2022.10.01. 20:48
Miért ilyen sok a szivárvány Baranyában?
A válasz szinte hétköznapi, de valójában a mélyebb rétegek is nagyon fontosak.
Fotó: Shutterstock
Valójában az is relatív, hogy soknak mondhatjuk. A nyári aszályos időszak után szinte sorozatosnak hatott az, hogy naponta, hetente találkozhattunk Pécsen és Baranyában is szivárvánnyal.
Baranya keleti felét sújtotta nagyfokú aszály, egy hónappal ezelőtt az OMSZ számításai szerint még 100-170 mm csapadék hiányzott a földekről, az elmúlt hetek esőzései ezt pótolták, lassan visszatért a normális kerékvágásba az időjárás is. (Ha ezt egyáltalán lehet még mondani, hiszen például szeptember elején Szajk térségében hatalmas pusztítást okozott a vihar.)
A szivárványt az okozza, hogy a fehér fény a napsütésben megtörik a vízcseppeken, ráadásul kétszeresen. Először az esőcsepp belépési felületén, így az esőcsepp hátulján visszatükröződik a beeső fény, majd kilépéskor ismét megtörik.
A fehér így felbomlik összetevőire, amelyek a hullámhossztól függően foglalják el helyüket az íven, a vörös a külső, míg a kék a belső részen lesz megtalálható. (A kettős szivárvány pedig akkor keletkezik, amikor az esőcsepp külső felületén is visszatükröződik a fény.)
Leginkább akkor lehet látni, hogyha a nap a hátunk mögül süt, és a jelenség háterében – akár elvonuló – felhők sorakoznak.
A szivárvány helyzete azonban nem fix, hanem mindig a szemlélődő, az azt érzékelő pozíciójától függ, ettől is megfoghatatlan, különleges. Nem véletlenül tulajdonítanak már ősidők óta neki szakrális szerepet is. A Bibliában az özönvíz utáni, Istennek emberrel kötött szövetségét is jelképezi. „Szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek, melyet én a világgal kötök” - írja Mózes 1. könyve is.
A szivárvány természetesen a gyermekek számára is kiemelt jelkép az bölcsődékben, óvodákban, hiszen számukra az élet varázslatosságát jelenti, ugyanakkor ugyanezt jelképként használják a melegmozgalmak is, a köztudatban pedig leginkább ez utóbbi határozza meg a diskurzust, ha a szivárvány szóba kerül. Holott számos kultúrában kapott jelentős szerepet a népmesékben, a mítoszokban, a görögöknél még az istenek között is helyet kapott.
