjának a bemutatása zárja.

Elter Tamás

Vágólapra másolva!

Komló látogatóközpont Villányi-hegység őslény dinoszaurusz

Utazás az idő feneketlenül mély kútjába

A kiállítás megnyitása előtti tudományos ankéton a magyar földtudományok elismert képviselői tartottak érdekfeszítő előadásokat a Mecsek és környékének földtörténeti múltjáról, valamint őstörténetéről. Polics József, Komló polgármestere elmondta, hogy a látogatóközpont megvalósítása a város tízéves álmának a beteljesülése, amelynek megnyitásával új kulturális színfolttal gazdagodik nemcsak Komló, hanem az ország is. Pap Norbert professzor, az MTA doktora és a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a kiállítás szakmai kurátora a köszöntőjében arról beszélt, hogy a látogatóközpontban nemcsak a Mecsek, hanem az egész vármegye különleges földtani és őslénytani értékei kerülnek bemutatásra.

Polics József, Komló polgármestere az ankét megnyitóján
Fotó: Origo - Csudai Sándor

A teljesen felújított József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény épületében kapott helyet a Komlóverzum Látogatóközpont, amely az élethűen rekonstruált őslények, köztük triász időszaki tengeri ragadozóhüllők, jura kori dinoszauruszok és miocén időszaki delfinek, illetve fókák mellett az egykori ősvilág eredeti fosszíliáit, köztük a világhírű mecseki dinoszaurusz lábnyomokat is bemutatja a látogatóknak. Azt, hogy milyen lehetett 230 – 160 millió éve a Mecsek és a Villányi-hegység vidéke, a legkorszerűbb digitális technikával elkészített mozgóképes táj- és élővilág rekonstrukciók tárják a közönség elé, megszólaltatva az egykori ősvilági vadon hangjait is.

A Komlosaurus carbonis, a mecseki jura időszaki dinoszaurusz tudományos rekonstrukciója
Fotó: Origo - Csudai Sándor

A Komlóverzum Látogatóközpont azonban csak az első lépés egy sokkal nagyobb, az ország határain is túlmutató nemzetközi jelentőségű projekt, a baranyai UNESCO Geopark megvalósításának tervében. Az előzetes elképzelések szerint az összesen mintegy ezer négyzetkilométer kiterjedésű geopark magába foglalná a Mecseket és a Villányi-hegységet a két tájegységet összekötő területekkel együtt. A park számos úgynevezett geosite-ot, vagyis kiemelt földtani jelentőségű geológiai értéket foglalna magában, így többek között a világviszonylatban is jelentős paleontológiai leleteket, mint a komlói dinoszaurusz lábnyomokat, a villányi tengeri őshüllőket, a pécsbányai mamutokat vagy az orfűi delfineket, illetve fókákat.

Dr. Pap Norbert professzor, a kiállítás szakmai kurátora
Fotó: Origo - Elter Tamás

De a geopark részét alkotnák a Villányi-hegység kevéssé ismert barlangjai, a helyi mikroklimatikus adottságokra épülő növényi kultúrák és a térség kőzetanyagából épített híres műemlékek, mint Siklós, Pécsvárad vagy Márévár védett középkori épületegyüttesei.

Dinoszauruszok szaladgáltak a mecseki tengerparti lagúnák kőszénmocsaraiban

Komló egyik őslénytani nevezetességét a korai (alsó) jura időszaki, mintegy 200 millió éves dinoszaurusz lábnyomok alkotják. A trianoni Magyarország területén először 1966-ban a pécsi Vasas-külfejtés területéről kerültek elő dinoszauruszok néhány két lábon járó Theropoda-szerű őshüllőtől származó lábnyom fosszília képben. Másfél évtizeddel később, 1980-ban a komlói Zobák-akna területén bukkantak újabb nyomokra a meddőréteg leválasztása során, 1988-ban a Karolina-akna területén pedig már több száz dinoszaurusz nyomfosszíliát találtak.

