Továbbra is Gyurcsány mondja meg a baloldalon, hogy ki a kapitány

GYURCSÁNY Ferenc
Budapest, 2022. május 16. Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője (k) napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 16-án. MTI/Illyés Tibor
Vágólapra másolva!
A kampánypénzek a baloldalon belüli belső viszályok eredőjévé, sőt az ellenzéki politika alakítójává váltak – mondta el az Origónak adott interjúban Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője. Ifj. Lomnici szerint Márki-Zay Péter esetleges jövőbeli közéleti szerepvállalását akarják végérvényesen elleheteleníteni a mostani kampánypénz-botránnyal. Hozzátette: Gyurcsány Ferenc politikai okokból kifolyólag el akarja kerülni, hogy Márki-Zay Péter révén a jelenleg is fragmentált baloldal további részekre szakadjon, és ezáltal a DK pozíciója gyengüljön. Leszögezte: a baloldali politikusok zömének közéleti karrierje Gyurcsány Ferencen múlik, és aki a hómezővásárhelyi polgármester országos politikai céljainak megvalósulását bármily módon elősegíti, az a DK elnökével találja szemben magát.
Vágólapra másolva!

Egy ideje dagad a baloldali kampánypénz-botrány. Márki-Zay Péter elismerte, hogy nem számoltak el a kampánypénzekkel, ugyanakkor azzal vádaskodik, hogy „ahogy eddig sem, a Fidesz és a pártok most sem fognak elszámolni." Hogyan értékelhető Márki-Zay viselkedése és kijelentései?

Már a baloldali kampány elején aggályos volt, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje mögött nem párt, hanem egyesület állt. Egyrészt, mivel az egyesületektől eltérően a pártoknak a közhatalommal összefüggő különleges viszonyának lényege az, hogy a pártok kifejezett célja és feladata, hogy képviselőik útján részt vállaljanak a közhatalomból, illetve politikai eszközökkel folyamatosan befolyásolják a közhatalom tevékenységét. Ez indokolja azt, hogy a pártokra – az egyesülési jog alapján létrejövő más szervezetekhez viszonyítva – eltérő és szigorúbb jogi előírások vonatkozzanak bizonyos területeken. Tisztasága érdekében rendszeresen indokolt ellenőrizni. Másrészt a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Párttörvény) 4. § (3) bekezdése értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

Pártként pedig kizárólag az az egyesület működhet, amely bejegyzési kérelmével egyidejűleg a nyilvántartásba vételt végző bíróság előtt kinyilvánítja, hogy a párttörvény rendelkezéseit – beleértve a külföldi adományok tilalmát – magára nézve kötelezőnek ismeri el.

Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke beszéde elmondása előtt az Egységben Magyarországért eredményváró rendezvényén, a Városligeti Műjégpályán az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án. Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az actionnetwork deklarált célja a progresszív mozgalmak online erejének kiépítése, melynek megvalósítása érdekében a csoport hálózatszerű tevékenységet folytat: felületet biztosít egyebek mellett aktivista toborzáshoz, mozgósításhoz és adományozáshoz is.

A külföldi szervezet partnerei között – az Egységben Magyarországért mellett – olyan szélsőbaloldali, anarchista szervezetek tűnnek fel, mint a Black Lives Matter vagy az Antifa mozgalom.

A Black Lives Matter az egyik leghírhedtebb radikális baloldali mozgalom Forrás: Shutterstock/AlessandroBiascioli

Fontos megjegyezni továbbá, hogy a kampánypénzekkel történő elszámolás a korrupció, valamint az intervenciós kísérletek elleni küzdelem egyik fontos és nélkülözhetetlen eleme, mely közvetve azt a cél szolgálja, hogy az országgyűlési választások eredményére, ennek eredményeként a parlament összetételére, és ezen keresztül a törvényhozásra és a kormányzati döntéshozatalra a választópolgárokon kívül más ne gyakorolhasson befolyást.

