Első fizetés

2022.08.19. 20:00

Függetlenséget és álmot váltanak valóra az első fizetésből a fiatalok

Egy márkás sportcipő, egy elektromos roller, egy fesztiválbelépő vagy az egyetemi albérlet költsége is szerepelhet napjaink diákjainak vágyai között, amiért megdolgoznak nyáron pincérként, autómosóként vagy akár újságkihordóként.

Turbéki Bernadett

Fotó: Lang Robert Kaposvar

Az előttük járó generációk ma már csak emlékként idéznek fel olyan nyári munkákat, amelyek napjainkban már talán nem is léteznek. Ám egyvalami élénken él mindenki emlékezetében, bármikor is állt életében először munkába: szinte mindenki pontosan emlékszik arra, mit vett az első fizetéséből. 

Farkas Éva negyven év munkaviszony után vonult nyugdíjba. Ahhoz, hogy fiatal nyugdíjas lehessen, nagyban hozzájárult első, nyári munkahelye is, ami szintén beleszámított a szolgálati időbe. – Hetedik osztályos múltam, amikor 1969-ben egy ABC-ben árufeltöltőként dolgoztam a Honvéd utcában – mondta. – Majd nyolcadikban ugyanígy tettem, mert egy kerékpárra gyűjtöttem. Két nyarat dolgoztam végig az akkor igen menőnek számító Camping bicikliért. A vásárláshoz hozzájárultak a rokonok is, akik a ballagásom után jutalmaztak egy kis zsebpénzzel. Középiskolásként a fonyódi Sirályban dolgoztam éjszakai recepciósként, és igen jól kerestem, mert a vendégek mindig adtak borravalót. Az ABC ma már kínai áruházként üzemel, a Sirály pedig romokban hever – emlékezett vissza Farkas Éva. 

Szintén nem létezik már az a munkahely, ahol Antics László, a Majorka Alapítvány Alapítója elsőként tevékenykedett, hogy egy használt Riga motorkerékpárt megvásárolhasson. – Tizennégy éves voltam, amikor még dübörgött az állami gazdaság és a vadgazdálkodás a Nagyberekben – emlékezett vissza. – Nagyjából 70-75 ezres fácánost telepítettek, úgynevezett kieresztőket csináltak. Egy-egy kieresztőben 4-5 ezer fácán is volt. Ezeket etetni, itatni kellett meghatározott időszakonként. Ezenkívül egy hivatásos vadásznak segítettem – mesélte Antics László, aki szerint nagyon fontos lenne, hogy minden fiatal végigmenjen hasonló úton, hogy megbecsülje a munkájáért kapott keresetet. 

Váron István plébános is úgy látja, nem az a fontos, mit dolgozik és mennyit keres a diák, hanem a függetlenség számít. – Egy közismert gyorsétteremben dolgoztam a középiskola után – mondta. – Nem költöttem nagy álmokra a fizetésemet, inkább csak örültem annak, hogy a szüleimtől függetlenné válhatok anyagilag. Inkább gyűjtögetős típus vagyok. 

Szülővárosában, a sarkadi cukorgyárban alapozta meg életének első fizetését Sarkadi Kiss János, aki nyáron csöveket festett, falat meszelt 14 évesen, hogy egy bőr focilabdát és egy márkás farmerdzsekit vásárolhasson az első megkeresett zsebpénzéből. Ruhát vásárolt Lovász Márta is, aki hetedik osztályos volt, amikor a nagybajomi erdészetnél facsemetéket gondozott élete első munkájaként. – Gyűjtöttem rádióra is, a munka gyerekként sem volt megterhelő, bármit csináltam, bárhol voltam, imádtam dolgozni, munkamániás vagyok – mosolyodott el Lovász Márta divattervező. 

Akkor becsülik, ha megdolgoznak érte

Szakmai kellékre áhítozott Bódis Nagy Katinka, aki élete első igazán márkás tánccipőjét vette meg első fizetéséből. – Tizenhat éves voltam – mondta. – A nagybátyám kertészetében gyomláltam és szegfűket szedtem azon a nyáron, aztán a családdal felmentünk Budapestre, hogy megvehessem azt a komoly cipőt. Az idén is szereztem balatoni munkát táncosaimnak. Azt vettem észre, hogy azokban a családokban, ahol jól állnak anyagilag, a gyerekek is jobban állnak hozzá a munkához – állapította meg a koreográfus, aki azt is elárulta: alig várja, hogy tizenhárom éves fia is dolgozhasson, mert ő maga is azóta becsüli meg a pénzt, amióta az első keresetéből költött. 

– Megváltoztatta a pénzhez való viszonyomat az első fizetés, amiért én magam dolgoztam meg – mondta Stangl Nóra. – Tizenhat évesen egy mobiltelefon-társaságnál dolgoztam, és az első fizetésemből a szobám berendezését igyekeztem felfrissíteni – tette hozzá a fiatal anyuka, aki bár nem érezte megterhelőnek a munkát, nem szívesen emlékszik vissza a nyári szünetben történt korai felkelésekre.

Van, hogy túl drága a kiszemelt termék 

A tizenkilenc éves Zsohár Zsuzsa tizenhét éves kora óta vállal nyári munkát. Először a megyei könyvtárban dolgozott adminisztrátorként egy országos program keretében, most pedig angol nyelvet tanít egy nyelv­iskolában. – A legelső fizetésemből egy új mobiltelefonra szerettem volna gyűjteni, ám sajnos a kiszemelt készülék túl drágának bizonyult – mondta. – A mostani fizetésemből egy neves sportmárka utcai cipőjébe fektettem először. Mivel tanulok spanyolul is és rövidesen szeretnék eljutni Spanyolországba, ezért úgy döntöttem, hogy mostantól az utazásra teszem félre a keresetemet – árulta el Zsohár Zsuzsa. 

A húszéves Benkovics Donát három éve dolgozik a vendéglátóiparban pincérként. Nyári munkára sosem adta a fejét, ám folyamatosan dolgozott. – Az első fizetésemet nem költöttem el, mert kerékpárra gyűjtöttem – mondta. – Jelenleg autóra teszek félre. Fontosnak érzem, hogy sok új élményt szerezzek, ezért kirándulásokra is költöttem. Nemrég a mesztegnyői rétesfesztiválra utaztunk egy csapattal, az útiköltséget és a nyersanyagot is álltam a fizetésemből – sorolta kiadásait a fiatalember. 
 

Címkék#Somogy

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában