Agrárjövedelmek: tavaly még hasítottak az egyéni gazdaságok

Fotó: Németh András Péter / MW
Csökkenő támogatás mellett tizedével nőtt tavaly az agrárüzemek árbevétele, és a mezőgazdaság jövedelmezősége 12 százalékkal emelkedett.

Bár idén már likviditási válsággal kell megküzdeniük a mezőgazdászoknak, tavaly még csökkenő támogatás mellett tizedével nőtt az agrárüzemek árbevétele, és a mezőgazdaság jövedelmezősége 12 százalékkal emelkedett – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Tesztüzemi Információs Rendszerének a Világgazdaság által idézett adataiból.

Az egy hektárra jutó árbevétel 10 százalékos növekedése, a közvetlen támogatások 3 százalékos csökkenése, illetve az anyag jellegű költségek 9 százalékos emelkedése azt jelentette, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége a nettó hozzáadott érték alapján 12 százalékos növekedést ért el 2021-ben. Ezen belül az egyéni gazdaságoké 20 százalékkal nőtt, míg társas vállalkozásoké stagnált.

Összességében elmondható, hogy az agrárvállalkozások jövedelme hat éve folyamatosan emelkedik, és 2021-ben újabb rekordot ért el – áll a jelentésben.

Az AKI összesen 2125 mintaüzemből gyűjtött adatokat, amelyek 106 ezer gazdaságot reprezentáltak. A mintaként vizsgált gazdaságok által használt átlagos mezőgazdasági terület 47,23 hektár volt, egy-egy gazdaság átlagosan 1,4 főt foglalkoztatott. Országos szinten az árutermelő egyéni gazdaságok az összes nettó hozzáadott érték 62,9 százalékát, a társas vállalkozások pedig a 37,1 százalékát állították elő.

Az egy hektárra jutó mezőgazdasági bruttó beruházások volumene 18 százalékkal lett magasabb az előző évhez képest. Ez elsősorban az ingatlanfejlesztések 38 százalékos emelkedésével van összefüggésben. A rekordméretű beruházást a Vidékfejlesztési program (VP) kifizetései fűtötték: a beruházási támogatások az előző évi magas, hektáronként közel 14 ezer forintos szinten maradtak. Az egy hektárra jutó nettó, vagyis az amortizációval és selejtezéssel csökkentett bruttó beruházás 67 százalékkal bővült. A vállalkozások a megtermelt jövedelem tetemes részét ismét visszaforgatták, a saját tőke értéke 14 százalékkal lett magasabb.

A felmérésben szereplő egyéni gazdaságoknál a bruttó termelési érték átlagos nagysága 2020-hoz képest 17 százalékkal, 660,35 ezer forintra nőtt hektáronként. Ezen belül az egy hektárra jutó értékesítés nettó árbevétele szintén 17 százalékkal lett több, míg a közvetlen támogatások 2 százalékkal csökkentek. Az egy hektárra jutó üzemi költségek 11 százalékkal növekedtek, és elérték a 394,57 ezer forintot. Az adózás előtti eredmény alapján vizsgált nettó jövedelem folyóáron 27 százalékkal emelkedett, fogyasztói árindexszel korrigálva is 263,45 ezer forint lett, 7,65 százalékkal haladva meg a 2020-ast.

Az AKI kutatói szerint ez egyben azt is jelenti, hogy az utóbbi évek növekedése után egy újabb jövedelemugrás következett be. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az így számított jövedelmeknek kell fedezetet nyújtaniuk az egyéni gazdaságok személyi jövedelmeire is. Ha az egyéni gazdaságok eredményét korrigáljuk a minimálbérrel, akkor az adózás előtti eredményük 240,65 ezer forintra csökken hektáronként. Az így korrigált jövedelem az előző év azonos mutatójához képest 30 százalékkal növekedett.

Az egyéni gazdaságok is jelentős mértékű fejlesztéseket hajtottak végre, az egy hektárra jutó bruttó beruházások értéke az előző évhez képest 32 százalékkal, 116,97 ezer forintra nőtt.

A nettó beruházás összege 54,59 ezer forint hektáronként, értéke tizenegy éve pozitív, tehát az egyéni gazdaságok fejlődési pályán maradtak 2021-ben.

A vizsgált társas gazdaságok átlagos mezőgazdasági területe 236,23 hektár, egy gazdaság átlagosan nyolc főt foglalkoztatott. A társas gazdaságok egy hektárra jutó adózás előtti eredménye 145,83 ezer forint hektáronként, ez az inflációt is figyelembe véve 6 százalékos növekedés, a társas gazdaságok is rekordévet zártak 2021-ben.

A jövedelemnövekedés elsősorban annak köszönhető, hogy a társas vállalkozások egy hektárra jutó árbevétele 5 százalékkal nőtt, és bár a támogatások összege is 5 százalékkal, hektáronként 147,3 ezer forintra csökkent, az egy hektárra jutó üzemi költségek nem emelkedtek ennél nagyobb mértékben. Az anyag jellegű költségek 5 százalékkal emelkedtek, de ezen belül a növénytermesztés közvetlen költségei – a műtrágya- és a vetőmagárak növekedése miatt – 11 százalékkal bővültek. A termelők költségei az év eddig eltelt részében ennél már jóval nagyobb mértékben emelkedtek.

A beruházások volumene már ötödik éve növekszik: a társas gazdaságok 2021-ben rekordmértékű (92,68 ezer forint hektáronként) fejlesztést hajtottak végre. A fejlesztéseket a gépberuházások húzták föl, ezek 14 százalékkal növekedtek, de a társas gazdaságok esetében a befejezetlen beruházások is nagymértékben, 12 százalékkal bővültek. Az üzemtípusokat vizsgálva kiderül, hogy a sertéstartó gazdaságoknál 44, a zöldséghajtatóknál 27 százalékkal csökkent a jövedelem, továbbá 5 és 4 százalékkal mérséklődött a tejelő tehenészetek, valamint gyümölcstermesztő gazdaságok eredménye is. Stagnálás jellemezte a szabadföldi zöldségtermesztőket, valamint a baromfitartó gazdaságokat, viszont számottevő, 42 százalékos növekedés jelentkezett a szőlőtermesztő gazdaságoknál, míg a szántóföldi növénytermesztők 24, a húsmarha- és juhtartók 16, a vegyes gazdaságok pedig 6 százalékkal növelték jövedelmüket.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink