Egyre nagyobb a totális eszkaláció veszélye az orosz-ukrán háborúban. Csehország már a III. világháborúra készül.
Nem lehet kizárni egy Oroszország és a NATO közti háborút. Amennyiben kitörne, Csehország az első pillanattól kezdve részese lenne
- jelentette ki Karel Rehka, a cseh hadsereg vezérkari főnöke hétfőn Prágában egy biztonságpolitikai konferencián. Egy ilyen forgatókönyv ellen csak felkészültséggel és elrettentéssel lehet védekezni – szögezte le. „Oroszország és az észak-atlanti szövetség közti háború, amely számunkra a legrosszabb forgatókönyv, nem lehetetlen, lehetséges" – hívta fel a figyelmet Karel Rehka a Belső biztonság és az állam ellenálló képessége című konferencián a cseh Képviselőházban.
Amennyiben az Oroszország-NATO háború kitörne, a cseh hadsereg nagyobbik része a szövetség tervei alapján azonnal bekapcsolódna a harcokba.
A cseh tábornok rámutatott: Csehország folyosót képez a NATO nyugati és keleti, illetve délkeleti szárnya között. Csehországnak biztosítania kellene a hadseregek átjárását nyugatról keletre, ami „alapvető feladat". Úgy vélte, hogy ennek biztosításához a cseh hadseregnek a többi minisztérium támogatására is szüksége lenne, ezért fejlesztési koncepciójukban ezeknek is számolniuk kell a háború kitörésének lehetőségével.
Időközben elhangzott az is, hogy amennyiben Nagy-Britannia és más nyugati szövetségesek további fegyvereket szállítanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megsegítésére, az a háború eszkalációjához vezethet, figyelmeztetett Oroszország londoni nagykövete, Andrej Kelin. A nagykövet a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a NATO-országok, különösen Nagy-Britannia a háború meghosszabbodását és „új dimenzió" kialakulását kockáztatják.
Kelin szerint Oroszország „hatalmas erőforrásokkal" rendelkezik, és annak ellenére, hogy a háború már több mint egy éve dúl, országa még el sem kezdett „igazán komolyan cselekedni".
Oroszország tizenhatszor nagyobb, mint Ukrajna. Hatalmas erőforrásaink vannak. Előbb-utóbb persze ez az eszkaláció új dimenziót kaphat, amire nincs szükségünk és nem is akarjuk. Akár holnap is békét köthetünk
- idézi a nagykövetet a BBC.
Ukrajnai repülőtereken található célpontokra mért csapást az orosz haderő az éjjel, nagyhatótávolságú, légi indítású, precíziós fegyverekkel – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelenést ismertetve. A tábornok szerint a támadás vezetésipontokat, radarállásokat, légitechnikát, valamint fegyver- és lőszerraktárakat semmisített meg. Az állította, hogy a csapás elérte célját és az összes kijelölt létesítményt megsemmisítette.
Konasenkov az ukrán fegyveres erőknek a fronton az elmúlt nap folyamán elszenvedett veszteségét több mint 320 főben nevezte meg. Mint mondta, közülük mintegy 145-en Donyeck körzetében, 140-en pedig a donyecki régió déli részén vívott harcokban estek el. A további elpusztított ukrán katonai célpontok között nevezett meg egyebek között egy vezetési- és megfigyelőpontot, egy fegyvert és haditechnikát tároló hangárt, egy rakéta- és tüzérségi, valamint három lőszerraktárt.
Kedden az ukránok drónokkal támadták Moszkvát. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó elsőre megpróbálta tagadni, hogy ők voltak, de aztán furcsa nyilatkozatot tett, azt mondta: az ilyen támadásokból több lesz a jövőben, amit Ukrajna nyilvánvaló örömmel figyel.
Katonai szakértők szerint az orosz fővárost ért támadással Ukrajna elveszítheti a Nyugat támogatását, mert azt az orosz állítást erősítik meg, hogy az ukránok Oroszország elpusztítására törnek.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz főváros ellen Kijev által végrehajtott terrortámadást nyolc drónnal hajtották végre. Ezek közül hármat rádióelektronikai eszközökkel földre szállítottak, ötöt pedig Pancir-SZ típusú légvédelmi rakétarendszerrel lőttek le Moszkva megyében.
Andrej Vorobjov, a moszkvai régió kormányzója is beszámolt róla, hogy
A LÉGVÉDELEM TÖBB, A FŐVÁROS IRÁNYÁBA TARTÓ DRÓNT LELŐTT.
Az orosz erők képesek lesznek reagálni a nyugati országok azon szándékára, hogy ukrán pilótákat képezzenek ki F-16-osok vezetésére – mondta Szergej Lavrov külügyminiszter.
AMI A MI VÁLASZUNKAT ILLETI – NINCS KÉTSÉGEM AFELŐL, HOGY A FEGYVERES ERŐINKNEK MEGVANNAK A KÉPESSÉGEI, HOGY ERRE REAGÁLJANAK.
Szerinte néhány európai ország, köztük Dánia és Hollandia, igyekszik az élre állni a kérdésben, hogy az Egyesült Államok kedvében járjon.
EZ MINDENEKELŐTT A HEGEMÓNNAK TÖRTÉNŐ MEGFELELÉSI VÁGY. EZEK AZ ORSZÁGOK AKTÍVAN KÖVETIK WASHINGTON IRÁNYVONALÁT AZ EURÓPAI ÜGYEKBEN.