A kampánypénzek a baloldalon belüli belső viszályok eredőjévé, sőt az ellenzéki politika alakítójává váltak,

hisz jól emlékezhetünk, hogy korábban ez akadályozta a közös lista létrejöttét, a választásokat követően pedig e források mentén szerveződtek a baloldali parlamenti frakciók is. Ennek ellenére a pénzek szabályszerű felhasználása már nem először okoz gondot a baloldali pártoknak: a 2018. évi országgyűlési képviselő-választási kampánnyal összefüggésben az Állami Szemvevőszék azt állapította meg, hogy – többek között –

a Demokratikus Koalíció nem szabályszerűen használta fel a költségvetési forrást, ráadásul Gyurcsány pártja és a Jobbik is tiltott támogatást vett igénybe kampánya finanszírozására.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti, egyrészt Márki-Zay Péter minden jel szerint folytatni kívánja a kampány során tőle megszokott kommunikációs irányvonalát: meggondolatlan, szélsőséges kijelentésekkel apellál, valamint olyan dolgokkal vádolja a jobboldalt, amelyeket tényszerűen nem követett el.

Karácsony Gergely főpolgármester és Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 2019. október 12-én. Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A független ellenőrző szerv jelentése szerint a Fidesz-KDNP a korábbi választás során is szabályszerűen használta fel a költségvetési támogatásokat és a jogszabályoknak megfelelően számolt el kampányköltéseivel. Másrészt,

Kész Zoltán, egykori szövetségese után egy másik elnökségi tag is felszólította Márki-Zayt, hogy számoljon el a költésekkel, és az önmagára MMM-alapítóként hivatkozó Magyar György ügyvéd szerint is el kell számolnia a kampánypénzzel Márki-Zaynak. Ön szerint mi állhat a háttérben, hogy ilyen hadjáratot indítottak ellene, ráadásul a nyilvánosság előtt?

Egyértelműen hatalmi játszmák húzódnak meg a háttérben, Gyurcsány és emberei a korábban a baloldali megújulás innovatív eszközeként beharangozott előválasztás politikai „termékének",

Márki-Zay Péternek az esetleges jövőbeli közéleti szerepvállalását akarják végérvényesen elleheteleníteni.

Ez több dologra is felhívja a figyelmet: egyrészt, világosan és megdönthetetlenül bebizonyosodott, hogy a baloldal részéről csak a hangzatos szavak voltak meg, ám valójában sosem tekintett demokratikus megoldásként az előválasztás intézményére, ellenkezőleg, az kizárólag csak a politikai show-műsor részét képezte.

Kész Zoltán is hátba támadta Márki-Zayt. Facebook

Másrészt, a hivatalosan is a baloldal vezető politikai erejévé előrelépett Demokratikus Koalíció vezére, Gyurcsány Ferenc politikai okokból kifolyólag el akarja kerülni, hogy Márki-Zay Péter révén a jelenleg is fragmentált baloldal további részekre szakadjon és ezáltal a DK pozíciója gyengüljön.

Az ugyanakkor talán minden eddiginél nyilvánvalóbban szemlélteti a baloldalon uralkodó értékválságot és morális lejtmenetet, hogy azok a személyek, akik korábban miniszterelnöknek ajánlották Márki-Zay Pétert a választópolgároknak, másfél hónappal a választások után mindent megtesznek annak érdekében, hogy korábbi bizalmasuk eltűnjön a politikai süllyesztőben. Mindezt Gyurcsány Ferenc utasítására és céljainak elérése érdekében.

Magyar György egyetért azzal, hogy Kész Zoltán felszólította az elszámolásra Márki-Zay-t, és azt is megerősítette, hogy az MMM elnöksége nem támogatja elnökük pártalapítási szándékait. Mi lehet az oka annak, hogy ilyen nagy pálfordulás következett be, és nem támogatják az elnöküket?

Márki-Zay Péterre – részben a baloldali médiában megjelentek, részben a baloldali politikusok saját, túlzó önbizalma miatt – sokan „politikai messiásként" tekintettek, ahogy ezt a hatpárti kormányfőjelölt is el kívánta hitetni magáról. A politikus támogatottsága azonban – nagyban köszönhetően a számos társadalmi réteget megsértő nyilatkozatainak – drasztikus csökkenésnek indult az előválasztást követően, jelenleg pedig a friss közvélemény-kutatások alapján, ha Márki-Zay Péter pártot alapítana, a szervezet egy vasárnap tartandó választáson nem biztos, hogy elérné az öt százalékos parlamenti küszöböt. Korábban többen támogatták a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) párttá alakulását, azonban a választási bukás és a szavazók kiábrándultsága miatt ez jelentősen megváltozott.

Karácsony Gergely (akkor még) főpolgármester-jelölt, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke és Magyar György ügyvéd az ellenzék XV. kerületi kampányzáró rendezvényén 2019. október 12-én. Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Egy leszerepelt, egyre kisebb támogatói körrel rendelkező politikus pártjába senki sem szeretne belépni, pláne, hogy ezzel szembekerülnének a mandátumainak a számát az előző ciklushoz képest közel duplájára növelni képes Demokratikus Koalícióval (DK).

Az MMM vezetői között Gyurcsány Ferenchez köthető személyek is vannak, akik nem lesznek hajlandóak létrehozni egy, a DK és a többi jelenlegi baloldali párt támogatottságát potenciálisan gyengítő politikai formációt. A párttá alakulás ellenzőinél talán motiváló tényező lehet az is, hogy pártokra (a pártfinanszírozás vonatkozásában) sokkal szigorúbb elszámolási kötelezettségek vonatkoznak mint a civil szervezetekre, így az egyesületekre (mint az MMM) is.

Hogyan ítélhető meg Gyurcsány Ferenc szerepe, aki a háttérből figyeli az eseményeket?

A mértékadó politikai elemzők szerint is a háttérből végig Gyurcsány Ferenc irányította a baloldalt. Az előválasztás második fordulójának miniszterelnök-jelöltjei közül a felesége volt a legerősebb, azonban tudhatták, hogy a DK elnöke után Dobrev Klára az egyik legelutasítottabb politikus az országban. Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter csak úgy lehettek miniszterelnök-jelöltek (feltételezve, hogy a baloldal fenn kívánta tartani a látszatot, hogy valóban a nép dönthet az előválasztáson a későbbi pozíciókról), ha az egyik lemond a másik javára.

Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter Forrás: facebook.com/dobrevklara

A győztesként kikerülő hódmezővásárhelyi polgármesternek sem pártja, sem jelentős humán- és anyagi erőforrása nem volt, így a baloldalon semmi szuverenitása nem maradt; a fontos döntésekben a legerősebb párt elnöke, Gyurcsány Ferenc hozta meg a döntést, aki a baloldal jövőjével kapcsolatban már 2014-ben kijelentette: „együttműködés vagy politikai halál". A volt kormányfő befolyását jól mutatja, hogy maga Márki-Zay Péter is így nyilatkozott vele kapcsolatban: „azt, hogy ki a kapitány, azt ő mondja meg." A DK – mint a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező párt – első emberének a befolyása azóta tovább nőtt.

A baloldali politikusok zömének a közéleti karrierje Gyurcsány Ferencen múlik, aki pedig a Márki-Zay Péterről tett negatív tartalmú nyilatkozataival egyértelmű üzenetet küld az ellenzéknek, miszerint aki a hómezővásárhelyi polgármester országos politikai céljainak megvalósulását bármily módon elősegíti, az a DK elnökével találja szemben magát.

Gyurcsány Ferenc nem fogja hagyni, hogy más pártok az DK kárára erősödjenek, így azok tagjait évek óta töretlen sikerrel csábítja át a saját pártjába, akik pedig erre nem hajlandóak vagy alkalmasak, azokat idővel eltávolítja a politika élvonalából.