A Komlosaurus carbonis egyik eredeti nyomfosszíliája a kiállításon
Fotó: Origo - Csudai Sándor

A lábnyomfosszíliákat 1983-ban Kordos László professzor, a magyar geológustársadalom legendás kutatója írta le,

és ő adta a mindaddig ismeretlen új dinoszauruszfajnak a Komlosaurus carbonis tudományos fajnevet. Az ankéton résztvevő Kordos professzor elmondta, hogy Fazekas Imre, a komlói múzeum igazgatója értesítette a nyomok felfedezéséről, és csak ezután kezdett el behatóan foglalkozni a mecseki dinoszaurusz lábnyomokkal. A professzor vizsgálatai azt mutatták, hogy egy új, addig ismeretlen dinoszaurusz-nemzetség egyik – szintén nem ismert - fajától származhatnak a mecseki nyomfosszíliák. Kordos professzor elmondta azt is, hogy a Komlosaurus lábnyomán kívül legalább 5-6 egyéb, más állatoktól származó nyomfélét is sikerült azonosítani.

Dr. Kordos László professzor, a Komlosaurus leírója
Fotó: Origo - Elter Tamás

A fosszilis nyomok arra utalnak, hogy a Komlosaurus carbonis két lábon járt, és a farkával egyensúlyozva igen fürgén mozoghatott. A mellső végtagjai csökevényesek lehettek, mivel nem támaszkodott ezekre. A nyomok arról árulkodnak, hogy ezek a viszonylag kis termetű, 1,5 - 2 méter magas és 3 - 3,5 méter hosszú,

feltehetően ragadozó életmódot folytató dinoszauruszok csoportosan, falkában jártak.

A Komlosaurus a liász (alsó jura) mocsaras tengerparti lagúnáinak partjain vadászgathatott a Mecsek egykori vidékén, amelyet akkoriban meleg és nedves trópusi-szubtrópusi monszunéghajlat jellemzett. A Komlosaurus életnagyságú rekonstrukciói a látogatóközpont egyik nagy látványosságát jelentik.

Lemerülünk a trópusi triász óceán kék mélységeibe

A Villányi-hegységből a közelmúltban kerültek elő nemzetközileg is jelentős tengeri őshüllő fosszíliák. A villányi triász őshüllőkről Segesdi Martin geológus, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatója tartott előadást. A tengeri ragadozó hüllők maradványaira a 245-230 millió éves triász rétegekben bukkantak rá a Somssich-hegyen. A fosszíliákat bezáró mészmárga jól átvilágított és trópusi vízhőmérsékletű sekély-tengeri környezetre utal, amelyben egykor ezek a nem egyszer félelmetes, nem egyszer pedig bizarr kinézetű ragadozók éltek.

A Villányi-hegységből is előkerült triász időszaki tengeri ragadozó hüllő a Nothosaurus tudományos rekonstrukciója a kiállításon
Fotó: Origo - Csudai Sándor

Amikor a villányi mészmárgás rétegsor lerakódott, a Föld összes szárazulata még egyetlen szuperkontinensben, a Pangeában egyesült. Az egyenlítő vidékén egy hatalmas öböl, a több ezer kilométer szélesre táguló Tethys-óceán nyúlt be mélyen az ősi szuperkontinens területére. A Villányi-hegység kőzetanyaga a Tethys eurázsiai szelfjén, a partokhoz közel rakódott le az akkori száraz és igen forró éghajlaton. A hosszú nyakkal, úszóhártyás lábakkal, és furcsán előremeredő tűhegyes fogakkal rendelkező Nothosaurus a mai fókákhoz hasonlóan nemcsak a tengerben tartózkodott, hanem időnként kijött a szárazföldre is. A 4-5 méter hosszú tengeri őshüllő a villányi triász legnagyobb testtömegű ragadozója lehetett, amelynek számos fosszilis csontmaradványát sikerült feltárni az elmúlt években az MTM paleontológusainak.

Segesdi Martin geológus, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatója
Fotó: Origo - Elter Tamás

A szakember elmondta, hogy a Nothosaurus koponya, állkapocs és csigolyamaradványai is előkerültek a Somssich-hegyi ásatásról. Minden idők egyik legbizarrabb kinézetű tengeri őshüllője, a Tanystropheus szintén ismert a villányi triászból, amelynek számos fosszíliatöredékét sikerült azonosítani.

