Szijjártó Péter: Már kilenc szankciós csomag nem működött, de Brüsszel akar még egy tizediket is
Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter interjút ad az Origónak a háború és annak következményei kapcsán 2023. január 24-én, Budapesten
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Évtizedek alatt Magyarországon és környékén olyan infrastruktúra alakult ki, hogy oroszországi energiaforrások, tehát kőolaj és földgáz nélkül fizikailag nem lehet megoldani Magyarország energiaellátását – mondta az Origónak adott interjúban a külgazdasági és külügyminiszter az újabb brüsszeli szankciók bevezetése kapcsán. Szijjártó Péter kifejtette, hogy minél több forrásból tudunk földgázt beszerezni, annál nagyobb biztonságban vagyunk. A külügyminiszter többek között elmondta azt is, hogy a horvátok visszaélnek a háborús helyzettel, mert megemelték az Adria-kőolajvezeték tranzitdíját. A Paksi Atomerőmű két új blokkjának építése kapcsán hangsúlyozta, hogy ha azok megépülnek, akkor Magyarország az eddigieknél jóval védettebb és függetlenebb lesz a nemzetközi energiapiac mindenfajta észszerűtlen és irreális ármozgásától. Szijjártó Péter úgy látja, hogy a hidegháborúnál is rosszabb helyzetet teremtő globális politikai viszonyrendszer jön létre a szemünk láttára, és ezek így mind egyben azt mutatják, hogy egy embert próbáló időszakban kell élnünk. Az interjúban szó volt még a brüsszeli szankciók hatásairól; az illegális migráció veszélyeiről; a világgazdasági helyzetről; az idei év nagy feladatairól; az európai energiahelyzetről; a magyar vállalatok világpiaci szerepéről, és arról is, mit várnak el az ukránok a magyaroktól, miközben a magyar kisebbségek helyzetét folyamatosan rontják. A háború kapcsán a külügyminiszter leszögezte azt is, hogy szerinte amerikai-orosz párbeszéd nélkül ezt a háborút lezárni nem lehet.
Amióta utoljára beszélgettünk miniszter úrral, mi változott a világban? Miniszterelnök úr szerint beléptünk a veszélyek korába.
Amikor tavaly februárban beszélgettünk, az orosz-ukrán háború kitörésének kapujában voltunk. A veszélyek korát éljük, hiszen az elmúlt 12 év gyakorlatilag teli volt válságokkal, és amikor az ember ezeket átéli, hajlamos azt gondolni, hogy rosszabb már nem jöhet.
Mi magyarok átéltük az elmúlt években a vörösiszap-katasztrófát, a pénzügyi válságot, illegális migrációs válságot, koronavírus-járványt, majd annak gazdasági következményeit is. Mindegyiknél azt gondoltunk, hogy ezeknél nagyobb próbatétel már nem képzelhető el, és ekkor tört ki a háború a szomszédunkban.
Sajnos beigazolódni látszik, hogy az emberiség talán most szembesül a legtöbb válsághelyzettel egyszerre a modernkori történelemben. Túl a háborún – ami egy biztonsági válságot jelent –, élelmiszer- és globális energiaellátási krízissel is szembe kell néznünk, ráadásul a migrációs hullámok egyre erősödnek, mindezek mellett pedig
a hidegháborúnál is rosszabb helyzetet teremtő globális politikai viszonyrendszer jön létre a szemünk láttára. Ezek így mind egyben azt mutatják, hogy egy embert próbáló időszakban kell élnünk.
Ebből a szempontból van óriási jelentősége a tavalyi országgyűlési választásnak, mert ha ezt a sok válságot a baloldal kezelte volna, akkor Magyarország most igazán komoly bajban lenne.
Egyre több tényező igazolja azt, hogy az Oroszország elleni szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Hogyan értékeli, hogy ennek ellenére az Európai Unió újabb szankciót vezet be február elején az olajtermékekre vonatkozóan?
Már a háborút megelőző években is hiányzott a pragmatikus, racionális párbeszéd lehetősége az Európai Unióból, egész egyszerűen nem volt adott, mert minden vita azonnal átpolitizálódott, és ideológiai alapokra került. A racionális viták lehetősége pedig a háború kitörésével teljesen megszűnt:
jelenleg ha valaki észszerű érvelést fogalmaz meg, azonnal a Kreml propagandistájának, Putyin szövetségesének, az oroszok barátjának és az európai egység kerékkötőjének lesz kikiáltva. Ezzel együtt széles körű támadást indítanak ellene, amelyben a liberális mainstream újságírói, politikusai, és az úgynevezett civil szervezetek megmondóemberei úthengerként akarják megsemmisíteni az adott személyt vagy országot.
