2023.03.22. 13:37
A 20. század elejét idézi meg a Kecskeméti Nemzeti Színház új operettje – galériával
Igazi klasszikus operettet és szerelmi történetet, a Luxemburg grófját mutatja be májusban a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, melynek sajtónyilvános olvasópróbáját kedd délután tartották a nagyszínházban. A musicalelemeket hordozó operettet Szente Vajk rendezi és Galambos Attila mellett az ő nevéhez fűződik az újraalkotott szövegkönyv is.
Az operettet Szente Vajk rendezi
Fotó: Bús Csaba
Az olvasópróbán a rendező elmondta: régóta kacérkodnak a műfajjal és hosszú ideje tervezték már színpadra állítani a Luxemburg grófját. Az volt az alkotói koncepció, hogy a legjobban hasonlítson az eredeti változathoz. De miután megszerezték annak szövegkönyvét, szembesültek azzal, hogy írni kell egy vadonatújat, mert a 100 évvel ezelőtt sikeres és működő darabot a mai korhoz és a társulat kvalitásaihoz kellett emelni. Így született meg a mostani, friss szövegkönyv. Lehár Ferenc 1909-ben írta az operettet, mindössze néhány hét alatt. A darabnak volt egy nagyon sikeres korszaka az 1950-es években az operettszínházban, de előtte is olyan nevek alakítottak benne, mint például Feleki Kamill.
Az operettet bámulatos látványvilág jellemzi majd. A 20. század eleji, párizsi művészvilágban játszódik, és az alkotók úgy döntöttek, hogy a késői impresszionizmus világát festik a díszletre. A díszlettervező Rákay Tamás, aki elmondta, hogy mindez kétdimenziós festményábrázolásként kerül a díszletre, semminek nem lesz valódi plaszikája.
A 20. század elejét idézi meg a Kecskeméti Nemzeti Színház új operettje
Fotók: Bús CsabaKovács Yvette tervezte a jelmezeket, melyeken szintén a festészet jelenik meg. Nagy kihívás volt, hogy ne simuljanak bele a szereplők az erős, színes, festői kulisszába, éppen ezért a jelmezek is rendkívüliek lesznek: minden szereplőhöz egy adott festményt társítottak, melyek a jelmezen printelve szerepelnek. Természetesen a jelmezekben is megjelenik a századeleji párizsi művészvilág miliője.
Csakúgy, mint a zenében. Károly Kati zenei vezető szerint volt, amit megtartottak az eredeti mű zenei anyagából – ilyen például a finálé –, de a szólók, duettek és a kvartettek úgy idézik a 20. századot, ahogyan innen rálátunk, mintegy átfogóan. Így megjelennek swinges elemek vagy a franciákra annyira jellemző harmonika is.
Minden bizonnyal tehát olyan nagyszabású és emlékezetes darab lesz a Luxemburg grófja, mint a színház két korábbi nagy dobása, az Elisabeth és a Kőszívű – a Baradlay legenda.