Letöri az árakat az ukrán gabona

– Hiába kérte Magyarországgal együtt hat közép-kelet-európai tagállam az agrárminiszteri tanácsülésen, hogy az EU tegyen valamit az Ukrajnából beáramló gabonaimport megfékezéséért, Brüsszel nem segít – mondta a napokban Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Kiemelte, a kevésbé szigorú termelési feltételek mellett előállított import termények letörik az árakat, versenyhátrányt okozva az Ukrajnával szomszédos országok, köztük hazánk gazdáinak is. Ezért kérte Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária közösen, hogy az Európai Bizottság azonnal intézkedjen  az Ukrajnából beérkező gabonaimport megfékezésére. A legutóbbi ülésen az Európai Bizottság is elismerte, hogy komoly piaci zavarokat okoz az Ukrajnából beáramló gabona, de konkrét intézkedést nem javasolt a kialakult helyzet kezelésére. Az államtitkár emlékeztetett, a háború kitörése után a globális élelmezésbiztonság szempontjából fontos volt, hogy az ukrán gabona szárazföldi úton is szállítható legyen. Ennek érdekében hozta létre az Európai Unió a Szolidaritási Folyosókat. Ennek célja azonban az Európán kívüli országok ellátásának biztosítása lenne, nem pedig az Ukrajnával határos tagállamok termelőinek ellehetetlenítése.

Olcsóbban termelhetnek

– A magyar gazdákkal szemben versenyelőnyben vannak azok az ukrán gazdálkodók, akik jóval olcsóbban tudják megtermelni ugyanazt a gabonamennyiséget, amit a magyarok, hiszen rájuk nem vonatkoznak a szigorú uniós elvárások, előírások – kezdte lapunk tájékoztatását Pásztor András, a Timári Vetőmag és Szárító Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Hozzátette: nyilvánvaló, hogy a Szolidaritási Folyosó létrehozásával az Európai Uniónak nem az volt a célja, hogy a kelet-közép-európai országokban piaci anomáliákat okozzon, de az intézkedés mégiscsak „érdekes” helyzetet idézett elő.

– Érvényesül a kapitalizmus, azaz próbál mindenki olcsóbban vásárolni, és haszonnal értékesíteni, és nem feltétlenül az az elsődleges szempont, hogy milyen a minőség. Megjelentek a piacon a spekulánsok, de azt sem szabad elhallgatni, hogy az ukrán gabonára szüksége van az európai piacnak, hiszen tavaly nyáron a szokottnál jóval kevesebb gabona termett nálunk is, és Európában is – taglalta Pásztor András.

– A tavalyi évszázados aszály miatt Magyarországon az átlagosnál jóval kevesebb kukorica termett, ez a belső igények kielégítését sem fedezte. Ha innen nézzük a dolgokat, akkor szükségünk van az ukrán gabonára. Az azonban a magyar gazdák számára egyáltalán nem szerencsés, hogy az unió eltörölte a vámot az Ukrajna felől érkező gabonatermékekre, mert emiatt a hazai kereskedők, spekulánsok olcsón tudják megvenni azt. Ennek az állattartók ugyan örülnek, de a gabonatermelő gazdák nem. Nem könnyű most okosnak lenni, mert nagyon sok érdeket kell szem előtt tartani. Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben, amikor az Európai Unió vasúti útvonalat nyit az ukrán gabonának, kompenzációt kellene adni a kárvallott gazdálkodóknak, így  a magyar gabonatermelőknek is – fogalmazta meg elvárásait Pásztor András.

A témában a Nemzeti Agárgazdasági Kamara (NAK) vármegyei elnöke is szót kért.

Visszaélnek a helyzettel

Mint azt Rácz Imre lapunknak elmondta, szolidárisak vagyunk Ukrajnával, az viszont nem tartható, hogy ellenőrzés nélkül áramlik be hazánkba az ukrán gabona, amivel egyes gazdasági körök visszaélnek.

– Megjelent egy „pénzes” réteg a piacon, akiknek semmi közük az agráriumhoz, de a jelenlegi helyzetben profitot látnak. Én azt látom, hogy az a gabona, ami Ukrajnából érkezik – gondolok elsősorban a 2022-es termésre, amihez már sem áram, sem más inputanyag nem állt az ukrán gazdák rendelkezésére –,  olyan gyenge minőségű, illetve GMO-s, hogy még az állattartóknak sem hiszem, hogy megfelel – emelte ki Rácz Imre, aki szerint Ukrajnán segíteni kell, de nem úgy, hogy a magyar gabonatermelők veszítenek, mert az ő gabonájuk nem kell senkinek.

– A kamaránk is jelezte a problémát az agárminiszternek, aki továbbította azt Brüsszelnek, de az ottani döntéshozók nem hajlandóak meghallani a hangunkat – tette hozzá az elnök, aki szerint senki sem gondolta volna, hogy ilyen piaci helyzet alakul ki azzal, hogy Szolidaritási Folyosót nyitunk Ukrajnának.

Nem hazánk a célország

Jakab István, a MAGOSZ elnöke a közelmúltban a Kossuth Rádióban kiemelte, hogy Magyarország nem azt vállalta, hogy telerakja a raktárait ukrán gabonával: azt vállaltuk, hogy átengedjük azt az országon. – Ennak a gabonának oda kell eljutnia, ahová eredetileg szánták. A célország nem Magyarország, nem a mi piacainkat kell tönkreverni – mondta a MAGOSZ elnöke. – Ez a probléma nemcsak hazánkat érinti, hanem a többi uniós tagállamot is. Ehhez uniós döntésre van szükség! – hangsúlyozta Jakab István.

TG