2022.08.12. 10:01
Világjárása után Kevermesen dolgozik a biológus
Bozó Lászlót, a fiatal kevermesi természetvédő biológust, akinek szakterülete az ornitológia, és madárgyűrűző projektjeit számos pályázati forrás támogatta már. Oroszországban ötször dolgozott. Két év kényszerpihenő után a párizsi és a szingapúri természettudományi múzeumokban elvégzett kutatásaihoz keresett és talált forrást. A Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj tette lehetővé újabb utazásait.
Bozó László a kevermesi tavak melletti erdőbe hetente kijár, madarakat gyűrűz
Fotó: A szerző felvételei
Olyan projekteket épített fel Bozó László, melyek a múzeumi preparátumok vizsgálatát helyezték a fókuszba: a klímaváltozás hatását vizsgálta. Azt, hogy miként változik a madarak szárnya és a vonulási távolság az állandóan változó természeti környezetben. Óriási élményként élte meg az esőerdőkben, a Gardens of the Bay, vagy egy botanikus kert területén a sétákat, a túrákat. Hazaérkezése után a kevermesi tavak körül, madárgyűrűzéshez készülődve, a hálók kihelyezésekor bevetettük magunkat Bozó Lászlóval az erdő sűrűjébe, munka közben mesélt kalandozásairól.
– Még a világjárvány előtt, 2019-ben pályáztam az ösztöndíjra. A kutatási terv szerint az észak-ázsiai énekesmadár-fajok vonulásának változását kellett megvizsgálnom a klímaváltozás fényében. Ehhez sok évtizeddel korábbi biometriai adatokra volt szükségem, és tekintettel arra, hogy abból a térségből nem állnak rendelkezésre gyűrűzési adatok ilyen időtávlatban, így múzeumi preparátumokat kellett keresnem. Korábban hasonló kutatást nem végeztem, ez újdonság volt. Kíváncsian álltam a feladat elé. Nem volt egyszerű olyan múzeumokat találni, ahol a szibériai énekesmadarakból megfelelő számú preparátumot őriznek. Ezt csak nehezítette, hogy a járvány még tart a világban, a múzeumok sem fogadnak látogatókat mindenütt. Párizs kivétel. Az ottani természettudományi múzeumból és a szingapúri múzeumból kaptam pozitív visszajelzést, így jutottam el e két helyszínre – tudtuk meg az előzményeket. Laci Párizsban 3 napot töltött és megmért majd 800 preparátumot. Adatait majd összehasonlítja napjaink gyűrűzési adataival. Állítja, oda még visszatér.
Szingapúrban 5 napja volt.
– A múzeumban nagy lelkesedéssel fogadtak, európai kutató ugyanis ritkán látogat hozzájuk. Madártani gyűjteményükben 70 ezer tétel szerepel. Örülök neki, hogy remekül együttműködhettem az ottaniakkal. Szingapúrban nagy a drágaság. De az esőerdő-rezervátumok (beleértve a lombkoronaösvényeket is), a botanikus kert, a meseszép parkok ingyenesek. Esőerdőben még nem jártam, de célom volt, hogy egyszer megnézhessem ezt az élőhelyet. Most ez is sikerült. Elvarázsolt a hangulat. Furcsa volt szembesülni azzal az Attenborough-filmekből is jól ismert ténnyel, hogy az esőerdő különböző szintjein más és más állatfajok élnek. Óriási kaland volt ez is és a párizsi utam is. Munkáim mellett, a fennmaradó időben életre szóló emlékekkel gazdagodtam. Szoktam mondani, hogy ezért megéri tanulni!
Bozó László napjainkban is tanul. A szakmai feladatai mellett a doktori disszertáció védése következik, előreláthatóan szeptemberben – ez is akkor derült ki számunkra, amikor a madárbefogó hálók körül ténykedtünk. Igaz, most nem jártunk sikerrel, madarakat (nádirigót, gyurgyalagot, fülemülét, törpegémet) nem fogtunk, pedig a bányatavak környezetében 200 faj él...
– Én itt akarok maradni Kevermesen. Nekem nincsenek elvándorlási ambícióim. Rengeteget utaztam a világban, sok publikációm megjelent. Visszafogok a tempón. Itt a családom, a kislányunk, itt ez a hely, ahova hetente kijárok, nekem ez a minden – tette hozzá őszinte lokálpatriotizmussal a fiatalember az erdő közepén, miközben összeszedte eszközeit és egy teljesen más helyszínre indultunk: Kevermes központjába. Ahol szintén kamatoztathatja megszerzett tudását, tapasztalatait.
Laktanyából turisztikai szálláshely: kétszáz milliós a projekt
Kevermes életében 150 éven át itt volt a piactér. A falu központja. Itt áll a volt vámőrségi laktanya, amit 1923-ban építettek. A trianoni békeszerződés után a katonaság nagyobb létszámú állomásoztatására volt szükség a faluban. 1961-től diákotthonként működött, a 90-es évektől erre se volt igény, de az épület nem maradt üres: napjainkban az alsó szinten üzemi konyha szolgálja ki a kevermesieket.
Az ingatlan külső szigetelése, állagmegóvása után (a felső szint érintetlen maradt) most adódott alkalom arra, hogy hasznosítsa az önkormányzat az épület minden zegzugát.
– Nyert az önkormányzat 225 millió forintot a gazdaságélénkítő program keretében, amit kiegészítettek és szépen alakul a projekt. 32 férőhelyes szállás kialakítása zajlik, valamint eszközök, berendezési tárgyak vásárlása van folyamatban – ezt már az új helyszínen mutatta meg Bozó László, akinek feladatot szán Lantos Zoltán polgármester itt, a folytatásban.
Vendégszobák sorakoznak fürdőszobákkal. Táboroztatásra alkalmas az emelet, van közösségi- és konferenciaterem is. A projekt keretében beszereznek egy 18 fős buszt, ami a táboroztatás fontos szállítójárműve lesz.
– E vendégfogadásra alkalmas szálláshelyet meg kell töltenünk tartalommal. A sok lábon állást szorgalmazzuk. Van itt vadászati, halászati turizmus. Madárgyűrűzős, környezetvédelmi és helytörténeti táboroztatást is tervbe vettük. A környező nagyvárosok szálláshelyeihez képest mi egy olcsóbb, falusi, kulturált bázist kínálunk helyi értékekkel. Karancsberénnyel friss testvértelpülési kapcsolat körvonalazódik, ahonnan szintén várunk majd csoportokat 2023-tól.
A szálláshely szomszédságában van a tornaterem, műfüves pálya. Hajdan voltak hagyományai a sporttáboroknak. Ezt is szeretnék feleleveníteni az egyéni vendégek fogadása mellett a kevermesiek.