Keresettek lettek a kárpátaljai ingatlanok

Kárpátalja, Huszt, galéria
Huszt, 2020. augusztus 1. Kilátás a városra a huszti vár romjaitól Kárpátalján 2020. július 29-én. MTI/Nemes János
Vágólapra másolva!
Ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a kárpátaljai ingatlanok bérlése iránt, tette közzé saját elemzését a legismertebb ukrán szakportál, a LUN.
Vágólapra másolva!

A tavaly októberi és az idei júliusi adataikat összevetve megállapítható, hogy

a háború teljesen átalakította a teljes ingatlanpiacot:

míg a harci cselekmények térségében több lakóépület vált romhalmazzá, mint amennyit az utóbbi öt évben országszerte felhúztak, és gyakorlatilag megszűnt az adásvétel, a békésebb régiókban – jórészt a menekültek révén – a kereslet fellendült.

Az ingatlanok bérlését illetően a legnagyobb felfutást a jelentős magyar nemzetiségű lakossággal is rendelkező Kárpátalján regisztrálták. Itt,

júliusra 455 százalékkal nőtt a lakások, családi házak bérlésével kapcsolatos megkeresések

száma a LUN honlapján, ami nem meglepő, hiszen a szinte mindennapos légiriadók ellenére mindeddig csupán egyetlen orosz rakétatámadás érte a régiót, ezen belül is a hegyvidéki Volóc nagyközség vasúti infrastruktúráját.

Kilátás Huszt városra Kárpátalján Forrás: MTI/Nemes János

Emellett nyilván más szempontok is szerepet játszanak, hiszen a Romániával szomszédos Csernyivci megye csupán 30 százalékos növekedést produkált tavaly október óta, holott ez az egyetlen régió Ukrajnában, ahová a háború kezdetétől egyetlen lövedék se csapódott be.

A nyugat-ukrajnai Ternopil megyében regisztrált 334 százalékos növekedés sem meglepő, nem úgy, mint a harci övezethez viszonylag közel fekvő Poltava megye 364 százalékos mutatója. Szakértők véleménye szerint ez utóbbi annak tulajdonítható, hogy

sok menekült nem szeretne túl messze költözni az otthonától, mások itt szeretnék átvészelni a téli hónapokat,

mivel az állandó lakhelyükön súlyos károkat szenvedett az infrastruktúra.

A korábban a legdrágább nagyvárosok – Kijev, Harkov, Zaporizzsja vagy Odessza – bérleményei az árak drasztikus csökkenése ellenére sem vonzóak az orosz rakétacsapások veszélye miatt, ugyanez igaz a Fekete-tenger tágabb környékének ukrán kézen lévő területeire is.

Az árak szinte minden régióban csökkentek a lakosság általános elszegényedése és a hrivnya devalválása következtében (egy dollár a jegybank által megállapított árfolyamon most 36,6 hrivnyát ér a korábbi 29,5 helyett). Kivételt képez a már említett közép-ukrajnai megye, Poltava, ahol a kereslethez hasonlóan az árak is megháromszorozódtak.