Víz a tüdőben 8000 méter felett - ezért fulladnak meg a hegymászók

Vágólapra másolva!

Az egész országot felbolygatta az, ami két napja a Himaláján Suhajda Szilárddal történt. A magyar hegymászó oxigén használata nélkül indult el a Mount Everestre. Szombaton délután jött a hír, hogy Suhajda eltűnt, a keresőcsapat nem találta őt meg. A hírekben sokszor jelent már meg az agyi ödéma nevű betegség, amely ezen a magasságon mindenkit fenyeget, akinek nincs oxigénje.

Dr. Felkai Péter szerkesztésében 2014-ben jelent meg egy könyv. A havas sportok orvostana című mű egyik társszerzője Dr. Nemes György volt, aki az Origónak mondta el a véleményét arról, mi történik ezen a magasságon azokkal a hegymászókkal, akiknek nincs oxigénjük.

Egy átlagembernek már az is megterhelést jelent, ha 3000-3500 méterrel a tengerszint felett tartózkodik"

- mondta el lapunknak Dr. Nemes György. "Nem véletlen, hogy azokon a helyeken, ahol turisták ilyen magasságban tartózkodnak, mindenkit figyelmeztetnek arra, hogy csak a saját felelősségére menjen fel oda. Európában több ilyen hely van,

a franciaországi Aiguille du Midi hegycsúcs például 3842 méter magas, és oda bárki felmehet egy felvonóval.

Már 2000 méter tengerszint feletti magasságnál az emberek 25 százalékának lehetnek különféle tünetei: fejfájás, álmatlanság, nehézlégzés, fáradtság, étvágytalanság. De gyakoriak a koordinációs zavarok, a hányinger, hányás. Szintén gyakori panasz a szédülés, kimerültségérzés, alvás közbeni légzési rendellenességek. Ezek nem azonnal, hanem inkább 36 órán belül jelentkeznek."

Ez zajlik tehát 3000 méter felett, de teljesen más körülmények várják azokat a mászókat, akik az Everest meghódítására indulnak el. Akik látták a Baltasar Kormákur által rendezett Everest című filmet, emlékezhetnek arra, hogy az új-zélandi expedíciós csoportvezető, Rob Hall is agyi ödémát kapott, amikor nem tudott időben leereszkedni az Everest csúcsáról.

Dr. Nemes György szerint az agyi és tüdőödéma végzetes lehet Forrás: MTI/Mohai Balázs

"5000 méteres tengerszint feletti magasság felett szinte mindenkinél kialakul az úgynevezett hegyi betegség" - mondta Dr. Nemes György. "Ez ellen a többnapos akklimatizációval lehet védekezni. Az Everest meghódítására induló hegymászók ezért töltenek el hosszabb időt a táborokban. Az agyi és a tüdővizenyő kialakulása esetén semmilyen esetben sem szabad továbbmenni.

Az emberek nagy része nem érti, hogyan kerülhet víz a tüdőbe ezen a magasságon. Ez azért van, mert az oxigénhiányos levegő miatt a kilégzés egyre nehezebben megy, a tüdőben pedig víz halmozódik fel. Gondoljunk bele abba, amikor normál körülmények között az ember rálehel a szemüvegére, hogy megtisztítsa. Ekkor a leheletből is pára, azaz víz csapódik ki a szemüvegre - még ha csak minimális mértékben is. Nos, ez a víz halmozódik fel a tüdőben, s egy idő után - ha a hegymászó nem kap oxigént, amivel rá tud segíteni erre a folyamatra, akkor megfullad.

Ha ez a folyamat beindul, akkor sorozatban már különböző és sokszor visszafordíthatatlan folyamatok indulnak meg. Ilyen a kapkodó légzés, a légszomj, a szájszéli lilaság."

Suhajda Szilárd a Mount Everest-expedíción. Nem találták meg a keresőcsapat tagjai Forrás: Suhajda Szilárd Facebook oldala

Dr. Nemes György szerint ebben az állapotban már csak a gyógyszeres kezelés segít, és az, hogy a hegymászók minden esetben és minél gyorsabban lejjebb ereszkedjenek.

Ilyenkor a mentális állapot nagyon gyorsan romlik, zavartság jelentkezik - ezt jelezték Suhajda Szilárd esetében is. A járás bizonytalanná válik, fulladás következik be. Ha nem történik kezelés, a folyamatok végén a hegymászó meghal.

A nagyon gazdag és nagyon profi hegymászócsapatok úgynevezett hiperbárikus kamrákat telepítenek a táborokba. Ezekben a kamrákban magas nyomású és hordozható oxigén van, hogy az esetleges problémákat gyorsan meg tudják előzni."

Mint azt az Origo is megírta, Suhajda Szilárd barátja és korábbi mászótársa, Klein Dávid szerint is a végzetes agyi és tüdőödéma volt a legnagyobb veszély Suhajda számára. Nem véletlen mondta azt is, hogy az eltelt idő nem a mászóknak kedvez, mert ez a betegség ezen a magasságon végzetes lehet.

"Ki kell mondani, hogy ez a mentés, illetve keresés, ami Szilárdért elindult, túlnyomórészt inkább keresés. Ezt érdemes beismerni.

Nagyon kis esély van rá, hogy életben van. Én személy szerint még nem találtam rá precedenst, hogy valaki ebben a magasságban ilyen hosszú ideig túlélt volna.

Az egyetlen dolog, ami szerintem bizakodásra adhat okot, hogy a fiziológiai elváltozások, bár nehezen visszafordíthatók, nagyon lassan játszódnak le a szervezetben" – fogalmazott Klein Dávid.

Klein Dávidnak sajnos igaza lett. A keresést végző mentőcsapat tagjai szombaton délután befejezték tevékenységüket, mert nem találták meg a hegyen Suhajda Szilárd holttestét.

Címlapi kép: Egy jelenet az Everest (2015) című filmből. Rendezte: Baltasar Kormákur.