A hat méteres őshüllő testhosszának háromnegyedét az extrém hosszú nyak, és a farok tette ki.

A paleontológusok még ma sem tudják mire vélni e bizarr nyak valódi funkcióját. Segesdi Martin elmondta, hogy a villányi lelőhelyről több Tanystropheus nyakcsigolya is előkerült.

Kivetitők teszik élethűvé a mezozoikumi Mecsekbe való 200 millió éves időutazást
Fotó: Origo - Elter Tamás

A kutató megjegyezte, hogy az MTM triász időszaki gerinces fosszíliáit először Komlón állítják ki a nagyközönség számára. A Komlóverzum Látogatóközpontban alámerülhetünk a triász tenger felszíne alá, hogy szembe találkozzhassunk a Nothosaurus és társai teljesen élethűen megformált fenyegető tekintetével.

Szökellő delfinektől a mecseki mamutvadászokig

Ahogy egyre jobban eltávolodunk a dinoszauruszok korától, a terem bal szélén haladva érkezünk meg a miocén időszaknak már a jelenre sokkal jobban emlékeztető tengerébe, amelyben játékos delfinekkel, tengeri tehenekkel és kíváncsi fókákkal találkozhatunk. A miocén derekán, nagyjából 16 és 13 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medencét egy sekély szubtrópusi víztömeg, a Bádeni-tenger töltötte ki.

Tengeri életkép a miocén időszaki Mecsekből
Fotó: Origo - Csudai Sándor

A mai Dunántúl pazar látványt nyújtó szigettenger lehetett ekkoriban, amelyből a középhegységeink, benne a Bakony és a Mecsek masszív tömbje is szigetekként emelkedtek ki,

az Alföld helyén pedig mélyebb nyílt tenger hullámzott. A felszín alatt rendkívül gazdag élővilág virágzott, korallok, a mai indopacifikus térség vizeire emlékeztető csigák és kagylók mellett színpompás halak, cápák és tengeri emlősök népesítették be a miocén tengert. Ebből a gazdag leletanyagból láthatunk szebbnél szebb fosszíliákat a Komlóverzum vitrinjeiben, tengeri sünöket, pompás csigákat, szép legyezőkagylókat, cápafogakat, valamint megkövesedett delfin, fóka és tengeri tehén csontokat.

Minden idők leghatalmasabb húsevő cápája, az akár 18-20 méterre is megnövő O. megalodon szintén ott siklott a mecseki partvidék felszíne alatt (Eredeti fosszilis megalodon fog)
Fotó: Origo - Csudai Sándor

A legszebb delfin és fókamaradványok a Pécshez közeli Orfű környékéről, illetve Danitz-puszta homokbányájából kerültek elő cápa és rájafogak társaságában. Amikor mintegy 6 millió éve véget ért a tengeri korszak, és a fokozatosan kiédesülő Pannon-tó is feltöltődött, elkezdődött Magyarország földtörténetének legújabb, szárazföldi korszaka.

A nagyjából 2,6 millió éve beköszöntött pleisztocént az ingadozó, de egyre jobban romló, lehűlő klíma jellemezte.

Az utolsó nagy eljegesedés, a Würm-glaciális idején Komló térségét a száraz és rendkívül hideg tundra-éghajlat uralta, ekkor rakódott le a Szekszárd környéki dombokat felépítő lösz is.

A mecseki mamutvadászok a Komlóverzum kiállításán
Fotó: Origo - Csudai Sándor

A hideg, szélfútta és hóviharos pusztaságokon mamutcsordák bandukoltak, amelyekre az itt megtelepedett cro-magnoni emberek vadásztak. A Mecsek barlangjaiból előkerült pattintott kőszerszámok bizonyítják a mamutvadászok jelenlétét, akikkel a bányászati kiállításból nyíló teremben szembe is találkozhatunk, amint éppen megküzdeni készülnek egy hatalmas gyapjas mamuttal. A Komlóverzum olyan rendkívül informatív időutazást kínál, ami mindenkinek feledhetetlen élményt kínál.