Sértőnek találták, ezért cenzúrázták Agatha Christie népszerű krimijeit

Vertical LITERATURE WRITER SEATED PORTRAIT WOMAN
(FILES) This picture taken in March 1946 shows English writer Agatha Christie, in her home, Greenway House, in Devonshire. Thirty years after her death on January 12, 1976, British linguistics experts reckon they have solved part of the puzzle as to how she came to sell an estimated two billion books worldwide. Agatha Christie, born Miller (1890-1976) in Torquay, Devon, wrote, under the surname of her fist husband Colonel Archibald Christie (divorced in 1928) more than 70 detective novels featuring the Belgian detective, Hercule Poirot, or the inquiring village lady, Miss Marple. In 1930, Christie married Max E. L. Mallowan (1904-1978; knighted in 1968), professor of archaeology at London University (1947-78), with whom she travelled on several expeditions. Several of her stories have become popular films, such as "Murder on the Orient Express" (1974) and "Death on the Nile (1978). Christie was made a dame in 1971. (Photo by PLANET NEWS LTD / AFP)
Vágólapra másolva!
Zavarja a haladó közösséget a „fekete" és a „fehér" szócska, ezért teljesen átszerkesztették a népszerű írónő regényeit.
Vágólapra másolva!

Életem egyik legmeghatározóbb irodalmi pillanata – természetesen Standhal Vörös és Feketéje után – Agatha Christie: Tíz kicsi néger című krimije volt. Attól a pillanattól fogva, hogy a két szép kezembe vettem a műfaj rajongója lettem, így utána olvasásra került Edgar Allan Poe és Arthur Conan Doyle remekművei is.

A durván felvilágosult, mindenre érzékeny, ugyanakkor mindenkit (is) elfogadó woke-társadalom úgy döntött, hogy Christie regényei sértő elemeket tartalmaz, ezért cenzúrázni kell őket.

Természetesen olyan átdolgozást kapott, amely

kielégítő a wokeisták számára.

Christie kiadója a legendás Hercule Poirot és Miss Marple nyomozók cselekményébe nyúlt bele és nagyban módosította azokat, ám akadtak olyan részek, amelyeket egy az egyben kivágtak. A szerkesztett fejezetek jellemzően „sértéseket" és az etnikai hovatartozásra utaló kifejezéseket tartalmaztak.

Javaslom, hogy a Tíz kicsi néger c. regény innentől kezdve Tíz kicsi „valami" elnevezést viselje.

A kiadó éles eszéről is tanúbizonyságot tett, tudta, hogy a legjobban átszerkeszteni csak az „érzékeny olvasók” tudják, ezért teljes mértékben rájuk bízták, így sikerült cenzúrázni a teljes Miss Marple sorozatot és a 2020 óta megjelenő, vagy már megjelent Poirot-regényeket.

Agatha Christie, 1946. Forrás: AFP

Ugyanakkor nem Cristie volt az első áldozata az „éber világ" olvasóinak. Korábban már megírtuk, hogy Roald Dahl brit gyermekkönyvíró, Ian Fleming, a 007 ügynök kalandjait megálmodó szerző és RL Stine a Libabőr horrorregények alkotója is martalékául esett a woke-ideológiának.

A stanfordi PC-királyok a regényeikben károsnak tartották az „amerikai", vagy a „srácok" szavakat és a nemileg semleges névmásokat részesítették előnyben az olyan sértő kifejezésekkel szemben, mint a „férfi", „anya", „apa", „lányok" és „fiúk". De például már olyat sem lehet írni, hogy valaki „kövér", vagy „csúnya". Az „őslakosok" szó szintén bántja őket – már-már fizikai fájdalmat okozva – így, a „helyi" szóra cserélték.

Az írónő, a Halál a Níluson című 1937-es Poirot-regényén is hasonló módosításokat végeztek. Például az egyik fejezetben Mrs. Allerton arra panaszkodik, hogy egy csapat gyerek zaklatja őt: „visszajönnek és bámulnak, és bámulnak, és a szemük egyszerűen undorító, és az orruk is, nem hiszem, hogy szeretem a gyerekeket". Ezt a mondatot a haladó értelmiségiek a következőképp tették befogadóvá: „Visszajönnek és bámulnak, és bámulnak. Nem hiszem, hogy szeretem a gyerekeket."

Jobb így, nem?

Az 1964-ben megjelent Miss Marple: Egy karibi rejtély című regényből pedig törölték az amatőr detektív azon elmélkedését, miszerint egy rá mosolygó szállodai dolgozónak "olyan szép fehér fogai" vannak.

Van humoruk ezeknek a rém értelmes „lényeknek",vagy

tévedek?

A Guinness World Records listáján Christie minden idők legkelendőbb regényírója, könyvei több mint kétmilliárd példányban keltek el, a bestseller regények írása mellett az írónő alkotta meg a világ leghosszabb ideig játszott színdarabját az Egérfogó című krimit, amelyet 1952 óta játszanak a West Enden.

Ikonikus irodalmárról van tehát szó, a könyvei olyanok, mint egy szent templom, amit most

megszentségtelenítettek.

Jobb lett tőle a világ?

Nem hiszem...