Módosulhat a szövetkezeti törvény

Kósa Lajós fideszes képviselő nyújtott be módosítókat a szövetkezeti tövényhez és a hozzá kapocsolódó polgári törvénykönyvi rendelkezéseket is átalakítaná.

A szövetkezetnek a meghatározó volta komplex célkitűzéseire, a tagok számára nyújtott sokoldalú előnyeire, sajátos működési elveire és a forma rugalmasságára vezethető vissza – mutat rá a szövetkezeti tövényhez benyújtott módosító javaslatában Kósa Lajos fideszes képviselő. A jogszabály indoklásában kitér arra, hogy a törvényjavaslat a szövetkezeti forma jelentőségére és elismertségére, valamint jellemzőire figyelemmel tartalmaz olyan módosításokat, amelyek elősegítik
Magyarországon, hogy a szövetkezet működéséhez köthető ismérvek nyilvánvalóvá, közérthetővé váljanak, a szövetkezetben rejlő előnyöket pedig minél szélesebb piaci szereplői kör realizálhassa. A javaslat ugyanakkor a jelenleg működő szövetkezetek gyakorlati igényeire is koncentrál, elősegítve a módosítások által azok eddigiekhez képesti hatékonyabb, eredményesebb működését.

A módosító javaslat egyik leglényegesebb változtatása a tagok számát érinti, amellyel egyáltalán létre lehet honi ilyen szervezetet. A korábbi hét helyett, a javaslat rendelkezése értelmében, elegendő lehet legalább három személy egybehangzó akaratnyilatkozata ahhoz, hogy a szövetkezet alapszabályát elfogadhassák. A módosítás a szövetkezet minimum taglétszámát

a korábbi hétről háromra csökkenti annak érdekében, hogy nagyobb eséllyel választhassák azon piaci szereplők a szövetkezetet mint társas vállalkozási formát, akiknek vagy amelyeknek célkitűzése és működésének jellege harmonizál a szövetkezet magyar jogban rögzített fogalmával.

A szövetkezet minimális taglétszámára irányuló szabály módosítása maga után vonja a jogi személyek és a természetes személyek arányára vonatkozó, a kapcsolódó vagyonjogi természetű szabályt illető, a személyes közreműködést nem vállaló tagok arányát meghatározó, továbbá a szövetkezet megszűnése körében releváns rendelkezések módosítását is.

A természetes személyek és nem természetes személyek arányát meghatározó, továbbá a személyes közreműködést nem vállaló tagok arányára irányuló, valamint az egy tag által teljesíthető vagyoni hozzájárulás mértékét megállapító rendelkezések a jövőbeni minimum taglétszámra, a három személyre tekintettel kerülnek módosításra. Értelemszerűen egy három személyből álló szövetkezet esetében az igazgatóság hatáskörébe tartozó feladatokat egy személynek szükséges ellátnia.

Háromfős taglétszámú szövetkezetben igazgató elnök jár el az igazgatóság hatáskörében. Tizenöt főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett igazgató elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el – a fenti változások nyomán a polgári törvénykönyvet is módosító javaslat értelmében.

A szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám harmadát; a szövetkezetnek a szövetkezeti formában működő jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell hagyni. A szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám harmadát.

A módosító a bevonható tőkére vonatkozóan is tartalmaz előírásokat:

a szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke harmincöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát.

A szociális szövetkezetek esetén a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke felét.

A jogszabály preambulmát az alábbiak szerint módosítanák:

„Az Országgyűlés
felismerve, hogy a szövetkezeti forma nagymértékben képes társadalmi erőforrásokat hatékonyan
egyesíteni, az elkülönült gazdasági szereplők helyzetét megerősíteni, a közösségteremtésben és a
közösségmegtartásban kiemelten értékes szerepet betölteni, továbbá felismerve, hogy a szövetkezet
a tagjai javára, más társas vállalkozási formáktól eltérően működik és a működése során érvényre
juttatja a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által kinyilvánított nemzetközi szövetkezeti
alapelveket, amelyek a következők:
1. Önkéntes és nyitott tagság,
2. Demokratikus tagi ellenőrzés,
3. Tagok gazdasági részvétele,
4. Autonómia és függetlenség,
5. Oktatás, képzés, tájékoztatás,
6. Szövetkezetek közötti együttműködés,
7. Felelősség a közösségért,
elismerve, hogy a szövetkezetnek a fentiekre figyelemmel a gazdasági, társadalmi, környezeti,
kulturális fenntarthatóság elősegítésében meghatározó a jelentősége, ösztönözni kívánja a
szövetkezést és állami eszközökkel támogatást kíván nyújtani a szövetkezeti mozgalom
továbbfejlődéséhez,
a következő törvényt alkotja:”

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink