Egzotikum

2023.06.10. 11:30

Az előszállási virágzó pálmafa és a különleges társai

Szavahihető, komoly ember ajánlotta a figyelmembe az egzotikus látni valót, ami ezen az égövön, szabadtéren ritka jelenség. A szép, takaros ház előtt megállva, már a kerítésen át is láthattam a csodát. Gondoltam egyet, bebátorkodtam, hogy elbeszélgessek a Gazdával a származásáról.

Balogh Tamás

Fotó: Balogh Tamás

Óvatosan, nagyokat köszöngetve lépegettem befelé az udvaron, mert ilyen helyen gyakran találni szigorú kutyákat, akik a háziak távollétében könnyen fölsegítik az embert a kerítés tetejére, vagy szerencsésebb esetben egy gyors vágtával a távozásra bírják a hívatlan látogatót. Ezúttal megúsztam a kalamajkát.

Az a fajta, jó kézben tartott, otthonos porta képe tárult elém, ahol az elmúlt évtizedek alatt minden karbantartásra szakítottak időt, és az ott használt szerszámoknak, valamint egyéb eszközöknek találtak állandó helyet. Naná, hogy nyári konyhát is építettek, és azt is az említett patika állapotban tartották. A nyárias hőmérsékleten a nyitott ajtón az egyik rádióállomás zenéje szűrődött ki.

Diszkrét óbégatásomra nagy örömömre kedves ismerős, egy nekem való beszélgetős ember, az idősebbik Farkas Imre fogadott, és a csodafához kísért. - Büszke vagyok rá! Amikor májusban virágzik, akkor lesz a legszebb. Most már vagy egy tíz éve lakik nálunk, és úgy látszik, hogy szereti ezt a helyet. 

Fotó: Balogh Tamás

Szerencsére nincs szüksége semmiféle különleges bánásmódra. Kicsi korában ősszel bevittük a házunkba, de mára már kinőtte a mozgatást. Mostanában már idekint marad és ezért késő ősszel egy szellőzős fóliával takarjuk le. Azt azért nem bánja. Az ő szempontjából szerencsés, hogy lassan elmaradtak a havas telek, így aztán aránylag könnyen átvészeli a kevés kemény fagyokat. Állítólag mínusz tizenöt fokig kibírja. Remélem, hogy nem kell kipróbálnunk, mert sajnálnám, ha baj érné. 

Első döbbenetemben azt gondoltam, hogy a háziak kakaspörkölt pártiak, máskülönben miért tartanának több, mint egy tucatot belőlük. Na, akkor aztán kaptam egy nagy pirítást az egyébként igazán jó kedélyű gazdától! -Nézd már meg jobban őket, itt csak egy kakas van! Igaz, hogy ezek egy kicsit nagyobb félék, mint amit megszokott a szemed! A nejem figyel rájuk, ő tényleg tudja, hogy melyik fajtából kell vásárolni, és nem is csalódunk bennük. Amikor az újak elkezdenek tojni, akkor váltjuk le a régieket. Nálunk nincsenek öreg tyúkok. Sajnálom, de ez az élet rendje!

És tényleg. Alaposabban megnézve úgy volt az, ahogy mondta. Nahát, jobb lett volna csöndben maradnom! Persze valamibe csak bele kellett kötnöm: De hiszen ezek meg vannak szelídítve – mondtam. - Dehogyis vannak! Egyszerűen hozzá vannak szoktatva az emberhez. Nem bántom őket, nem kiabálok velük, egyszerűen rendesen el vannak látva, és „tudják” hogy nincs félnivalójuk. Este sem sürgetem őket, megvárom, hogy beüljenek a helyükre és csak utána csukom rájuk az ajtót – jött a válasz.

Fotó: Balogh Tamás

A házigazda korábban már nagyon elegánsan elmondta, hogy a portán található szép virágokra ő is nagyon büszke, de az érdem a feleségéé, Farkas Imréné Varga Anna nénié. Neki is volt ám mesélni valója! - Ugye szépek – kezdet, majd így folytatta. Van velük kapirgálni való, de nem olyan sok. Nem is kell mindennap foglalkozni velük. Sajnos nem tudok annyit törődni velük, mint kellene. Persze, ha nem olyan ez a kiskert, amilyennek én szeretném, akkor azért nekiállok, de kis szünetekkel. Amikor nagy meleg van akkor pihenek. Be kell osztani az erőt, mert van ám nekünk egy nagyobb kertünk is, arra hátul. Nahát ott aztán megint van ám lehetőség egy kis kertészkedésre! (mondta nevetve)

 Megnézi? – kaptam a kérdést. Naná! Ilyen szíves invitálás után szépen odasétáltunk, hogy aztán látva a közel futballpályányi területet, döbbenten kérdezzem Anna nénit: ez a hatalmas terület kívánja azt a „kis kertészkedést”? -Ugye most már gondolja, hogy itt már van mit csinálni?! Borsó, bab, hagyma, a mindenféle zöldségfélék vannak benne. És persze sokféle szép évelő virág is, amiknek szintén nagyon jó helyük van itt hátul. Gyönyörűek. A kedvencem a tűzliliom. Olyan megbízható, rendes napszámost azért hozhatna nekem, de maga is kipróbálhatja ám ezt a mesterséget! Addig is úgy csinálom, hogy itt a kis utak mentén az ágyások szélén kiraktunk egy-két kerti széket, hogy ha elfáradnék, akkor legyen hová leülnöm – válaszolta.

Micsoda komfortom volt! Jólelkű kedves emberekkel beszélgethettem, akiktől volt mit tanulnom. A kapukon kívül egy kis magyar falu, Előszállás terül el. Érdekes módon belülről nyílott meg a világ, bár a háziak nem is töreketek erre: hiszen a tyúkok eleit Rhode Island- en keresnénk, a szép virágok többek között, a magyarok mellett Dél – Afrika, Kalifornia, és Kína kertészeit dicsérték.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában