Dés Lászlóék lakását is zsidó polgároktól rabolták el a nyilasok, majd a kommunisták

DÉS László, Közéleti személyiség, művész, zenész, zeneszerző
Budapest, 2019. november 27. A magyar zeneművészet kategóriában Prima Primissima Díjra jelölt Dés László Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész, előadóművész, zeneszerző budapesti otthonában 2019. november 27-én. MTI/Czimbal Gyula
Vágólapra másolva!
Dés László és volt neje, Vásárhelyi Mária Apostol utcai lakása, ingatlanjai súlyos történelmi terhet cipelnek: az Apró-villához hasonlóan ezt is gazdag zsidó polgároktól vették el először a nyilasok, majd a kommunisták, hogy a fél pártvezetésnek itt utaljanak ki lakásokat. Szerencsére aztán jött a rendszerváltás, és... maradhattak, szinte ingyen - írja cikkében a Kontra.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt időszakban többször is szóba került a sajtóban, hogy a Szemlőhegyen található Apró-villától megválna a Gyurcsány–Dobrev házaspár. Ezt maga a volt miniszterelnök jelentette be Gulyás Márton műsorában.

A Szemlőhegy utcai villa történetéről annyit röviden, hogy az 1936-ban lett Sebestyén Aladár, a Ferroglobus Rt. igazgatója és nejének tulajdona. A gazdag, zsidó származású család házát pár év múlva, 1944-ben a nyilasok nyilvántartásba vették. Nem tudható, a házaspár miként élte túl a háború poklát – jegyzi meg Gál Éva várostörténész –, csak annyi bizonyos, hogy az 1949-es és 1950-es telefonkönyvben Sebestyén Aladár újra szerepel a Szemlőhegy utca 42. lakójaként.

Rákosi Mátyás hatalomra kerülésével államosították az ingatlant, amikor Apró Antal – Dobrev Klára nagyapja – már miniszteri rangban volt. Ekkor már minden bizonnyal helye volt az elzabrált villában, a „káderdűlőn" – írja a Magyar Hírlap a villáról beszámoló cikkében.

A folytatás már ismert: a piacgazdaság hajnalán a harmadik generációba tartozó Dobrev Klára, Apró Antal unokája a 159 négyzetméteres „szociális bérlakást" huszonhárom évesen, egyedülállóként vásárolta meg 1995-ben a kerületi önkormányzattól, kevesebb mint kilencmillió forintért. A villa másik házrészét – amelyben korábban az ötvenhatos vérbíró lakott – Apró Piroska, Apró Antal lánya, Horn Gyula miniszterelnök kabinetfőnöke vette meg.

A történet felháborító és már jól ismert a közvélemény számára.

A Kontrának azonban most egy hasonlóan felháborító családtörténet jutott a tudomására. A két történet a legkisebb részletekig megegyezik.

Ugyanúgy gazdag, zsidó polgári család építteti, szerzi meg a Rózsadomb egy másik nagyon értékes ingatlanát az Apostol utca 8. szám alatt. Majd jön a vészkorszak, a holokauszt, amelyet követően kommunisták államosítják a gyönyörű kúria lakásait, meghagyva egyetlen lakást az eredeti tulajdonos és a holokausztot megjárt család számára.

Ma pedig olyan emberek laknak a sanyarú sorsú ingatlan lakásaiban és szerezhették ezeket meg fillérekért, mint Dés László és egykori neje, Vásárhelyi Mária. Teszik ezt minden lelkiismeret-furdalás nélkül és a legnagyobb természetességgel. Hiszen nekik ez is jár.

Dés László Forrás: MTI/Czimbal Gyula


Hát így az ember már jóval könnyebben félti a jogállamiságot és harcol a diktatúra ellen

Felvidékről származó polgári család építette

A cikk címe – figyelembe véve az eredeti tulajdonos, özv. Donáth Józsefné életét, személyes tragédiáit, majd a villa államosítás utáni sorsát – nem túlzó, bár sajnos tipikus XX. századi sorsnak is mondhatnánk.

A telek első említése az Arcanumban/Hungaricanában 1912-ből való, amikor Ernst Károlyról és nejéről Vékei Károlyra és nejére írták át a tulajdoni jogot.

Forrás: ADT | Budapesti Hírlap, 1912-11-24 / 278. szám

Ezek után, 1926-ban özv. Donáth Józsefné kért és kapott építési engedélyt nyaralóra – és ő lesz az ingatlan kulcsszereplője a vélhető államosításig.

Forrás: ADT | Fővárosi Közlöny, 1926-06-15 / 26. szám

A villa Jakab Dezső és Sós Aladár tervei szerint épült, neobarokk stílusban.

Forrás: ADT | Színházi Hét Színházi Élet - 1929/21. szám

Az Apostol utca 8. mellett a környéken Donáthéknak még két telkük volt a környező Bolyai és a Borbolya utcákban (elképzelhető az akkori tulajdonviszonyok mellett, hogy ez mind akár egy részben is, de egybefüggő, átjárható, hatalmas birtok volt).

Forrás: özv. Donáth Józsefné telkei (Google Térkép)

Donáth Józsefné Szold Erna néven született 1880-ban Galgócon, a Felvidéken – édesapja, az 1924-ben elhunyt Szold József a Szlovák Cukorgyárosok Egyesületének volt az elnöke.

Forrás: ADT | Az Ujság, 1924-07-22 / 147. szám

Ugyanebben az évben halt meg férje is, a jó nevű budapesti ügyvéd, Donáth József.

Forrás: ADT | Az Est, 1924-11-09 / 238. szám

Az asszony pedig a budapesti Musica Zongora- és Hangszerkereskedelmi Rt. Igazgatóságának tagja volt.

Forrás: ADT | Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, 1936-1937/3-4. kötet, 12. évfolyam

Donáth Józsefné és férje, valamint veje is izraelita vallású, művelt, jómódú magyar emberek voltak. Hasonlóan egyébként az Apró-villa eredeti tulajdonosaihoz: Sebestyén Aladárhoz és nejéhez, Grünwald Rózához, és sajnos mindkét családot sújtotta a holokauszt tragédiája is.

Donáthék családi tragédiasorozata folytatódott a házban, hiszen lakója volt a háznak a színházigazgató Bródy Pál testvére, Bródy Andor, a Viktoria Kötszergyár alapító igazgatója is. Ő úgy került be a családba, hogy feleségül vette Donáthék lányát, Annát (Annust) 1926-ban.

A Kontra kutatásai alapján egyébként a politikusdinasztia Donáthékkal nincs [közvetlen vér]rokonság, nem találtunk kapcsot – ezt arra alapozzuk, hogy az Apostol utcai Donáth házaspár egyetlen fiúgyereke Donáth Pál vegyészmérnök volt – Donáth Ferenc [a politikus Donáth László apja] pedig 1913-ban született.

Bródy Andor neve mindenesetre a budapesti telefonkönyvekben ettől kezdve rendszeresen felbukkan – utána pedig már újsághírekben is. 1932-ben a kötszerüzemet már felszámolták, és jómódú anyósa hiába segíti ki mindig, Bródy depresszióba zuhan, és egy grazi kísérlet után 1935-ben, 35 évesen öngyilkos lesz – megmérgezte magát.

Forrás: ADT | Esti Kurir, 1935-10-15 / 235. szám

Bródy Andor hagyatéka csődhirdetmény keretében szerepel a sajtóban ismét – 1936-ban és 1938-ban is – a Bródy-hagyatékra az örökösök (vélhetően a tartozások miatt) nem tartottak igényt, így árverésre bocsátották azt. Özv. Donáth Józsefné egyébként vagyonos, adakozó asszony volt és több rokonát is kisegítette: szintén újsághírekben olvasható, hogy az egyiknél kezességet vállalt, a másikat a végrehajtásból mentette ki – de egy 1929-es Charité-bálon is feltűnik a névsorban.

Forrás: ADT | Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1939-11-23 / 265. szám értesítője

Jött a holokauszt

A telefonkönyvben és a hírekben az Apostol utca egyre több ember nevét vonultatja fel: keresnek ide németül is beszélő szobalányt, laktak itt diplomaták (USA és Olaszország) – illetve egy itt lakó, Horváth Mátyás nevű ember gondnokság alá helyezéséről is volt bejegyzés.

Özv. Donáth Józsefné neve utoljára 1944-ben szerepel a címen, ami nem véletlen, mert 1946-ban holokauszttúlélőként találtunk rá az adatbázisban: a bejegyzés szerint a budapesti gettóban vészelte túl a háború végét. Végül 1951-ben halt meg, de ezután az Apostol utcában nincs nyoma.

Forrás: ushmm.org

A háború alatt aztán még jobban felgyorsulnak az események, és cserélődnek a lakók: előbb 1944-ben a háromszéki Fülöp Sándor jelentkezik erről a címről újsághirdetésben, hogy két leventét - feltehetően fiait - megtalálja.

Forrás: ADT | Pesti Hírlap, 1944-10-27 / 245. szám

Aztán 1945-ben a „puma" Szabó Mátyás pilótát alakulatának egy csoportjával együtt itt fogják el. Lassan visszatérhettek a diplomaták, külföldiek: 1948-tól a valószínűleg svéd Hallström Bertil nevét látjuk a telefonkönyvben, de aztán megjelentek a kommunisták.

A keményvonalas kommunisták lakóhelye lett a ház, a család egy lakást tarthatott meg

1949-ben hirtelen dr. Antos István pénzügyi államtitkár nevét látjuk meg a címen.

Forrás: ADT | Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1949-05-01 / 92. szám

Antos István

Antos István jókor lépett: 1945 februárja óta volt a Magyar Kommunista Párt tagja, később az Országos Gazdasági Tanács főtitkára, 1945 és 1951 között pénzügyminisztériumi politikai államtitkár, 1946-ban a Magyar Nemzeti Bank kormánybiztosa, majd 1951. január 27-én a pénzügyminiszter helyettese. 1956 októberéig vezette az MDP KV Terv- és Pénzügyi Osztályát, 1956. november 16-ától a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány pénzügyminiszterének első helyettese, 1957. május 9-től egészen haláláig pedig pénzügyminiszter volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1957. június 29-étől haláláig volt a tagja.
Antos István Forrás: Wikipedia

1967-ben látjuk viszont nyomtatásban – egy elnyert könyvjutalommal kapcsolatban – Donáthné leszármazottjait, vagyis ebből arra lehet következtetni, hogy a „nagylelkű" kommunisták egy lakás megtartását engedélyezték a családnak.

De nézzük csak végig, még milyen kommunista felső vezetők, funkcionáriusok éltek ugyanitt.

Orha István SZT-tiszt (szigorúan titkos) itt lakott a haláláig, 1978-ig.

Forrás: szigoruantitkos.hu

Orha István

Orha István, D-150-ös szigorúan titkos tiszt 1930-ban született Sárospatakon. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 1956-os elvégzése után többek között a híres KGST-autókereskedést, a Merkur-telepet vezette mellékesen, fedőállásként – de vas-műszaki áruforgalmi szakértőként is viszontlátjuk a Belkereskedelmi Szakértők 1976-os jegyzékében.
Forrás: Forrás: ADT | Kereskedelmi Közlöny Kereskedelmi Értesítő, 1976-04-20 / 9. szám

Az adatbázis tanúsága szerint Orha fedőmunkahelye a Belkereskedelmi Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya (NKO) volt, ahol osztályvezetőként dolgozott. „1968-76 között a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalatnál tevékenykedett kereskedelmi igazgatóként, majd 1976-ban ismét a Belkereskedelmi Minisztériumba került, ahol 1977-ben is dolgozott. [...] 1954 óta volt tagja a pártnak. Aktív pártmunkás, az ellenforradalom után a párt újjászervezésében tevékeny szerepet vállalt. SZT-pótlékának összege havi 600 Ft volt, neje a BKM Kutató Intézet ügyintézője. Szolgálati jogviszonya megszűnt, elhalálozás miatt (1978. 12. 12.)."

Forrás: ADT |Magyar Hírlap, 1973-01-15 / 14. szám

Fia, Orha Zoltán csillagász, fizikatanár és médiamunkás – az ő nevét legkésőbb 1982-ben látjuk az Apostol utcával kapcsolatban: a Meteor című csillagászati magazin rovatvezetőjeként bukkan fel a neve egy 1982-es kiadásban.

Forrás: epa.oszk.hu

Továbblépve id. Földes Lászlót 1985-ben találjuk a címen a Budapesti Pártbizottság Konzultatív Testületének tagjaként, a HUNGEXPO nyugalmazott igazgatójaként;

Forrás:ADT | MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1985
Forrás: ADT | MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1985

...de egyik fia, György még 1999-ben is itt szerepel a Politikatörténeti Intézet tisztségviselőjeként egyik cégbejegyzésében.

Forrás: PestiSracok.hu

Id. Földes László

Id. Földes László magyar író, politikus, országgyűlési képviselő, Földes László (Hobo) zenész, illetve Földes György politikus, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójának édesapja. Szuhai István álnéven vadászíró. 1914-ben született Kiskunhalason. Édesapja, Fischer Ernő az első világháborúban elesett az orosz fronton. 1935-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba; az illegálisan működő Kommunisták Magyarországi Pártjának 1937 körül lett tagja. Mivel illegális (kommunista) propagandatevékenységet folytatott, 1942-ben letartóztatták és hat hónapra ítélték, majd 1944 novemberében újfent elfogták és elítélték.
Id. Földes László Forrás: Wikipedia

Földes 1956-ban a pártvezetés „keményvonalas sztálinista" részéhez tartozott. 1956. október 23-áról 24-ére virradó éjjel a szintén keményvonalas Kovács István és Apró Antal mellett irányítója az MDP KV Katonai Bizottsága megalakításának, amelynek célja a tüntetések és a felkelés fegyveres erővel való letörése volt. E Katonai Bizottság küldte ki a karhatalmi egységeket az Országház és a kormányzati negyed megvédésére a tetőkre, amelyek október 25-én a Parlament előtti több száz halálos áldozattal járó sortüzekben – a szovjet fegyveresek mellett – szerepet játszottak.

