Jelentősen nő az átlagos háztartások anyagi terhe

Az inflációt az orosz–ukrán háború miatti hatalmas energia- és gabona-áremelkedés okozza. Ha mindez kevés lenne, akkor itt van még az egész Európát sújtó aszály. 
Mert nézzük csak! A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fehér kenyér kilójáért már májusban átlag 577 forintot kértek, 47 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, és az is kiderült, a zsemle darabja átlagosan 45 forint, ez pedig majdnem másfélszeres növekedés tavaly­hoz képest. 
Találomra megnéztünk egy dunaújvárosi hipermarketet, valamint egy helyi pékséget, mit láthatunk a polcokon és mennyiért. 
A KSH adatai nem tudni mennyire frissek, de az biztos, hogy az általunk meglátogatott hipermarketben a sima fehér kenyér kilójáért 898 forintot kellett fizetni. A parasztkenyér 1600 forintnál, a szendvicsvekni pedig 1500 forintnál kezdődik. A kenyér kilónkénti árával egyébként kevesen vannak tisztában, hiszen valaki csak harmincöt dekásat, fél kilósat vagy éppen hetvenöt dekásat vásárol, ezekben az esetekben egy kicsit csalóka a kép az árat illetően. Egy sima pogácsa 170 forint, egy bagett, amely egy általános iskolás gyereknek talán elég tízóraira (persze „csupaszon”) 260 forint. A zsemlék ára típustól, minőségtől függően 50 és 150 forint között mozognak. 
A pékségben 115 forint egy kifli, egy kakaós csiga 180, a fonott kalács darabja 449 forint, ami kilónként 1123 forintot jelent, egy sokmagvas vekni ára, ha kilogrammban számoljuk 1217 forint. 
Az árakat egyébként nem könnyű követni. Erre jó példa az, amit az egyik szomszédom mesélt. Ő évek óta minden reggel, amikor munkába megy, vásárol ugyanabban a pékségben két kiflit, hogy minél gyorsabban végezzen, előre ki szokta számolni az aprót. Nos, ez a módszer már nem működik, ugyanis a múlt héten háromszor is változott a kifli ára, legutóbb egyik napról a másikra húsz forinttal. 
És nem beszéltünk még a bújtatott áremelésről, amikor ugyanannak a kiflinek az áremelkedésével párhuzamosan csökken a mérete, súlya. 
Még nagyobb baj a minőség visszaesése. Ma már vehet az ember bármilyen drága ilyen-olyan kovászosat, házit, nagymama receptje alapján készültet, egy, jó esetben két nap után ehetetlen, vagyis csak pirítósnak, melegszendvicsnek vagy bundáskenyérnek jó. És ez a hatalmas nagy pazarlás, amikor a háborús gazdasági válság miatt mindenkit szinte minden téren a korábbihoz képest takarékosabb költekezésre, fogyasztásra szólítanak fel. 
A szakemberek szerint viszont az élelmiszerek téren még csak most jön a java. A Takarékbank és az MKB Bank elemzői szerint jelenleg az élelmiszerárak növekedésében még csak a koronavírus-járvány hatásai érvényesülnek, az orosz–ukrán háború hatásai először csak 2022 utolsó negyedévében fognak jelentkezni. A szakemberek úgy látják, hogy az élelmiszerek árai nagyon régen jelentettek akkora terhet egy átlagos háztartásnak, mint most.