Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Peter Brook Angliában született. Hét éves korában a Hamlet négyórás változatát egyedül játszotta el szüleinek, egyetemistaként pedig már színpadi darabot rendezett. Akkor a Marlowe Doktor Faustus című tragédiáját vitte színre egy amatőr társulattal, aztán több kisebb színházi gárdával is együtt dolgozott. Brook a Stratford's Royal Shakespeare Company produkcióival
újradefiniálta a színházról alkotott elképzeléseket.
Közel félszáz drámát, hét operát és hét filmet, musicaleket is rendezett,
de színre vitte a vietnami háború ellen tiltakozó amerikai színdarabot is. Ted Hughesszal közösen megalkotta a Promethean-mítosz kísérleti változatát,
és 1985-ben egy francia kőbányában bemutatta a Mahábhárata ünnepelt kilencórás változatát.
A szanszkrit eposzhoz a 2016-os Battlefield című produkciójával tért vissza, amelyet régi munkatársával, Marie-Hélène Estienne-nel állítottak színpadra. A hetvenes évek óta Franciaországban élő rendező 30 évig használta bázisként a Bouffes du Nordot, Párizs leromlott állapotú zenetermét, de a világ más színházaiban és a szabad ég alatt, például afrikai falvakban is improvizáltak a színészei.
A színház egyik leglátványosabb és legbefolyásosabb gondolkodójaként számon tartott rendező számos publikációt is jegyzett. Köztük az Üres teret (1968), amelynek nyitánya felvázolta jövőképét:
Bármilyen üres helyet el tudok fogadni, és csupasz színpadnak nevezem. Egy ember átsétál ezen az üres téren, miközben valaki más figyeli, és ez minden, ami kell egy színházi felvonáshoz"
- idézte a szavait a The Guardian.
Több darabját is bemutatták a Broadwayn. Az avantgárd Marat/Sade-ét is, amiért 1964-ben elnyerte
a legjobb darabnak járó Antoinette Perry-díjat, röviden a Tony-díjat,
amit a Broadway legjobbjai kaphatnak. Brook koncepciója az volt, hogy a bomlott elméjű, erotomán-pszichopata személyiségnek tartott de Sade márki, francia író és filozófus - akinek a nevéből a szadizmus szó származik - drámát írt a jakubinus vezér-francia forradalmárról, Jean-Paul Maratról,
amit egy elmegyógyintézet rabjai játszottak el.
Brook a Michael Billingtonnak adott 2017-es interjúban foglalta össze, mennyire fontosnak tartja, hogy „az árral szemben ússzuk, és mindent elérjünk azon a területen, amit választottunk. A sors úgy döntött, hogy az enyém a színház, és ezen belül is az a felelősségem, hogy minél pozitívabb és kreatív legyek. Utat engedni a kétségbeesésnek, az a végső kitörés" - magyarázta.