Október 26–27-én látva, hogy a politikai vezetés Nagy Imrével az élen az országos felkeléssel és a fegyveres felkelőkkel való megegyezésre hajlik, a Földesék vezette Katonai Bizottság újabb akciókat kezdeményezett: a szovjet fegyveres erőkkel egyeztetve tüzérségi és légi támadást szerveztek a legerősebb ellenállási gócot jelentő Corvin köz ellen, majd október 27–28-án Nagy Imre félreállításának és katonai diktatúra bevezetésének tervén dolgoztak.

1957. február 12-től december 3-ig vezette az MSZMP KB káderosztályát. Szintén 1956 novemberében lett tagja az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának, majd annak véglegesítése után is maradt központi bizottsági tag megszakítás nélkül, egészen 1970-ig. 1958-tól belügyminiszter-helyettes. 1964 januárjától 1972 áprilisáig az Erdészeti Főigazgatóságot vezette. 1967-ig maradt országgyűlési képviselő. 1967-től 1972-ig mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes volt, majd a Hungexpo vezérigazgatójává nevezték ki. Innen is vonult nyugdíjba 1980. december 31-én.
Hobo, ifjabb Földes László többször is keményen nyilatkozott az apjáról:

Akik jól jártak

A rendszerváltást követően az 1993. évi LXXVIII. törvényben szabályozták az önkormányzati, valamint az állami lakások elidegenítésének metódusát, ami azt jelentette, hogy a bérlőnek vásárlási joga lett, de ezzel egy időben társasházzá kellett alakítani az épületet.

A törvény szerint az önkormányzati és az állami lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján kellett megállapítani. Ez nem lehetett kevesebb, mint az előző éves lakbér háromszorosa, és nem lehetett több, mint a helyiség beköltözhető forgalmi értékének hatvan százaléka. De általában az ár meg sem közelítette a jogszabályban meghatározott maximumot, a lakás értékének mindössze 15-30 százalékát kellett kifizetni. Ráadásul ha valaki egy összegben akarta (és tudta) megvenni a lakást, még ennek is elengedték egy részét.

Akárhogy is történt, Dés Lászlónak és családjának (volt feleségét, Vásárhelyi Máriát is idesoroljuk) a jelenlegi tulajdoni lapok szerint most is több érdekeltsége van a hányattatott sorsú ingatlanban, amelyeket természetesen mind a területileg illetékes II. kerületi önkormányzattól vásárolták, vagyis jó eséllyel a fenti lehetőséget kihasználva.

Dés László Forrás: MTI/Czimbal Gyula

Jelenleg a tulajdoni lapok szerint:

  • egy 121 m2-es, négyszobás lakásban;
  • egy 55 m2-es, egyszobás, alagsori lakásban (1/5 tulajdoni hányaddal);
  • valamint egy 63 m2-es egyéb helyiség besorolású albetétben van a családnak érdekeltsége.

Van, aki jól járt. De nem Donáthné és leszármazottai.

Jómódú zsidó polgári család, személyes tragédiák, nyilasok, holokauszt, háború, kommunisták – majd a kommunizmusban tisztára mosott „tehetséges" üzletemberek, művészek, maga a 20. századi magyar történelem. Végül pedig a privatizációban az utódok juthattak hozzá a zabrált vagyonhoz, persze fillérekért. Láttunk már ilyet?

És az ember még meg is bocsátana utóbbiaknak, ha nem helyeznék magukat olyan erkölcsi magaslatra, amelyre a tetteik alapján nem méltóak. Dés nagyképűsége, az állítólagos orbáni diktatúrával való kérlelhetetlen szembenállása, agresszivitása nem ismer határokat. De persze gond nélkül éli napjait a komcsik által egy holokausztban meghurcolt zsidó család elzabrált villájában.
Mert neki ez jár.

De a Dés–Vásárhelyi páros végtelen pökhendiségéről, mindenkit lesajnáló önteltségéről, az állítólagos antikommunizmusukról és a diktatúrában való nyomorgásukról majd a következő részben számolunk be részletesen.