Szarvasról és az otthon szeretetéről írt dalt Kiss Ákos - videóval

Gyökeret és szárnyakat címmel írt dalt Kiss Ákos zenész, akinek zenekara a Band'R'Ass. Az ötletgazda, szövegíró és dalszerző Szarvas újratelepítésének 300. évfordulója apropóján írta meg szerzeményét, a dal megszületésében többen is segítették, és számos helyi vállalkozó, illetve a hivatal és képviselők is támogatták.

Kiss Ákos elmondta, korábban már írt Szarvasnak egy dalt, ami egy pörgősebb, rockzene volt, most pedig megtudva, hogy a település idén 300 éves, úgy gondolta, ez a jubileum egy olyan különlegesség, ami megérdemel egy újabb szerzeményt. Hamarosan meg is fogant benne az ötlet, hogy a születésnapi dalt az otthon szeretetével köti össze, és így áll neki a munkának. Azonban úgy akarta megírni, hogy ne csak Szarvasnak és a szarvasiaknak szóljon, hanem mindenkinek. Az otthon hangsúlyozása pedig azért volt fontos számára, mert rengeteg olyan fiatal van, aki elmegy külföldre Magyarországról, így Szarvasról is. Nem érti, hogy miért teszik, hiszen aki akarja, szerinte itt ugyanúgy meg tudja találni a számításait. A Gyökeret és szárnyakat dalszövegének megírásával pedig egy olyan célja is volt, hátha megpendít valakiben egy olyan húrt, ami végül hazahúzza.

A zenész elárulta, vágyai pedig oly szinten be is teljesültek, hogy például egy épp Egyiptomban élő magyar nő, miután eljutott hozzá a dal, kiposztolta azt, hogy milyen jó érzés volt számára meghallgatni, és mennyire felerősítette benne az otthon szeretetét. Így még jobban bízik az üzenetében, miszerint mindenkiben, aki meghallgatja, ugyanígy felerősíti a haza szeretetét, tudatosítja, hogy mi magyarok egyek vagyunk, az összetartozást, és melegséget visz az emberekbe, különösen ezekben a nehéz időkben.

Kiss Ákostól megtudtuk, ő maga ugyan nem Szarvason, hanem Debrecenben született, és édesapja munkája miatt sok helyen lakott, de végül Szarvas lett az otthona 1986-tól. Visszatérve a jubileumi dalra elmondta, az ötlet után nagyon hamar elkészült a vázlat, amit aztán sokáig csiszolgatott. Eleinte még nem tudta, hogy rockos hangvételű vagy inkább líraibb legyen, próbálkozott zongorával és voltak szimfonikus zenekarral kapcsolatos ötletei is. Az ő változata például tele volt csellóval, hegedűvel és brácsával.

Eredetileg több énekest akart bele, például olyan magyarokkal megszólaltatni, akik nem Magyarországon születtek, de végül Lapis Erika tanácsára egyedül énekelte el, viszont a gyermekkórushoz ragaszkodott. Majd zenész barátai révén kapcsolatba került az Artisjus és Erkel Ferenc díjas zeneszerzővel, Závodi Gáborral, aki többek között Demjén Ferenc és Rúzsa Magdolna dalszerzője is. Nagy örömére meg tudta nyerni ennek a projektnek, így onnantól közösen dolgoztak tovább a dalon. Igazi összetartásban ment a munka vele és a többi közreműködővel is, hiszen a kórus részeket a helyi evangélikus kórus tagja, Hímer Péter írta és családjával ő maga énekelte fel. A gyerekkórust pedig a szarvasi  Benka Gyula kéttannyelvű evangélikus általános iskola színjátszó csoportja énekelte.