Kovács Zoltán: Jogi lépéseket tervez a kormány válaszul Brüsszelnek - videó

A műsorban az elmúlt heti brüsszeli fejleményeket elemezték, amikor is Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős miniszter kiment rendezni az Erasmus-ügyet az illetékes uniós biztosokkal, és "egy óra alatt" sikerült a kérdéses pontokat tisztázni.

- szögezte le. Kovács kifejtette: az elmúlt nagyjából egy év, illetve Navracsics Tibor mandátuma arról szólt, hogy azt mondta, elég a jelszavakból, térjünk rá, hogy pontosan melyik jogszabállyal van gond. Az államtitkár két ügyet említett, eszerint tágabb értelemben volt arról szó, hogy az alapítványok közbeszerzési gyakorlatát hozzá kell igazítani az európai elvárásokhoz.

- emlékeztetett, és másodikként az összeférhetetlenségi szabályokat érintő változtatást említette. Arról, hogy ez kutatási programokat érinti, biztos nem volt szó, mondta Kovács Zoltán, ezen megfogalmazása szerint egyébként is teljes öngól.

Rámutatott:

Ilyen rosszhiszemű értelmezése a dolgoknak konkrét, hosszú távon helyreállítható károkat okoz, amiért felelősséget is kell vállalni - vélekedett.

- jelezte.

Van, hogy nincs az Uniónak hatásköre

A mi legnagyobb bajunk az unió két intézménye - a Bizottság és a Parlament - magatartásával, az, hogy hiába van rögzítve a szerződésben a tagállami kompetenciák és az intézményes kompetenciák közötti választóvonal, újabb és újabb kísérletek vannak arra, hogy

Én nem mellesleg a Bizottság részéről, konkrét károkozás politikai szándékát is feltételezem - mondta. Az államtitkár szerint kell jogi lépéseket tenni, ha ez a helyzet villámgyorsan nem oldódik meg. Az egyetemek önmagukban is eljárhatnak, és a kormánynak szintén van feladata ezzel, illetve a minisztériumnak, amely az EU-s ügyeket viszi, és még büntetőjogi szempontok is lehetnek, itt a hitelrontást említette. Hogy milyen lépés lesz, ez a következő napokban-hetekben napvilágot lát.

Kettős mércét alkalmaznak

Kovács Zoltán úgy vélekedett: amikor Brüsszel mesterséges és nem ellenőrizhető, nem objektív, nem betartható kritériumokat állít, akkor nem pusztán kettős mércéről van szó, hanem szétverik az európai egységet, hiszen meginog a hozzá való viszony.

- vetette fel. Nem a kormánynak okoz problémát és kárt az, hogy hosszú évek munkáját, invesztícióját teszi tönkre, amikor diákok külföldi tapasztalatszerzését akadályozza meg, hanem a magyar embereknek - hívta fel a figyelmet Kovács Zoltán. Arra a kérdére, hogy van-e felelőssége a magyar kormánynak abban, hogy bizonyos ügyekben elfajult a kommunikáció, és kell-e változtatni a stíluson vagy az állásponton, kijelentette:

Véleménye szerint az elmúlt 12 évben teljesen konzisztens volt a kormányzat politikája.

Amikor az utcai plakátkampányokban, nemzeti konzultációkban megkérdeztük a választók véleményét arról, hogy mit gondolnak, megmondtuk előre, hogy így lesz - mondta.

Magyarország 2024 júliusától az unió soros elnöke lesz

Kovács Zoltán elmondása szerint

A stratégiai kérdésekben jó alkalom lesz arra, hogy megmutassuk, hogy miben gondolkodunk másként és hogyan - mondta az államtitkár, bár a politikai hangsúlyok ismertetését még korainak nevezte. Magyarországnak az újonnan felálló Európai Parlament, az új Bizottság, illetve a Tanács élén bekövetkező változások között egyfajta híd szerepet kell majd valószínűleg betöltenie, és országimázs szempontból is megmutathatja magát.