A racionális vita lehetősége tehát elveszett, és ez a szankciók esetében is így van.
Én ott ültem az első szankciókról szóló döntés meghozatalakor és brüsszeli politikusok akkor azt mondták: a szankciók majd olyan nehéz helyzetbe hozzák Oroszországot, hogy kénytelen lesz befejezni a háborút, hiszen képtelen lesz annak folytatására. Egy évvel később azt látjuk, hogy a háború nemhogy nem ért véget, hanem még brutálisabb, mint valaha. A szankciókhoz társított cél tehát nem teljesült.
Abból, hogy az eddigi kilenc szankciós csomag nem működött, mi azt a következtetést vonjuk le, hogy más politikát kellene választani, de Brüsszel szerint kell egy tizedik csomag is.
Egyszerűen elfelejtik azt a közbölcsességet, miszerint ha észreveszi valaki, hogy egy gödör alján áll, akkor eldobja az ásót. Ehelyett ők egyre mélyebbre ásnak, így pedig mi is egyre rosszabb helyzetbe kerülünk.
Továbbra is vásárolunk olajat és gázt Oroszországtól, és Magyarország mentesült bizonyos szankciók alól, hiszen a magyar kormány mentességet harcolt ki Brüsszelben. Miben nyilvánul meg ennek hozadéka a mindennapok során? Biztonságban van Magyarország energiaellátása?
Ez is egy világos dolog, hiszen az energia fizikai és matematikai kérdés. Ideológiával, politikai nyilatkozattal és sajtótájékoztatókkal nem lehet fűteni. Ahhoz földgáz kell, és a földgázhoz pedig földgázforrás, a szállításához pedig csővezeték.
Tehát ez egy fizikai kérdés, itt nincs lehetőség félremagyarázásra: vagy van fűtés az otthonokban vagy nincs. Nehéz azt hazudni, ha valaki fázik, hogy nincs igaza, hiszen a saját bőrén érzi a hideget.
Évtizedek alatt Magyarországon és környékén olyan infrastruktúra alakult ki, hogy oroszországi energiaforrások, tehát kőolaj és földgáz nélkül fizikailag nem lehet megoldani az ország energiaellátását.
Fizikai akadályok miatt a nem Oroszországból származó energiaforrásokat nem lehet akkora mennyiségben Magyarországra szállítani, hogy elegendőek legyenek a biztonságos ellátottsághoz.
Az energiaellátásunk biztonsága érdekében ezért menetességeket harcoltunk ki magunknak bizonyos területeken. Ha ezeket nem tudtuk volna elérni, akkor a kőolaj- és földgázfelhasználás tekintetében súlyos korlátozásokat kellett volna bevezetni, ekkor az emberek fáztak volna, mivel nem lett volna fűtés, és sokakat el is kellett volna bocsátani, mert nem tudott volna működni a gazdaság egyik vagy másik része. Ezt szerencsére sikerült megakadályozni.
A megnövelt azerbajdzsáni földgázkitermelésnek fontos szerepe lehet Magyarország és Közép-Európa energiabiztonságában. Ön is említette korábban, hogy új földgázforrásokra van szükség. Hogyan segíthet az azerbajdzsáni földgáz a diverzifikáció szempontjából?
Az ilyen válságokkal teli idők rámutatnak, hogy minél több forrásból lehet földgázt beszerezni, annál jobb, viszont a fizikai realitás változatlanul fontos szempont. Fizikailag legkönnyebben, legnagyobb mennyiségben, relatív a legkevesebb bonyodalommal Azerbajdzsánból lehet majd Magyarországra hozni. Részünkről és az azeriek részéről is megvan a politikai nyitottság és a szándék, így megkezdődtek a vállalatok közötti tárgyalások a beszerzéséről. Fontos, hogy
Magyarország földgázellátása abszolút biztonságban van, mert a Gazprommal kötött hosszú távú, 15 éves szerződést hiánytalanul teljesíti az orosz fél, tehát az ország közép- és hosszú távú ellátása biztosított.
A lényeg viszont továbbra is változatlan: minél több forrásból tudunk földgázt beszerezni, annál nagyobb biztonságban vagyunk.
Mit lehet tenni abban az esetben, ha az Ukrajnán keresztüli kőolajszállítás ellehetetlenülne?
Ha ez megtörténne, akkor egy alternatív megoldás lehetséges: a tengeri szállítás, ami azt jelenti, hogy Horvátországból az Adria-vezetéken keresztül juthatunk kőolajhoz. Ugyanakkor az adriai vezeték fizikailag nem tud annyi kőolajat biztosítani, mint amennyit a Barátság-kőolajvezeték tud Keletről.
A Barátság-kőolajvezeték látja el Magyarországot, Szlovákiát és nagyjából Csehország felét, de erre az adriai nem képes, így valakinek vagy nem maradna elegendő kőolaj, vagy mindenkinek kevesebb jutna. Ráadásul a horvátok visszaélnek a háborús helyzettel, azzal, hogy megemelték a kőolajvezeték tranzitdíját.
Sokat keresnek ezzel, lényegében nyerészkednek a háborún, ami egy rendkívül elítélendő magatartás. Kértük őket, hogy ne tegyék, de egyelőre úgy tűnik, hogy politikai és egyéb okokból az európai benchmark többszörösét állapították meg tranzitdíjként a Mol számára, mindezt úgy, hogy most még csak nem is vagyunk rájuk szorulva. El lehet képzelni, mi történne, ha ez megfordulna.
December óta a paksi atomerőmű működéséhez szükséges fűtőelemek Oroszországból Bulgárián és Románián keresztül érkeznek Magyarországra, vasúti szállítással a várnai kikötőn keresztül. Ez miért fontos Magyarországnak, és milyen jelenleg Európán belül az atomenergiához való hozzáállás?
Európában mindig is vita övezte a nukleáris energia felhasználását, amivel szemben sok tévképzet és populista politikai hadjárat kering, így az európai országok alapvetően két részre szakadtak: a támogató és használókra, valamint az ellenzőkre. Az megint csak tény, hogy a nukleáris energia fenntartható, zöld, olcsó, tiszta és környezetkímélően biztonságos módja az energia-előállításnak.
A most működő négy paksi atomerőművi blokkal nagyjából 3,5 milliárd köbméter földgáz éves importját spóroljuk meg, illetve körülbelül 14 millió tonna szén-dioxid éves kibocsátását előzzük meg.
A nukleáris energia Magyarország számára kritikus fontosságú, a villamos energia felhasználásunk egyharmadát a paksi atomerőmű adja, a Magyarországon előállított elektromos áram fele származik innen, tehát nekünk a nukleáris energia az kulcskérdés.
Amennyiben megépül a két új blokk, akkor Magyarország az eddigieknél jóval védettebb és függetlenebb lesz a nemzetközi energiapiac mindenfajta észszerűtlen és irreális ármozgásától. Azok az országok vannak nagyobb biztonságban, akik a saját maguk által felhasznált energia minél nagyobb részét képesek előállítani.
Mivel a nukleáris energiaiparban az orosz technológia az egyik legfejlettebb és legmagasabb színvonalú, nyilvánvalóan, hogy amikor manapság nukleáris energiáról vitázunk a háború kapcsán, az nem tudja nélkülözni az orosz tényezőt. Éppen ezért a nukleáris energiáról történő szakmai vita mára egy politikai vitává nőtte ki magát.
AZ INTERJÚ A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! KÉRJÜK, LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!
origo.hu
Nagy a baj: a németek közölték, Oroszország hamarosan megtámadja a NATO-t
borsonline.hu
Vilmos herceg elhagyta a rákbeteg Katalin hercegnét
borsonline.hu
Házasság első látásra: egyetlen páros döntött az együtt maradás mellett
mandiner.hu
Nyugaton végre megfejtették, miért menekülnek a németek Magyarországra
ripost.hu
"Nagyon keveset látom, szinte alig beszélünk" - sírva vallott házassági válságáról a TV2 sztárja
hirtv.hu
Olyan történetet idézett fel Orbán Viktor, amitől ledöbbent a hallgatósága + videó
metropol.hu
Rúdtánc közben kapták le háromgyerekes magyar színésznőt, mindene kilátszott
mindmegette.hu
Itt a vége: Széll Tamás szomorú bejelentésére senki sem számított
origo.hu
Óriási sportélmény és show lesz a kanadai hokiválogatott budapesti meccse - videó
videa.hu
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
origo.hu
Meghalt Tatár György
magyarnemzet.hu
